Alapítvány: fenn az első teaser!

Tavaly látott napvilágot az a science fiction-rajongók számára különösen kedves hír, miszerint az Apple TV kapta meg Isaac Asimov: Alapítvány c. regényének megfilmesítési jogát.

Most pedig kijött az első teaser, azaz bevezető videó, melyben betekintést nyerhetünk a készülő sorozatba:

A hamarosan induló, tíz részes sorozat két főszereplője Lee Pace, aki a hanyatló Galaktikus Birodalom regnáló uralkodóját (I. Cleon) alakítja; illetve Jared Harris, aki a Birodalom széthullására figyelmeztető matematikust, Hari Seldon-t személyesíti meg. A sorozat várhatóan 2021-ben kerül mozivászonra.

Forrás: [1] [2] [3] [4]

2020 – A Mars-missziók éve I. rész

مرحبا الأمل azaz Marhabaan Al-Amal!
Az Egyesült Arab Emirátusok Mars-missziója
(Emirates Mars Mission)

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

Ha az Egyesült Arab Emírségekben laknánk, pont így köszönthetnénk ékes arabsággal a 2020. július 14-én útnak induló Mars szondát. Ez annyit tesz: Helló, Remény!

Forrás: justinngphoto.com

Az Egyesült Arab Emírségek (azaz EAE, illetve angolul United Arab Emirates, azaz UAE) hét Emírség egyesüléséből alakult meg. Sivatagával, tengerpartjával, a hagyományos arab és a különleges modern építészeti csodáival nyűgözi le az idelátogatókat. A világ tíz legmagasabb hotelje közül hét is megtalálható itt, köztük a híres Burdzs Al Arab (Arabok tornya).

Forrás: justinngphoto.com

De mi, akik érdeklődünk a csillagászat és az űrkutatás iránt, nem ezért kapjuk fel a fejünket, ha Dubaj nevét meghalljuk.

Menjünk vissza az időben 2009-ig, amikor a MBRSC (Mohammed Bin Rashid Space Center, azaz Mohammed Bin Rashid Űrközpont) a DubaiSat-1, 2013-ban pedig a DubaiSat-2 távérzékelő holdakat indította, amiket még a koreai SI-vel közösen hoztak létre. Napjainkban már maguk építik a KhalifaSat (DubaiSat-3) nevű távérzékelő holdat.

Az Al-Amal ezeket a korábbi tapasztalatokat tudta felhasználni.

Emlékezzünk vissza, hogy  tavaly is volt egy jelentős lépése a UAE-nak! A Szojuz MSZ-15 űrhajó egy orosz, egy amerikai és egy Egyesült Arab Emírségeket képviselő űrhajóssal a fedélzetén startolt 2019. szeptember 25-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), majd sikeresen becsatlakozott a Zvezda modulhoz.

Forrás: uaebarq.ae

Ez az analóg vezérlésű Szojuz-FG rakéta ekkor repült utoljára. De ez volt az utolsó indítás az űrtörténelmi 1-es starthelyéről is, ahonnan Jurij Gagarin 1961. április 12-én kezdte az első emberes űrrepülést.

Forrás: tellerreport.com

Hazza Ali al-Manszúri egy amerikai, (Nick Hague) illetve egy orosz “kollegával”,(Alekszej Ovcsinin) együtt tért vissza a Földre. 7 napot, 21 órát és 1 percet töltött Föld körüli pályán, 128 alkalommal kerülve meg a bolygót.

Forrás: Űrvilág

2020 pedig a Mars-szondák éve is lehet – nemcsak a SpaceX-é a Dragon sikeres emberes küldetése illetve a reménybeli SN-5/6/7 indítása miatt.

Forrás: thearabweekly.com

A Mars-missziót (Emirates Mars Mission , EMM) Sheikh Mohammed bin Rashid al-Maktoum, aki az UAE miniszterelnöke és alelnöke is egyben, maga jelentette be.

Forrás: Twitter

Az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény) nevű szonda megvalósítói az EAE Űrügynöksége és a Mohammed Bin Rashid Űrközpont (MBRSC), de jelentős szerephez jutott a Colorado, a Berkeley és az Arizonai Állami Egyetem is.

Forrás: Twitter

Az első arab szonda tervezett indulási időpontja 2020. július 15. A projektben körülbelül 150 tudós, mérnök és kutató vett részt, a csapatnak pedig 34% -a nő.

Forrás: Twitter

Álljunk meg emellett egy pillanatra! Egy arab országról beszélünk, ahol az egyik legfontosabb misszióban résztvevők majdnem fele nő! Ez lehet a másik fontos üzenet, hogy napjainkban is hangsúlyos a szerepük az űrkutatásban!

Forrás: Wikipedia

Omran Sharaf, a projektmenedzser nyilatkozatában elmondta, hogy az ambiciózus tudományos küldetésen kívül az a céljuk, hogy a régió kulturális és tudományos aranykora visszatérhessen. A misszió egyben üzenet az arab fiataloknak, hogy a fejlesztésekkel, az ismeretek bővítésével lehetséges egy szebb, tudományosabb jövő felépítése.

Mint gyakorló pedagógus úgy vélem, nagyon fontos gondolat, hogy a jövő nemzedéke a tudományok irányába legyen terelve, azt mutassuk fel nekik, mint értéket, mint követendő példát.

Forrás: Facebook
Forrás: www.webwire.com

A Hope szondát a japán Mitsubishi H-IIA F42 hordozórakétával a Tanegashima Űrközpontból tervezik indítani.

Forrás: www.thenational.ae

Sarah Al Amiri, az Egyesült Arab Emírségek fejlett tudományokért felelős államminisztere és a Mars misszió projektmenedzser-helyettese egy hétfői (június 8-ai) bejelentésében kifejtette, hogy a misszió készen áll arra, hogy az Al-Amal sikeresen elvégezze az alábbi feladatokat a Marson három tudományos műszerrel, amikkel a vörös bolygó légkörét szeretnék tanulmányozni:

Forrás: Twitter
  • Az EMUS a távoli ibolyántúli tartományban működő, képalkotó spektrométer, ami a Mars termoszféráját fogja vizsgálni, illetve a hidrogén és az oxigén szökését méri

  • Az EMIRS infravörös spektrométer feladata a légkörben lebegő por, valamint a vízjégből álló felhők, az időjárási jelenségek, a légkör általános állapotának megfigyelése

  • Az EXI három ibolyántúli és három látható sávban vizsgálja a Marsot, így színes képet állít elő, valamint megfigyeli a port, a vízjég-felhőket és az ózont is

Forrás: Twitter

A tudományos adatgyűjtés az EMM küldetés elvileg két esztendeig fog tartani, de kiterjeszthető lehet még két további  évvel. A küldetés során 1000 GB adatot szeretnének gyűjteni.

Forrás: Twitter

Az Al-Amal előreláthatólag 2021. februárjában éri el a Marsot. Ez méltó megünneplése lenne az Egyesült Arab Emírségek ötvenedik megalakulási évfordulójának.

Forrás: www.thenational.ae

Az UAE további tervei is vakmerőek: 2117-ig tervezik felépíteni a vörös bolygón az úgynevezett „Science City”-t, azaz a Tudományos várost. Omran Sharaf kiemelte a majdani marsi kolónia létrehozása melletti elkötelezettségét is.

Fotó: Űrvilág

2020-ban, a 71. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust (International Astronautical Federation, azaz IAF) Dubajban tervezték megrendezni, ám a kialakult járványhelyzet miatt arra csak 2021-ben kerülhet sor.

Ám itt adódik mindenkinek egy remek lehetőség!

