Hazaérkezett a Meteoritkráter Expedíció legénysége

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedíció környezettanos-természetfotós csapata (Drabb Erzsébet – Makai Zoltán – Rezsabek Levente – Rezsabek Nándor) az eredményes küldetést követően vasárnap délután rendben hazaérkezett Magyarországra. 

A csapat az 5 napos németországi misszió során sikeresen teljesítette kutatási programját, valamint végezte ismeretterjesztő tevékenységét a 15 millió éve ikerkisbolygó ütötte, Bajorország és Baden-Württemberg határán fekvő Ries és Steinheim impakt krátereknél. 

Mindez nem valósulhatott volna meg partnereink segítsége nélkül. Köszönjük a Geopark Ries, a Geopark Schwäbische Alb, a Lelkes ÁsványBörze, az Élet és Tudomány, az UtazniJó Utazási Iroda, a Dome Facility Services Group támogatását! 

A folytatás? Pihenésre nemigen lesz idő, hiszen a csapat fele hétfőn már útra is kél, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelen sorok írója “Folytatódtak a Meteoritkráter Expedíció kalandjai” címmel ad elő a IX. Bátorligeti Csillagászati Programhétvégén. A nyáron megjelenik az Élet és Tudomány folyóiratban a részletes útibeszámoló, népszerű stílusban. A kutatási eredmények szakdolgozati inputokat jelentenek, valamint megjelennek a Szegedi Tudományegyetem Geográfus Hírlevelében is. Továbbá magunk is nagyon várjuk Rezsabek Levente útifilmjének megszületését. Az elkövetkező napokban pedig az Expedíció egy-egy érdekes momentumáról még említést teszünk a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu felületein. 

Legfőképp pedig köszönjük olvasóink többnapos megtisztelő érdeklődését és figyelmét!

Meteoritkráter Expedíció: kultúrtörténet és növénytan

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedíció könnyedebb, negyedik napja a 24 km-es Ries-kráterbéli felszínalaktani és (főként) kultúrtörténeti kitekintéssel, valamint müncheni kísérő programokkal szolgált.

Harburg középkori vára gyakorlatilag a külső sáncgyűrűre települt, így falairól kiválóan átekinthető volt a “hegyeket mozgató” ún. megablokk-zóna. Utóbb München felé, Donauwörth magasságában a kráterfalat “kívülről” is láthattuk, képet kapva az évmilliók földtani folyamatai ellenére monumentális képződmény méreteiről.

A bajor főváros szakmai programját a hatalmas fajválasztékban pompázó botanikus kert (Botanischer Garten Muenchen-Nymphenburg) jelentette. A helyszín nemcsak környezettanos szemmel volt remek választás, de hangulata is elvarázsolta a négyfős csapatot.

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

Meteoritkráter Expedíció: Shoemaker geológuskalapácsa

Szerző: Rezsabek Nándor

Sokan tudják rólam – s én is többekről -, hogy Eugene Shoemaker (1928-1997) planetológus dobogós a példaképek sorában. A Ries-kráterhez különösen szoros szálak fűzik. Itteni vizsgálatai tették egyértelművé a hatvanas években az asztroblém kozmikus eredetét.  (S adtak komoly inputot a holdkutatási programokhoz is. Nem véletlen, hogy hamvainak egy részét űrszonda repítette Földünk hűséges kísérőjére.)

S jöjjön a csoda! Meteoritkráter Expedíció szakmai programjának támogatója, a Geopark Ries hihetetlenül sokoldalú geológusa, Gisela Pösgös találkozásunkor egy geológuskalapácsot lóbálva lépett be a hotel lobbijába.  Ühüm… a kalapács Shoemakeré volt! Utolsó ittjártakor adta személyesen ajándékba Gisellának… én pedig a kezembe foghattam! Örökké emlékezetes élmény.

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

Meteoritkráter Expedíció: terepi kutatómunka a Ries-kráterben

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedíció harmadik napja a 24 km-es Ries-kráterbéli terepi kutatómunkát jelentette. A nagyobbik asztroblémet egy 15 millió éve becsapódó 1 km-es kisbolygó ütötte. Az in situ vizsgálatok a geomorfológiai és környezeti viszonyokat érintették.