Idén október 12–14. között mégis lesz Kongresszus a virtuális térben. Sőt, a szervezők úgy döntöttek, hogy ezt ingyenesen hozzáférhetővé teszik minden érdeklődő számára. A program és a technikai részletek kidolgozása még folyamatban van. Akit érdekel ez a lehetőség, kísérje figyelemmel a 71st IAC – The CyberSpace Edition honlapját!

Végezetül, ahogy egy arab közmondás mondja: Ne add át magad a fáradtságnak! Az erőd meg fog felelni a vágyaid mértékének.

Forrás: Thearabweekly.com

Úgyhogy مرحبا الأمل azaz Marhabaan Al Amal! További sikeres készülődést a reménybeli július 14-i indulásra!

UPDATE: a startot itt lehet nyomon követni!

UPDATE2: többszöri halasztás után, július 20-án eindult a Hope, a közvetítést itt lehet megnézni.

Források:

https://news.abs-cbn.com/overseas/06/10/20/united-arab-emirates-eyes-mission-to-mars

https://twitter.com/i/status/1270777753030160384

http://www.urvilag.hu/urturistak_es_maganurhajok/20180102_emiratusi_urhajos_az_issre

https://ng.hu/tudomany/2019/10/03/visszatert-a-foldre-az-emiratusok-elso-urhajosa/

http://www.urvilag.hu/az_urallomas_es_oroszorszag/20190924_a_szojuz_msz15_urhajo_inditasa_eloben

https://thearabweekly.com/uae-probe-mars-set-launch-next-month-message-hope?utm_medium=Social&utm_source=Twitter#Echobox=1591804603

http://www.urvilag.hu/urszondak_a_marsnal/20170320_az_emirsegek_marsszondaja

https://www.thenational.ae/uae/science/uae-mars-mission-to-answer-unique-exploration-questions-in-july-launch-1.1030757

https://gulfnews.com/uae/science/uaes-mission-to-mars-last-metal-piece-of-hope-probe-installed-1.69787227

https://www.exkluzivutazas.hu/10-erdekes-teny-az-egyesult-arab-emirsegekrol.html

https://www.citatum.hu/cimke/arab_kozmondasok

https://ng.hu/tudomany/2019/10/03/visszatert-a-foldre-az-emiratusok-elso-urhajosa/

http://www.urvilag.hu/urpolitika/20200517_asztronautikai_kongresszus_iden_ingyen_de

Meteoritok azonosítása

Szerző: Kereszty Zsolt

Bevezetés

Az alábbi útmutató célja, hogy segítsen a meteoritnak gondolt kőzet, tárgy házilagos, egyszerű módszerekkel történő beazonosításában, hogy az valóban, a Világűrből érkezett meteorit-e vagy földi kőzet esetleg emberi műtermék. Összefoglaló, azonosítást segítő leírásom nem ad 100% pontos eredményt, ilyet ne várjon tőle senki, kizárólag tájékoztató jellegű és nem pótolja a felkészült meteorit szakértő és felszerelt laboratórium vizsgálatait. Ne feledjük, a meteorit Földünkön nagyon-nagyon ritka természetes eredetű objektum, két egyforma nincs belőle és még az itt leírtakhoz képest is lehetnek egyedi eltérések és változatok. A szakszerű és megnyugtató eredményű meteorit azonosításhoz erre felkészült és az azonosításban nagy gyakorlattal rendelkező laboratórium és szakember részletes és műszeres vizsgálata szükséges, olykor még tapasztalt geológus szakember is tévedhet az azonosításban!


A fogalmak:

A meteorit a világűrből érkező természetes objektum, ami a Föld (vagy egy másik égitest, például a Hold, a Mars stb.) felszínével való ütközéskor nem semmisül meg, túléli a zuhanást és eléri a felszínt. Amíg az űrben mozog és 1 méteresnél kisebb, meteoroidnak nevezzük. Amikor belép a légkörbe, a légellenállás okozta súrlódás hatására felforrósodik, plazma-csatornát és tűzgolyót létrehozva elektromágneses sugárzást, pl. fényt bocsát ki, esetleg hangot. A jelenséget magát meteornak vagy közismertebb nevén hullócsillagnak hívjuk. A tűzgömb olyan meteor, melynek látszó fényessége meghaladja a Vénusz legnagyobb fényességét, ami -4 magnitúdó (jele: mg). Ezek általában kiemelkedő fényjelességgel, esetleg hangmorajlással járnak. A bolida olyan felrobbanó tűzgömb, ami jelentős, általában hangrobbanáshoz hasonlító jelentős hanghatással jár, mely akár sok sok kilométerre is elhallatszik. A meteoritokat adó tűzgömbök, szinte minden esetben bolidák, fényességük kimagasló, általában jóval meghaladja a telihold fényességét -12 magnitúdót. Ha a bolida fényessége meghaladja a -17 mg-t akkor szuperbolidának nevezzük, ezek szinte minden esetben meteoritot hagynak maguk után.

A meteoritokat a Nemzetközi Meteoritikai Társaság digitális adatbázisa a Meteoritical Bulletin tartja nyilván, e sorok írásakor kb. 62000 db-ot katalogizáltak. Ebből mindössze kb. 1300 db az olyan, aminek hullását szemtanúk látták, megörökítették, dokumentálták, az összes többit találták további ismert hullási adat, időpont, egyéb nélkül. A meteoritok terület arányosan hullanak, nincsen ismert  kitüntetett hely. Olyan viszont van ahol jól megőrződtek, konzerválódtak, ezek a száraz sivatagok és az Antarktisz. Legtöbbjük ugyanis a földi nedvesség hatására változó mértékben de mállik, sőt egyes lazább típusok egyszerűen elporladnak. Legjobban a vasmeteoritok anyaga marad meg, legkevésbé a széntartalmú és laza szerkezetű ún. szenes kondritoké. Emiatt – érdekes ellentmondás, de – az ismert összes meteorit össztömegének 90 %-át a vasmeteoritok adják.

A meteoritokat mindig a hullási/találási hely földrajzi neve alapján nevezik el, ismert emberről, nevezetességről, stb. nem. Ha egy helyen több meteoritot is találnak eltérő időpontokban, akkor a nevet általában egy szám vagy betű követi (pl. Dimmitt(a) vagy a második esetben már Dimmitt(b).). Szokás még, hogy a sivatagos Észak-nyugat Szahara nagy számban talált meteoritjai esetén, amikor nem ismert pontosan a találási hely de a nagyjábóli régió igen, akkor az NWA betűk után egy sorszámot tesznek és ez lesz a meteorit neve pl. NWA 12692.

A meteoritokat legfontosabb adataik megadásával tartják nyilván, ezek a következők: név, hullási/találási történet, hely, időpont, típus, teljes ismert tömeg (angolul Total Known Weight, rövidítve TKW), fizikai leírás, összetétel, egyéb. A mai magyarországi határainkon belül jelenleg mindössze 8 db magyar meteoritot ismerünk, kezdve az első, 1857-ben hullott kabai meteorittól a 2016-ban talált Kölked nevű kondrit meteoritig.


A meteoritokat korábban három kategóriába sorolták:

  • kőmeteoritok olyan kőzetdarabok, melyek főleg változó mennyiségű vas-nikkel szemcsékből, szilikát ásványokból állnak, ezek az összes hullás 94,5 %-át adják

  • vasmeteoritok főleg vas-nikkelből állnak, az összes hullás 4,5 %-át adják

  • kő-vas meteoritok kb. 50-50 % vasnikkel és olivin vagy szilikátos anyagok keveréke, 1 %

A modern meteorit osztályozási módszerek – az egyszerű kategóriába sorolás helyett – már figyelembe veszik a meteorit eredeti származási szülőégitestjének anyagát, annak átalakulási mértékét, kémiai és izotóp összetételét és ásványtani szempontokat.


A meteoritok modern, korszerű szempontú csoportosítása

A tudomány és a mérési módszerek, eszközök egyidejű fejlődésével Dr. John T. Wasson 1974-ben egy még részletesebb és egységes rendszerbe foglalt osztályozást vezetett be, amit napjainkban is használunk. Ő nem típusokban gondolkodott, hanem a meteoritok szülőégitestjének fejlődéstörténetébe illesztette az egyes meteoritokat. Így megkülönbözetett eredetileg, kevésbé át illetve felmelegedett anyagú ősi kiségitestből származó meteoritokat, amit differenciálatlan (nem átalakult) meteoritoknak nevezett.

Ide tartoznak az eredetileg nagyon kicsi méretű  – pár százméteres esetleg 1-2 km-es -, alig átmelegedett szülőégitest maradványok a széntartalmú szenes kondrit meteoritok, típusaik, jelük: CI, CV, CM, CR, CH, CB, CK, CO, C-ung (pl. az 1857-es magyar Kaba CV3).

A már nagyobb – pár tucat esetleg száz km-es – szülőégitestek maradványai, az “átsült” kőzet anyagot adó normál vagy közönséges kondritok, típusaik, jelük: H, L, LL (pl. Csátalja H4, Mike L6), az ensztatit kondritok (EL, EH) és az egzotikus de egyben ritka kondrit típusok (rumuruti, kakangari) illetve a primitív akondritok képviselői (akapulkóit, brachinit, lodranit, ureilit, winonait). Ezen kiségitestek csillagászati méretskálán át nézve igen kicsinyek voltak, anyaguk csak kissé melegedett fel (szenes kondritok: 50-200 C) illetve a csak a normál kondritok esetén tudott szinte “átsülni” (600-1200 C) a szupernóvákból származó Al26 illetve Fe60 rövid felezési idejű radioaktív izotópok fűtésétől, ütközési folyamatokból származó impakt hőenergiától, esetleg a kisebbek esetén a víz és szilikátok exoterm reakciós energiájától. A szakemberek azt gondolják, hogy ezen meteoritok képviselői őrizték meg legjobban a preszoláris (naprendszer keletkezése előtti) anyagszemcsék eredeti állapotát.

A másik nagy csoport, a differenciált jellegű, azaz teljesen átolvadt anyagú ősi szülőégitestek, amik átmérője akár 1000-1500 km-es is lehetett, magjuk akár 2000 C fok fölé is felmelegedhetett, így anyaguk teljes mértékben átolvadt, zónásan szétszeparálódott, szaknyelven differenciálódott. A nehezebb sűrűségű vas-nikkel szinte lefolyt a magba, létrehozva ott a vasmeteoritok zónáját, a bazaltos átolvadt köpenyanyag pedig az akondritokat. A kettő határán jöhettek létre a ritka szépségű különleges kő-vas meteoritok. Az ősi kiségitest anyaga és  az ezekből származó meteoritok szövetszerkezete nem mutat kondritos jelleget ezért nevük: akondritok. Képviselői a vasmeteoritok, kő-vas meteoritok, a vestai eredetű HED meteoritok, a holdi, marsi meteoritok és a tovább már nem besorolható akondritok. Ez röviden a ma használatos Wasson-féle meteorit osztályozás lényege.

A meteoritok típusai a mai modern osztályozás alapján
A meteoritok származás alapján történő besorolása

A meteoritok egy másik szempontú csoportosítása

  • szemtanús hullások, valaki(k) látta(ák) – angolul “falls” 

  • a felszínen megtalált meteoritok – itt nincs feljegyzés, dokumentum a hullásról – angolul “finds”

  • meteorit párok – azonos hullás, de időben, később is találnak belőlük, akár többször is

  • antarktiszi meteoritok – az Antarktsz valójában száraz “jégsivatag”, jól konzerválódnak itt

  • forró sivatagi eredetűek – pl Szahara, Omán – szintén jól konzerválódnak


Szemtanús meteorit hullások (angolul “witnessed fall”):

Ezek olyan nagyon ritka hullások, melyeket egy vagy több személy látta, a feljegyzések, dokumentumok fennmaradtak vagy a mai kor kamera rendszerei dokumentáltan és igazoltan (!) megörökítették. Ezen sorok írásakor, mint említettem kb. 1300 db ilyet ismerünk 1492 – az első Ensisheim-i meteorit – óta, ami eltörpül a mai ismert és katalógusba vett kb. 62 000 db meteorit mellett, mindössze 2 %. Földünkön éves szinten manapság kb. 8-15 db ilyen meteorit hullás várható, vannak évek amikor kevesebb és van amikor több. Léteznek a még ritkább un. “hammer fall” hullások, amikor a meteorit valamibe vagy valakibe csapódik (leírtak már emberbe, kutyába, tehénbe, lóba, házba, autóba, hajóba, postaládába, stb. való becsapódást is), nyilván az ilyen hullásokat a legkönnyebb megtalálni, de hát ezek statisztikailag szinte “nem is létező”.

A szemtanús hullások legtöbbje sok-sok meteorit darabot produkál, ritkább amikor csak egy db esik le. Ha statisztikailag tekintjük egy hullás átlagos tömegét, akkor jó közelítéssel mondható, hogy a teljes Ismert tömeg  egy-egy hullásnál 67 %-os valószínűséggel 0,5-15 kg tartományba esik (természetesen ismerünk néhány tíz gr-os és 26 tonnás szemtanús hullást is). Az évszakos statisztikát vizsgálva, érdekes hogy a tavaszi és nyári időszak, mintha több meteorit hullás produkálna meg kell jegyezni, hogy ez csak a 2000-es évektől üzemben álló modern tűzgömb figyelő kamerarendszereink által biztosított és pontosabb pályaszámítást lehetővé tevő adatok szerint kalkulálható, viszonylag kevés (kb. 100 db) adatpárból).

Vizsgáljuk meg a szemtanús hullások meteorit típusonkénti megoszlását. Az alábbi ábrákon látható, hogy a kondrit meteoritok adják az elsöprő többséget, kis túlzással mondható, hogy minden 10 hullásból kb. 9 db kondrit lesz. Máshogy és eltúlzóan fogalmazva, ha hullik meteorit az szinte mindig kőmeteorit. A megmaradó 10 %-ot fele-fele arányban képviselik a vasmeteoritok és az akondritok. Elenyésző a kő-vas meteoritok aránya.

Az arány teljesen más ha a talált (vagyis a nem szemtanús) meteoritokat is nézzük, ebben az esetben még több lesz a kondrit meteorit! Érdekes ellentmondás, hogy az összes ismert meteorit tömegének 90 %-át a vasmeteoritok adják és maradék az összes többi. Vagyis a lehullott, talált meteortok közül bár a vasmeteorit nagyon ritka típus, viszont ezek adják az ismert meteoritok többségét, tömeg (“súly”) szerint. 