A Drabb Erzsébet – Makai Zoltán – Rezsabek Levente – Rezsabek Nándor alkotta környezettanos-természetfotós csapat szakmai vezetésében elévülhetetlen érdeme volt partnerünknek, az UNESCO hálózatos Geopark Ries-nek, s odaadó geológusának, Gisela Pösgesnek. Gisellával sok-sok évvel ezelőtt leveleztünk, akkor még (az ugyancsak a Geopark működtette) nördlingeni krátermúzeum munkatársa volt (lásd felső képünkön). Ma iránymutatásával jártuk be a Ries legfontosabb földtani és kultúrtörténeti helyszíneit.

Érintve az impakt kráter belső gyűrűjét és külső sáncgyűrűjét. Az egykori krátertó nyomait, valamint földtani szempontból jellemző kőzeteit keresve. Jártunk ősember-barlangnál, római épületmaradványoknál, az Apollo-terepgyakorlatok helyszínén (lásd középső képünkön), valamint autentikus bajor étteremben. Kezembe foghattam egyik példaképem, Eugene Shoemaker geológuskalapácsát, melyet ittjártakor ajándékozott Gisellának.

Délután még Nördlingenben megtekintettük a stílszerűen az Eugene-Shoemaker-Platzon található RiesKraterMuseum gazdag planetológiai tárlatát, majd a St. Georg katedrális 70 méterre emelkedő Daniel tornyából a teljes kráter panorámáját élveztük (lásd alsó képünkön). 

Folyt. köv. 

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

Meteoritkráter Expedíció: terepi kutatómunka a Steinheim-kráterben

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedíció második napja a 3,8 km-es Steinheim-kráterbéli terepi kutatómunkát jelentette. A kisebbik asztroblémet a 15 millió éve becsapódó kisbolygó 150 m-es holdja hozta létre. Az in situ vizsgálatok a geomorfológiai és környezeti viszonyokat vették górcső alá.

Jártunk az eredeti kráterfal megmaradt szakaszánál (a mellékelt panorámafelvételen “hátulról” látható); a világ 190 meteoritkrátere közül az egyik legépebben megmaradt központi csúcsánál; vizsgáltuk az egykori krátertó nyomait; valamint a környezeti, természetvédelmi és kultúrtörténeti vonatkozásokat. Felkerestük a támogatónk, a Geopark Schwäbische Alb által működtetett, Meteorkrater-Museumot, akik szakmai kiadványokkal segítették munkánkat. S hoztunk pár üveggel a “Steinheimer Kraterbier” fedőnevű, egészen iható sörkülönlegességükből is. Estére visszatértünk a nagyobbik kráter “fővárosába”, Nördlingenbe, ahol a vacsora után egyeztettük a holnapi Ries terepi kutatómunka teendőit.

Folyt. köv.

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

Meteoritkráter Expedició: Nördlingen -> Steinheim am Albuch

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedíció a Ries-kráter “fővárosából” hamarosan átkocsikázik a kisebbik impakt kráterhez a terepi vizsgálatokra. Ezt ebéd (Berghütte Kraterblick!) és az ottani krátermúzeum látogatása egészíti majd ki. A képen tegnapról még a Ries-béli Nördlingen középkori eredetű épületeinek előterében az itteni krátermúzeum kis szabadtéri geológiai parkja.

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

Benne vagyunk a kráterben!

Szerző: Rezsabek Nándor

A Meteoritkráter Expedició négy fős csapata megérkezett az idei kiemelt úticélhoz: a 15 millió éve ikerkisbolygó ütötte, Bajorország és Baden-Württemberg határán fekvő Ries és Steinheim impakt kráterekhez.

Az út porát a Ries-kráter “fővárosában” Nördlingenben mossuk (és öblítjük) le. A felvétel a nagyobbik asztroblém múzeumánál készült, amit az aznapi terepi kutatás mellett pénteken látogatunk meg. Holnap irány a kisebb, 3,8 km-es Steinhem!