Az említett statisztikák:


A talált meteoritok (szemtanú nélküli hullások):

Az ilyen meteoritra egyszerűen valaki csak rábukkan, hullásuk időpontja, részletei egyáltalán nem vagy csak nagyon bizonytalanul ismert, szemtanúk nincsenek. Földi koruk (az az idő amit hullás óta eltelt), néhány évtől a több ezer évig terjedhet. Éppen ez adja a problémát, ugyanis a földi erózió, ideértve a nedvességet, szelet, hőmérséklet ingadozást, egyéb kémiai, fizikai, geológiai módosító hatásokat, emberi tevékenység hatásait – műtrágyázás, egyéb – különböző mértékben hat a meteorit felszínére és belső szerkezetére. Szaknyelven ezen hatások összességét hívják mállásnak, angolul “weathering”. Általában mondható, hogy az európai nedvesebb időjárás miatt, már néhány (!) nap vagy hónap elegendő, hogy a frissen hullott meteorit felszíne oxidálódni kezdjen. Az eredetileg szép fekete olvadási kéreggel borított meteorit felszíne oxidálódni kezd és vörösessé válik. Ez először a meteorit repedezett olvadási kérgének hajszál-repedéseiben jelenik meg, majd egyre bentebb akár mm-es mélységben is behatol. Évek alatt a meteorit az avar, fű, mezőgazdasági növények alá kerül és egyre jobban lesüllyed, ezután már csak igen nagy szerencsével és/vagy fémkeresővel vagy szántáskor találhatunk rá. A sok száz vagy ezer évet nedves földben eltöltött idő alatt a kőmetorit mállása idővel felőrli a mintát és csak nagyon ritka körülmények megléte esetén találhatunk meg belőle valamit. Ezek a nagyon ritka “fosszilizálódott meteoritok”, ilyenek maradványait pl. mészkőbe ágyazódva találták egyes északi országok kőbányáiban. A legtöbb esetben azonban a minta elvész a kutatók számára. A ritka akondrit vagy szenes kondrit meteoritoknál, azok lazább szerkezete miatt a fenti folyamat felgyorsul és még nehezebb ezeket sok-sok évvel a hullás után megtalálni. Ráadásul fémkereső ezeket nehezebben veszi észre a rendkívül kicsi FeNi tartalmuk miatt. Természetesen léteznek olyan hatások is, hogy a korábban felszín alá került meteorit valamilyen hatásra felszínre kerül (kimosódás, szél, emberi tevékenység, stb.) és bár régebben hullhatott, mégis a felszínen találunk rá a rozsdás, mállott felületű meteoritra.

Más a helyzet a vasmeteoritoknál. Az összefüggő tömör FeNi szerkezet miatt ezek földi mállása lassúbb, nem ritka, hogy több ezer éves vasmeteorit hullásokat sikerül felfedezni, akár több méteres mélységben is. Kérgük színe néhány év alatt rozsdabarnára, vöröses-barnára változik, lényegében a köznapi értelemben vett réteges (leveles) rozsda keletkezik rajtuk, ezt a szakirodalom “shale”-nek nevezi. Több  évszázad alatt ez a rozsdaréteg megnövekszik akár több cm-es vastagságúra. A kisebb néhány tucat gr-os régi vasmeteoritok viszont elveszhetnek.


A jövőben megtalált magyar meteoritokra vonatkozó szubjektív becslés:

Magyarország nedves környezeti zónában fekszik, -eltérően a sivatagoktól – nálunk gyakori a csapadék,  nedvesség. Ez különösen nem kedvez a kőmeteoritok anyagának, de a vasmeteoritok kérge is hamar oxidálódik. Ezt a gondolatot hazánk nedves-mállási körülményeire kiterjesztve, a régebben hullott meteoritokra a következőket várhatjuk ( ez persze nem kizárólagos előrejelzés, eltérés lehetséges ):

  • kondrit, akondrit kőmeteorit esetében: várhatóan nem grammos, nem néhány tíz grammos, hanem nagyobb – inkább több kg-os tömeggel várhatjuk őket, lásd Csátalja H4 meteorit, kb. 16 kg-os tömegével földből, szántásból előkerülve. Ez megkönnyíti a fémkeresős keresést, mert a nagyobb tömeg várhatóan jobb jelet vagy nagyobb érzékelési mélységet adhat.

  • vas- és kő-vas meteorit esetében: hasonlóan nem grammos, nem néhány tíz grammos és nem néhány cm-es mintákat várunk, hanem fél vagy akár több kg-os mintákat, különböző mértékben oxidált kéreggel és változatos formákban várunk. Ld. Szlovákiában nemrégiben előkerült egy vasmeteorit a földből, ami több kg-os volt.

Érdemes azonban meggondolni, hogy hazánk évtizedekig a “vas és acél” országa volt, ezért hatalmas mennyiségben jutott ipari fémhulladék (főleg vasipari hulladék, melléktermék de könnyűfém is) az ország teljesen lehetetlen szegleteibe is. Emiatt a terepen nagyon gyakori a kohósalak, az acélgyártási hulladék, de akár a háborús tevékenység nyomai, repeszek, lőszerek, stb. Az intézetekbe bekerült minták igen nagy százaléka ilyen – téves – minta.

A Földön talált meteoritok legtöbbje kondrit vagy akondrit, ami arányaiban sokkal nagyobb rész, mint a vas- és kő-vas meteoritoké. Nincs ez máshogy itthon sem, vagyis ha találunk itthon a jövőben meteoritot az leginkább kőmeteorit lesz semmint  vas vagy kő-vas.

Fontos dolog az is, ha valaha találunk egy meteoritot, akkor mindenképpen meg kell kutassuk a közeli és távolabbi környékét is, mert esélyes, hogy ún. meteorit szórásmezőre bukkantunk és így előkerülhetnek további példányok, mint erre számos példa ismert..


Friss hullású meteoritok általános jellemzői:

Friss hullás, az ami néhány órája, napja, hete történt. Néhány kg-ot produkáló hullás esetén a meteorit a földfelszínen található és szabad szemmel észrevehető, ezek kereséséhez nem kell fémkereső. Ritkán előfordulhat, hogy ennél nagyobb tömegű test hullik le, ami földbe fúródik, krátert üt méghozzá jól látható módon. Általában ilyeneknél a földrengés jelző obszervatóriumok mérhetik ennek jeleit, amiből kiháromszögelhető a földet érési körzet. Sok lehullott meteorit már szórás mezőt alkot, a korábban említettek szerint. Fémdetektor csak magas fű, akadályokkal teli környezet esetén szükséges, egyébként nagyon lelassítja a munkát. Speciális eset ha tóba, folyóba esik, mint a 2013-as Cseljabinszk kőmeteorit legnagyobb példánya, ilyenkor látszódik a hóba, jégbe hatolás kürtője, lékje.

A meteoritot a legtöbb esetben vonzza (kiéve marsi, holdi szuper ritka meteorit típus) a nagyon erős Neodímium mágnes (N52 típus a legjobb, kapható mágnesekkel foglakozó szakboltokban). Érdemes a mágnes felkötni egy kb félméteres cérnaszálra és figyelni, hogy a minta mellett elhúzva az kileng vagy sem. Ha igen, az jó jel. A meteorit maga nem vonzza a vasa, azaz nem mágneses, de vonzza a mágnest

A meteorit sűrűsége eltér a földi anyagokétól, mivel FeNi-t tartalmaznak, ezért általában nehezebbek azoktól. Fontos tudni, hogy azonnal hullás után nem izzanak, nem forróak, mindössze néhányról állították a szemtanúk, hogy kissé langyosak voltak és legtöbbször hideg tapintásúak, sőt egyesek deresekNem égetik, nem olvasztják meg a környezetüket. További tévhitek eloszlatása érdekében, elmondható, hogy legtöbbször nem üregesek, nem sugároznak, nem hordozzák betegségek kórokozóit sőt egyáltalán nem veszélyesek az élőlényekre, egyes ritka esetekben “füst szagúak”.


A frissen hullott kőmeteoritok (kondritok, szenes kondritok, akondritok):

Az ilyen kőmeteorit felszínét vékony, 1 mm-nél vékonyabb, fényes vagy matt fekete, esetleg barnás (de sohasem más színű zöld, piros, stb.) olvadási kéreg borítja. A kéreg gyakran apróbb-nagyobb gödröcskékkel, ún. regmagliptekkel tagolt, estenként szálas folyásnyomok láthatók rajta. A felület lehet törött, ezáltal láthatóvá válik a meteorit belső szerkezete, ami általában világos, pl. szürke színű. Benne szeplősen elszórt ezüstösen csillogó apró pöttyök, a FeNi fémfázis láthatók. Emellett  sötét ún. sokkolt erek vagy becsapódáskori megolvadások (angolul “Impact Melt” részek) is láthatók. A kőmeteoritokban gyakori ún. kondrumok pici milliméteres vagy kisebb üvegszerű ásványi gömböcskéi ritkán, de szemmel láthatók a törött részeken. Az említett színektől eltérő idegen színek nem jellemzőek, tehát idegen sárga, piros, zöld, lila, narancs szín az említett feketén, sötét barnán kívül.

A meteorit felszínét szabálytalanul elrendezett, vékony repedés hálózat boríthatja, ezek a felület lehűlésekor képződő ún. kontrakciós repedések. A repedésekben általában feltűnik a meteorit világosabb belső szerkezete. A nagyon ritkán előforduló szenes kondritok, a szén tartalom miatt belül sötétek, feketék, feketések lehetnek, apró, szabálytalan alakú fehér színű zárványokkal (CAI), a nagy többség azonban világos belső szerkezetű.

A kondrit meteorit alakja bármilyen lehet, de nagyon gyakori a szabálytalan alak, gömbölyded formákkal borítva, ritka a szép kúpos, orientált “klasszikus” meteorit alak. A meteoritot NAGYON RITKÁN határolja éles perem! Gázbuborékszerű ún. hólyagüregek viszont sohasem (hazai kohósalakoknál ez viszont gyakori, ez kizáró ok is egyben). A felület ún. elsődleges és/vagy másodlagos fekete színű olvadási kéregből áll.

Frissen hullott kondrit fekete olvadási kéreggel, kontrakciós repedésekkel
és becsapódáskori repedéssel
Cseljabinszk LL5 típusú kondrit. A fekete olvadási kéreg kissé “habos” jellegű, a törött felület világos belső szerkezetű, ami néhol vörösre oxidálódott. A meteorit akár 1-2 évet is eltölthetett nedves (eső,hó) környezetben!

Cseljabinszk LL5 típusú kondrit fekete olvadási kéreggel, a törött felületeken látható a világos belső szerkezet, enyhe vörös színű oxidációval.

A frissen hullott vasmeteoritok:

A ritka hullási események közé tartozó vasmeteorit felszínét, nagyon vékony fekete vagy kékes-fekete kéreg borítja. A vasmeteorit alakja szintén változatos, de a nagy többség gömbölyded, lekerekített élekkel, ujjbenyomódás-szerű gödrökkel, regmagliptekkel tagolt. A klasszikus repülés orientált kúpalak, folyásnyomos felszín szintén jellemző. Extrém ritka estekben átégett lyukak előfordulhatnak. A törött, olvadt felület sohasem világos, mint a kondritoknál, hanem megegyezik a meteorit sötét felszíni színével. Mivel nagyon sűrűek (magas a Fe-Ni fázis), ezért nehezek és erősen tapad rájuk a mágnes. Buborékok, belső zárvány üregek és üvegesedett olvadási kéreg nem látható. Tapintásuk kimondottam fémes jellegű és nagyon erősen tapad hozzájuk a mágnes.

Frissen hullott vasmeteorit lekerekített alakkal. Figyeljük meg, hogy az olvadási kéreg fekete, kékes színű. Jól látható a megolvadt, regmagliptes felszín.
Frissen hullott vasmeteorit. Hulláskor megolvadt alak, regmagliptekkel, a kopott éleken csillogó FeNi kibukkanással.
Tipikus repesz alakú vasmeteorit, repülés-orientált alakkal, éles folyásnyomokkal, fekete, kékes színű kéreggel. Hulláskor éles élek keletkeztek, de az orientáció alapján látszik a jellegzetes meteorit alak.

Házilag elvégezhető tesztek – meteoritikus eredet igazolására:

Az alábbiakban ismertetett tesztek nem pótolják a modern műszeres mérési eljárásokat, de segítenek abban, hogy igen nagy valószínűséggel kiszűrjük a meteoritnak gondolt mintáinkat a részletesebb vizsgálatok előtt. A professzionális szakemberektől, kutatóktól nem várható el, hogy minden, általunk meteoritnak gondolt anyagot részletesen megvizsgáljanak. Aki ragaszkodik az űrbéli eredetűnek gondolt anyagának részletesebb laborvizsgálatához annak ezt magának kell finanszíroznia. Hazánkban viszonylag kevés helyen foglalkoznak ilyennel, külföldön, elsősorban az USA-ban rutinszerű az ilyen eljárás, melynek költségei általában a több száz vagy ezer USD felett vannak. Az alábbiakban leírt sorrendben elvégzett vizsgálatokkal tapasztalatom szerint 90 % fölé tornázhatjuk a bizonyosságot, hogy valódi meteoritot tartunk a kezünkben.


1. lépés: A meteorit alakjának, külső jegyeinek vizsgálata

Mint a fentiekben láthattuk a szemtanús és a normál találású meteoritokra sajátságos külső jellemző. A lekerekített élek, regmagliptek, folyásnyomok, orientált alak, a külső felület színe, a törött felületek színe, szerkezete a fémszeplők, kondrumok – gömbcseppecskék – jelenléte, stb. kellő gyakorlat után segítik a meghatározást. A fentiekben ezt részletesen leírtam.

Kizáró tényezők a következők (eltérés lehetséges):

  • nem vonzza a mágnes (ld. még fentiek)

  • éles peremek, éles, határozott oxidáció (rozsda), éles és sűrű kráteresedés a felszínen, földi anyagok, szennyezések a minta felszínén (kőzetek, beton, fehér szilikátok, stb.)

  • gázzárványok, belső és külső üregek, buborékok jelenléte a felszínen és a belső törött felületeken, (ld még kohósalak)

  • egyenletes kitüremkedő buborékosodás a felszínen – pl. hematit

  • idegen színek jelenléte – kék, zöld, lila, piros, sárga, (ipari salak, emberi műtermék angolul ”man-made”)

  • összefüggő csillogó fémes párhuzamos szálak jelenléte – könnyűfém ötvözet

Ezen alaki és szerkezeti jellemzők összességét átlagembernek valóban nehéz felismerni, azonban a kizáró tényezők közül egy vagy több teljesülése esetén, a mintát nem érdemes tovább vizsgálni.