(Köszönjük támogatóink segítségét: Geopark Ries, Geopark Schwäbische Alb, Lelkes ÁsványBörze, Élet és Tudomány, UtazniJó Utazási Iroda, Dome Facility Services Group.)

A napforduló égi csodája

Szerző: Balázs Gábor

Az idei napforduló estéjén, azaz június 21-én nagy és igen fényes éjszakai világító felhő vagy más néven NLC (Noctilucent Cloud) volt látható. De mi is ez valójában, és miért alakul ki?

Ha definiáltabban fogalmazunk, akkor a világító felhő olyan nagy magasságban lévő felhő, amely a már horizont alatt tartózkodó Nap fényét veri vissza. Észlelésükre június közepétől egészen július végéig naplemente után egy-másfél, és napkelte előtt szintén egy-másfél órával van lehetőség, június közepétől egészen július végéig. Este északnyugaton, hajnalban északkelten pillanthatjuk meg.

Világító felhő. A Szerző saját fotója.

Ahhoz, hogy ez a jelenség látható legyen, két feltételnek kell teljesülnie:

  1. A felhőknek a mezoszféra a felső határán, tehát 75-85 km-es magasságban kell lenniük.
  2. A horizont alatt lévő Nap fényét tükrözze vissza. A tükröződés oka a porszemcsékhez hozzátapadt 40-100 nanométeres vízjég-kristályok.

Láthatóságuk függ a naptevékenységtől (az UV-sugárzás miatt a felhő szétoszlik) és a mezoszféra hőmérsékletétől is (néhány fok eltérés is hatással van az NLC-k kialakulására).


A mezoszféra fölött, a sarki fények magasságában létrejövő NLC-k.
Kép: Wikimedia nyomán szerk.

1960-tól két szempont szerint osztályozzák őket:

  • Formájuk szerint:
    1. fátyol
    2. sávos
    3. hullámos
    4. csavarodott
  • Fényesség szerint:
    1. alig látható
    5. fényes

Az elmúlt években egyre gyakoribb és egyre erősödő jelenség a tudósok szerint a klímaváltozással is kapcsolatba hozható.

Most, hogy tudjuk mi is ez valójában, térjünk vissza a június 21-ei esetre, ami az elmúlt évek leglátványosabb ilyen típusú jelensége volt. Fényessége szerint bőven több, mint ötös. A már háromnegyed tíztől látható kékesfehér felhők egészen tizenegy óráig világították be az esti nyugati, észak-nyugati égboltot. Az ezt követő órákban a nyugodt és már felhőmentes ég jó lehetőséget adott távcsöves észlelésre és egyéb asztrotájkép-jellegű képek elkészítésére is.


A világító felhők változása: 21:45 – 22:09 – 22:23

Források:

https://idojosdas.hu/erkeznek-a-vilagito-felhok-mutatjuk-mikor/?fbclid=IwAR2p1-lTnweD5rnxXuBLtft7W2hmZhh-wzmgB0DWY_TQO9HTcNpvl6AJXbwhttp://legkoroptika.hu/alegkorfelepitese

https://www.idokep.hu/hirek/felhok-vilagitottak-be-a-legrovidebb-ejszakat

http://www.nightskyhunter.com/Noctilucent%20Clouds.html

https://weather.com/science/news/sky-watching-noctilucent-20130506

https://en.wikiversity.org/wiki/Layers_of_the_Atmosphere

Időutazás egy meteorit nyomában

Talán nem is annyira túlzó ez a mondat. 2019. június 10-én (az esemény 133. évfordulóján) Magyarország történetének legnagyobb tömegű meteorithullásának a helyszínét kerestem fel. A jelenség Csillagfalván (Knyahinya) történt 1866. június 9-én. A meteorit a Knyahinya nevet viseli, és számos ismeretterjesztő tartalom található ezzel kapcsolatosan az interneten is. További adalék a történethez, hogy a szórásmezőre saját szeletemet is magammal vittem.