VALÓDI METEORITOK alaki jellemzői példákon bemutatva:

Klasszikus kúposan orientált meteorit alak, regmagliptekkel, folyásnyomokkal és fekete olvadási kéreggel. Middlesbrough L6 kondrit meteorit, 1881, Anglia.
Frissen hullott kondrit meteorit, regmagliptekkel, lekerekített élekkel, fekete olvadási kéreggel és kontrakciós repedésekkel.
Kontrasztos folyásnyomok egy kúposan orientált kondrit meteoriton.
Vékony fekete olvadási kéreg és kontrakciós repedések kondrit meteoriton (Bensour meteorit). Az élek lekerekítettek, belső törésnyomok világosak.
Vasmeteorit nagyméretű regmagliptekkel, felszíni mállási kráteresdéssel. Az élek lehetnek élesek is, de a regmagliptek hangsúlyosak!
Peremeken hangsúlyos “ajakrúzsozáshoz” hasonló lefolyásnyomok angolul “roll-over lipps”) és regmagliptek, melyek körbeölelik a meteorit peremét. Ritka de tipikus meteorit jellemző.
ÁLMETEORITOK alaki jellemzői példákon bemutatva:

ÁLMETEORITOK alaki jellemzői példákon bemutatva:

Álmeteorit – hólyagüregek a felszínen, néhol gömbölyded élekkel, de éles peremekkel határolva. Különös, idegen alak!
Álmeteorit – hólyagüregek a felszínen, néhol gömbölyded élekkel, de éles peremekkel határolva. Idegen alak és színek!
Álmeteorit – éles peremek, üvegesedett jellegű belső szerkezet. A mintán átmenő világos erek. Kalapáccsal könnyen pattintható felület.
Álmeteorit – rozsdás felszín, pici éles peremű üregekkel. A felületen idegen szerkezetű és színű (beton?) foltok láthatók. Nincsenek regmagliptek!
Álmeteorit – mangán ötvözet megtévesztő, regmaglipt szerű felszínnel. A minta belül fényes, maratva szerkezetet mutat, de nem mágneses! Oldalt üledékes rész látható, ez idegen a meteoritoktól. Éles perem körben!
Álmeteorit – magnetit, vonzza a mágnes! idegen felszíni világos rárakódás, regmagliptek hiánya jellemzi a legömbölyített formát. Kavicsszerű alak mindig gyanús!

2. lépés: Mágneses teszt

A meteoritok 99,9%-át vonzza az erős pl Neodímium 52 mágnes és a vas-nikkel tartalomtól függően ezen vonzó hatás minden esetben más és más. Mint említettük érdemes a mágnesünket pl. 30-50 cm hosszúságú cérnára felkötve belengetni a minta mellett 1-2 cm távolságra. A mágnes azonnal jelzi a meteoritvas jelenlétét. Vigyázat: acél, kohósalak, magnetit, ipari hulladék, bazalt, érc és vas tartalmú kőzet is vonzza a mágnest! A teszt tehát fontos de nem elégséges a megnyugtató azonosításhoz. Marsi, holdi meteoritokat alig-alig vonzza a mágnes, de ezek előfordulása pár ezrelékes csupán!


3. lépés: Karcpróba teszt

A mintával erősen megkarcoljuk egy fehér porcelán tányér vagy hasonló anyag fehér felületét és megvizsgáljuk, hogy az hagy-e maga után karcot és ha igen milyet és milyen színűt.

Jó a karcpróba, ha a minta egyáltalán nem vagy nagyon vékony karcot hagy maga után. A karc mindig akkor jó ha nagyon vékony vagy nincs és az sosem fekete színű. Az erősen oxidálódott meteorit barnás vagy barnás vörös nagyon vékony karcot hagyhat a felületen. Eltérések lehetségesek, az oxidáció jellege és mértéke után. Győződjünk meg, hogy maga a meteorit kérge hagyta maga után a nyomot vagy esetleg a földi málláskor (pl. föld alól előkerült minta!) a felületre tapadt földi eredetű ásvány vagy kőzet darab.

A karcpróba rossz ha széles fekete vagy vörös nyomot hagy a minta, előbbi magnetit, utóbbi hematit jelenlétére utal.


4. lépés: A minta sűrűségének megmérése

A legfontosabb próbáink egyike! A meteoritok általában sűrűbbek (eltérés persze itt is van) mint a rájuk hasonlító természetes földi kőzetek, ásványok vagy a gyakoribb “man made”, emberi alkotta minták. Természetesen itt is vannak kivételek, de első körös behatárolásra a sűrűségmérés jó támpontot adhat. A mintánk sűrűségét megmérve az alábbi táblázat segít behatárolni, mely meteorit típusba tartozhat az. A kőmeteoritok gyakorisága miatt elsőre mindig kondritot gyanítunk.

a táblázat adatai tájékoztató jellegűek, eltérések lehetségesek.

Tájékoztatásképpen megadjuk a hozzánk és hazai intézetekbe beküldött gyakoribb álmeteoritok (földi anyagok) sűrűségadatait. Természetesen eltérés itt is lehetséges, az adott “ál” minta különböző összetételi előfordulása miatt.

A sűrűségmérést elég tizedesjegy pontosságúra elvégezni. A méréshez tized gr pontosságú mérleg szükséges. A mérés és a számítás menete az alábbi ábrán látható:


5. lépés: A Betekintő ablak (angolul “cutting window”) készítése

Nagy gyakorlatot és speciális vágószerszámokat igényel. Kőmeteoritoknál ehhez gyémánt vágótárcsát célszerű használni, ha lehet vízhűtéssel ellátva. Vasmeteorithoz fémfűrész vagy szintén hűtött abrazív (vágás közben elkopó) vágókorong szükséges, utóbbi esetben gondoskodni kell a hűtésről, mert a minta megéghet (ez utóbbi hűtés a legnehezebb feladat házi körülmények között). Különös óvatosságot igényel az elektromos vágók használata vízhűtéssel összekötve!

Az eljárás lényege, hogy a minta mennyiségétől függően – azt minél kevésbé roncsolva – sík bevágást készítünk a mintán pl. egy jól kiálló nagyobb felületű sarokrészen. Ennek felülete néhány cm2,  olyan hogy azt kézi nagyítóval később könnyen tudjuk vizsgálni (javaslat kb 5-100 gr mintánál 1-2 cm2, egyéb esetekben 5-10 cm2 felület jó lesz). A vágás után a felületet síkra kell csiszolni, a hullámos gátolhatja pl a jó minőségű makrofoto készítését. A felületet minimum 300-as finomságú csiszolópapírral (gyémánt vagy abrazív) finomra kell kidolgozni, ideális a polírozott felület minőség. Kőmeteoritnál ez elegendő lehet, vasnál 800-1500-asre törekedjünk, ez ugye már polír finomság.

  • Kondritnál csillogó ezüstös fémszeplőket kell látnunk elszórva, plusz apró ellipsziseket, köröket.

  • Szenes kondritnál néhány mm-es apró pici ellipsziseket, köröket, esetleg fehér alaktalan foltokat.

  • Akondrit (nagyon ritka típus!) felismeréséhez szakember szükséges!

  • Vasmeteoritnál: egybefüggő ezüstösen csillogó fémes felület a jó. Zárvány üreg, belső repedés vagy azok hálózata kizáró ok! Vasmeteoritokat még tovább lehet vizsgálni: Különleges savas keverékben megmaratva az okta-edrites meteoritok a nevezetes fémesen csillogó Widmanstätten-Thomson-mintát mutatják, ami egymást 60°-ban keresztező, párhuzamos vonalak jellegzetes hálózata és csak vasmeteoritra jellemző!. A többi típus ettől eltérően maratás után nem mutat semmilyen szerkezetet vagy apró pici egymással párhuzamos vonalak rendszerét mutatja (ez utóbbi nagyon ritka!). A savval való maratás rendkívüli gyakorlatot, tapasztalatot és szaktudást igényel, ezt csak szakember tudja elvégezni, ne kísérletezzünk házilagosan vele.

Vigyázat: a hazánkban előforduló ipari könnyűfémötvözetek (pl mangán tartalmú ötvözetek) maratás után szintén mutathatnak a Widmanstätten-Thomson-mintától eltérő mintázatot, de azt a sav gyorsan bebarnítja! Acélt savval maratva annak felszíne nagyon gyorsan beszürkül. Ha pl. becsapódott lövedék repeszt, lövedék magot maratunk az szintén beszürkül és a becsapódáskor megzömült anyag szabálytalan határvonalai jellemzően hullámos mintával kirajzolódnak.

Kondrit meteorit vágott, csiszolt “betekintő ablaka”. Jól láthatók
a fekete alapmátrix fémszeplői.
Pultusk H5 kondrit meteorit vágott szelete a csillogó fémszeplőkkel és rozsdaszínű
kerek kondrumokkal.
L 3 típusú kondrit meteorit határozott gömbölyű kerek peremű kondrumokkal. Könnyen felismerhető szerkezet, csak meteoritokra jellemző a minta!
Vasmeteorit jellegzetes un Widmanstätten-Thomson mintája. Egymást 60°-ban keresztező ún okta-edrit lamellák. Csak vasmeteoritra jellemző minta.
Álmeteorit – megvágott megcsiszolt felület. Nyílt üregek, gázbuborékok nem lehetnek valódi meteoritban. Ez a felület maratva gyorsan sötétre szürkül!
Álmeteorit – Mangán ötvözet megtévesztő maratott felületű mintája. A mintázat nem csillogóan ezüstös és fémszínű, mint vasmeteorit esetén és annak szerkezete eltér a Widmanstätten-Thomson mintától!

6 lépés: Nikkel teszt

Mint említettem a meteoritok mindegyike tartalmaz valamilyen mértékben nikkelt (ld. első részek). A földi kéreg átlagosan 0,005% Ni-t tartalmaz, de ettől eltérő esetekről is tudunk. Illetve a kohászati iparág is használ nikkelt előszeretettel ötvözőként, így az ember által készített fémtartalmú mintákban gyakorta előfordulhat. Ezért ez a teszt nem mérvadó, csupán segítő jellegű. A Ni hiánya viszont a legtöbb esetben kizáró tényező!

A teszt során a porított mintánkat sósavban feloldva reagáltatjuk, dimetil-glixommal és figyeljük a folyadék elszíneződését. Minél nagyobb a nikkel tartalom annál jobban skarlátvörös a folyadék. Ni hiánya esetén a folyadékunk átlátszó vagy matt, de semmiképpen nem vörös. A kohósalak produkálhat vörösödést, de az elhalványul pár perc múlva.

A teszt elvégzéséhez speciális reagens szett szükséges, mely külföldről, internetről beszerezhető. De bízzuk ezt szakemberre inkább.

Nikkel teszt pozitív (vörös szín) és negatív (nem vörös!, de lehet más is) esetben

A tesztek összegzése:

Ha mind az 5 tesztünk pozitív eredményt adott, akkor a mintáról magáról, a betekintő ablakról készítsünk jó minőségű, színhelyes, éles, kontrasztos és  jól látható, részletes fotókat, esetleg egy vonalzót is mellé téve a képen.

További vizsgálatokat házilagosan már nem nagyon tudunk elvégezni. A továbblépéshez szakértelem, kellő műszerezettség és gyakorlat szükséges.

Ha mintánk kiállta a fenti lépéseket egyértelműen, akkor bátran fordulhatunk az eredményekkel, fotóinkkal szakemberhez, a további laborvizsgálatok érdekében. Sajnos a hazai intézmények egy jó része nem rendelkezik kellő gyakorlattal, tapasztalattal és kapacitással meteorit azonosításban, ekkor érdemes tehát hozzám fordulni aki napi szinten foglalkozik meteorit azonosítással és az ehhez kapcsolódó kutatással.


Javaslom tehát:

  • ha a fenti tesztek után bízik abban, hogy mintája valódi meteorit

  • akkor a további vizsgálatok érdekében vegye fel velem a kapcsolatot itt.


Meteorit keresési stratégiák friss hullású meteorit esetén:

Minden meteorpálya-számítás hibával terhelt, ezért fontos, hogy minél pontosabban kimért pálya adataink legyenek. ideális lenne – ha rendelkezésre áll – meteorológiai doppler-radar térképek, mert ott a konkrétan lehulló darabokat látjuk (ez hazánkban még nem elérhető lehetőség). Néhány km2-es keresési terület vagy még kisebb lenne az ideális, de a tűzgömb megfigyelő hálózat ma még hazánkban nem teljes és nem sikerül mindig jó állásszögű és több kamera által is rögzített meteornyomhoz jutni. Ezért a nagyméretű, akár több tíz km2-es keresési terület évekre való keresési munkát adhat. Amerikai tapasztalt meteorit vadászok leírása alapján átlagosan és kb. 65 óra szükséges egy embernek 1 db meteorit megtalálására, mások szerint ez 500 munkaóra is lehet! Mindez akkor érvényes ha megfelelően pontos pályaszámításaink és kellő gyakorlatunk van meteorit keresésben. Ne kedvetlenedjünk el elsőre ha nem találunk meteoritot, kitartó, elhívatott keresés szükséges a megtalálásukhoz, ami kevés esetben jár sikerrel. De ha nem próbáljuk meg, nem is adunk esélyt a megtalálásukra!

Minden esetben ismerni kell a meteorpálya haladási irányának térképre vetített vonalát és a hibahatárral megadott hullási négyszöget vagy ellipszist, kört, stb. Ideális esetben 67 %-os vagy jobb valószínűséggel rendelkező hullási területet érdemes átnézni. Nagyobb terület vagy rosszabb hibájú behatárolás esetén, mindig a terepi viszonyok döntenek arról, hogy mintavétel szerűen hol végezzük a keresést.

Mégegyszer tehát: friss hullású meteoritot az előbbiekben felsorolt meteorit jellemzők alapján szabad szemmel keresünk. A hullott meteoritok jellemzően a föld felszínén találhatók és könnyen észrevehetők a környezettől elütő fekete színük miatt. Több év elteltével vagy pl intenzív mezőgazdasági művelés esetén a meteorit a földfelszín, avar, fű, stb alá kerülhet, ekkor már csak a fémkereső vagy a véletlen segíthet, ezért kell sietnünk a helyszínre érni hullás gyanú esetén.


Érdemes a következők szerint területet választani és keresni:

  • a keresést szakember, lehetőleg hozzáértő meteoritikus, geológus, gyakorlott gyűjtő vezesse. A többieknek célszerű rövid összefoglalót tartani, hogy mit keresünk, hogyan és mire kell figyelni közben,

  • vigyünk magunkkal erős mágnest, térképeket, tollat, alkoholos tollat, papírt, erős fényű zseblámpát, mobiltelefont esetleg adó-vevőt, nylon zacskókat, 2000 gr-ig (0,1 gr pontos) ,érő kézi mérleget, fényképezőgépet, zsebkést, napszemüveget, esőkabátot, hosszú illetve rövid nadrágot, megfelelő ruházatot, élelmet, ivóvizet,

  • a sötét repülés megkezdési pontja és a földet érés pontját összekötő szakasz földi vetületének szűkebb környéke preferált, érdemes meteor haladási irány szerint hátulról előre kutatni,

  • kedvező domborzati jellemzőjű (laposabb, sík mezők, művelt területek) területet válasszunk, kerülendő az erdős, sziklás nehezen megközelíthető, kereshető terület, vízfelületek, mocsaras vidék, stb), magas fű esetén, összenőtt, sűrűbb cserjés, bokros esetén, sekély víznél használjunk FeNi jelére hangolt fémkeresőt, melynek használatához szerezzünk engedélyt (hazánkban pl),