Eme kis falu Kárpátalján található, közel a lengyel-szlovák határhoz, a Kárpátok vonulatai között. Az út akkor kezdett izgalmassá válni, amikor elhagytuk Ungvárt. Figyelmeztettek ugyanis, hogy inkább érdemes lenne autót bérelnünk, mivel sajnálatos módon rongálások történtek magyar rendszámú gépjárművekben nem is túl rég. Ennek eleget is tettünk, majd irány a cél! Ungvartól nagyjából 100 km-re nagyon nehezen sikerült megtalálni az eldugott kis hegyi falut, melyet csak rossz minőségű mellékutakon lehetett megközelíteni. A hosszú út után kis pihenőt tartottunk, és megpróbáltuk feltérképezni a települést. Elsőre alig találkoztunk pár lélekkel, akikkel pedig igen, azok nagyon megbámultak minket. Sajnos a település neve sehol sem volt kiírva, így csak rákérdezés révén tudtuk meg, hogy helyben vagyunk. A településen mintha megállt volna az idő… párom ellenben a nyugalom helyi szigetének nevezte. Sajnos mivel kezdett ránk sötétedni, és elképesztő szúnyogmennyiséggel akadt dolgunk, így visszavonulót fújtunk.

Másnap ismét felkerekedve – több útba eső kárpátaljai nevezetesség felkeresése után – megérkeztünk ismét Knyahinyára. Az autó sajnos most nem ment fel a hegyoldalon. Gyalogoltunk hát tovább több kilométert, félve, hogy felforr a kocsi hűtővize. Végül a kánikula és a szúnyogok inváziója után több idős, vodkamámorban úszó helybélit kérdeztünk meg, s kaptunk útbaigazítást. A meteorithullás helyét jelző táblát megtaláltuk, de még 10 km-t kellet volna sétálni az erdőbe, így eddig jutottunk. A helyiek közölték, hogy sokan jártak már itt, és sajnos minden meteoritot eladtak nekik, amijük csak volt… legnagyobb bánatomra. De az, hogy az utat jelző tábláig legalább eljutottunk, már az is nagy örömmel töltött el.

Eddig mindösszesen néhány csillagász járt a környéken, akik pontos leírást nem adtak a helyről, viszont magyar meteoritgyűjtőként remekül be tudom határolni a falut, minden téren, továbbá az emlékművet is. Ha valaki e meteorit nyomában járna, keressen bizalommal!

Köszönettel és tisztelettel: Kormos Balázs IMCA#7256″

Nevezz el egy exobolygót!

Az IAU, azaz a Nemzetközi Csillagászati Unió fennállásának 100. évét ünnepli, ennek apropóján a széles nyilvánosságot megcélzó, ismeretterjesztő, tudománynépszerűsítő eseményeket szervez. Ilyen az a program is, melyben exobolygókat, azaz Naprendszeren kívüli bolygókat nevezhetünk el. Az eseményre – melynek során az exobolygónak otthont adó csillagot is elnevezhetjük – több, mint 70 országban fog sor kerülni.

Példák exobolygókra. /NASA/

Az esemény magyarországi résztvevői a Bakos Gáspár által felfedezett HAT-P-2b bolygónak és csillagának adhatnak nevet. A bolygó egy sárgásfehér csillag körül kering a Herkules csillagképben. Az égitest nagyon közel kering csillagához, azt körülbelül 5,5 nap alatt megkerülve. Tömege a Jupiterének több, mint 8-szorosa, így egy tipikus “Forró Jupiter”-típusú bolygóról van szó.

A HAT-P-2b bolygó. /Wikimedia/

A névadásnak szigorú követelményei vannak. Nem adható például háborúval vagy erőszakkal kapcsolatos név, ahogy személyek (kivéve a 100 éve elhunytak), állatok, vállalatok, szervezetek nevei sem. A potenciális nevek köre azonban még így is széleskörű, szóba jöhetnek fiktív karakterek, műalkotások, földrajzi nevek, továbbá képzeletbeli nevek is.

Az exobolygó-elnevezési programhoz ide kattintva lehet csatlakozni.

Forrás: IAU