  • lakott terület esetén az eseményről, talált darabokról kérdezősködés, plakát ragasztás, közintézmények, erdészek, hivatalos szervek megkeresése rendkívül hasznosnak bizonyulhat,

  • létszámtól függően csoportokra bontva keressünk, a csoportoknak a helyszínen jól behatárolható területeket válasszunk, a csoportok legyenek kapcsolatban egymással,

  • mindig meteorit szórás mezőt feltételezve keressünk, ha egy példányt megtaláltunk, a szórás mező már behatárolható, úgy hogy a földet éréstől visszafelé haladva találhatóak az egyre kisebb méretű példányok,minden átnézendő területet GPS-el jelöljünk ki és a már átnézett területek GPS koordinátái által körülhatárolt területet jelöljünk meg térképünkön,

  • minden talált meteoritot dokumentálni kell elmozdítása előtt. Készítsünk fotót a meteoritról és mellette a látható GPS pozíciót mutató eszközről, több meteorit esetén a minta számát mutató cetliről. A meteorit tömegét ha lehet a helyszínen mérjük meg és a minta számának megfelelően feliratozott, számozott lezárható nylon tasakba tegyük el.

  • nagy méretű meteorit esetén különösen fontos a jól dokumentált, fotózott környék, elszállításához kérjünk segítséget. Dokumentált (felirat, tasak, fotó, GPS) talajmintát is vegyünk a meteorit közvetlen közeléből. Kráter, gödör, üreg stb estén mérjük le annak átmérő adatait és legnagyobb mélységét cm-ben, ne bolygassuk meg a krátert!

  • nagyobb területeket, csoport esetén érdemes az un pásztázó kereséssel átnézni, mindig legyen egy hozzáértő csoportvezető. A pásztázó keresést a résztvevők létszámától függően csatárláncban végezzük egymás mellett állva, kb 1,5-3 m belátható egyszerre egy személynek a terepen! Ez utóbbi változhat a tereptől függően. Folyamatosan vonalban haladunk a terepi adottságoktól függően oda és vissza. Gyanús minta esetén megállunk és jelezzük a csoportvezetőnek a találatot. Csak ő megy oda megnézni a mintát, a többiek maradnak a helyükön. Elvégezzük a dokumentálást és haladunk tovább. Használhatunk jól látható jelzőzászlókat is a minták helyének megjelölésére (ez gyorsabb haladást tesz lehetővé). A csoportnál jó ha van legalább 1 db fémkereső:

  • egyedül vagy párban keresve szintén a fentiek érvényesek. Cél, hogy ne hagyjunk átnézetlen területet magunk mögött. Minden ellenőrzött területet jegyezzünk fel és juttassuk el azt a keresést koordináló személyhez, hogy ne legyen ugyanaz a rész többször átnézve.

  • létezik egy másfajta keresési eljárás is, amikor csigavonalban haladunk egy pontból kiindulva kifelé, vagy már megtalált meteoritot centrumnak kijelölve indulunk újabb csigavonalas keresésre.

A pásztázó, csatárláncos keresés művelete

Kié a megtalált meteorit?

Hazánkban külön jogszabály nem foglalkozik a megtalált meteoritok tulajdonjogával. Én azt valószínűsítem, hogy egy ilyen jellegű vitás, jogi eljárásban valószínűleg a következő állítás állná meg a helyét: azé a meteorit akinek a földjére esett vagy ott találták meg. Kivéve ha bizonyítható, hogy 1711 előtt már a földben volt, akkor ugyanis az államé lásd 2001. évi LXIV. törvény, a kulturális örökség védelméről.

Soha ne feledjük a meteorit elsősorban a tudományos kutatás tárgya, másodsorban gyűjtői, esztétikai és pénzben kifejezhető érték! A meteoritnak elsőként a szakembereknél van a helye, azonban ha rendelkezésre áll belőle a tudomány számára nélkülözhető mennyiség, akkor a múzeumokban, magángyűjteményekben, kiállítóhelyeken is helye van.

Felhívom a figyelmet, hogy a magánúton megtalált és hivatalosan nem azonosított, leírt, elemzett (klasszifikált) meteorit értéke csekély! A hivatalos klasszifikációt szakember végzi és ekkortól kerülhet a meteoritokat nyilvántartó adatbázisba, a “Meteoritical Bulletin”-be. Az eljárás drága, időigényes és nagy gyakorlatot kíván, bízza ezt ránk.


A kereséshez, azonosításhoz sok sikert kíván!

Kereszty Zsolt
terepi és azonosítási meteorit szakértő
IMCA, Meteoritical Society

Forrás: crbobs.hu

Űrbatyu II a sztratoszférába tör – a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával

Szerző: Rezsabek Nándor

2020. augusztus 20-án Várpalotáról emelkedik a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavaly sikeres és kalandokban gazdag magaslégköri ballon projektje tehát folytatódik – még professzionálisabb eszközállománnyal és műszerezettséggel, komoly támogatókkal.
Örömteli és megtisztelő, hogy ennek tudománynépszerűsítő szálán a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu portál a Galileo Webcast és a Gravitáció blog társaságában médiatámogatóként adhat hírt a kísérletsorozat izgalmas eseményeiről.

További információ a Bakonyi Csillagászati Egyesület és az esemény médiafelületein.

Hogyan keletkezett a Phobos?

Szerző: Rezsabek Nándor

A Mars körül több mint 18 éve keringő Mars Odyssey szonda felvételeinek segítségével amerikai kutatók a Phobos eredetét vizsgálták. A hold egyes vélekedések szerint befogott aszteroida; az eddig kisebbségi tudományos álláspont pedig úgy véli, kisbolygó-becsapódás révén a Mars anyagából kirepülve formálódott (hasonlóan a Föld Holdjához). A durván 25 km átmérőjű, szabálytalan alakú égitestet a NASA-űrszonda THEMIS rendszerével 6000 km-es távolságból vizsgálták. Eltérő holdfázisai alatt hőmérsékletét mérték – amivel kémiai és fizikai tulajdonságaira, ezáltal eredetére próbáltak fényt deríteni.


A Phobos különböző fázisokban. Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU/NAU

Megállapították, hogy zömében bazaltból épül fel, felszínét finom szemcsézettségű anyag borítja. A kutatók „eredményt ugyan nem hirdettek”, de a korábban jóval népszerűbb befogott kisbolygó teória ellenében immáron a Phobosról, mint egy marsi impakt esemény szülöttéről beszélnek. Ezt erősíti, hogy Mars körüli pályája ellentmond a befogás lehetőségének. Már csak az egykori becsapódási krátert kellene meglelni a vörös bolygón… A további kutatást segítheti, hogy a marsi hold, valamint társa, a Deimos vizsgálatára 2024-ben indul a JAXA űrszondája. A japán Martian Moons eXploration (MMX) kiterjedt megfigyelései mellett phobos-i mintával fog visszatérni a Földre.

Forrás: phys.org

In memoriam SN-4, azaz minden űrhajó a mennybe jut, ugye?

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

“Csatlakozz, SN4!”
Forrás: facebook

Az előző cikk megjelenésekor még mindig reális volt az esélye annak, hogy a Starship lesz a befutó „unokatestvére” a Sárkány előtt. Mindkettőjük megálmodója Elon Musk, így végülis szegről-végről rokonok.

Forrás: facebook

Ám az egész világ figyelme a Crew Dragon Demo-2 felé fordult. Milliók izgultak majd sóhajtottak fel csalódottan, amikor május 27-én a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt az indítás.

A fémnehezék. Forrás: YouTube

Szerintem egyszerűen megsértődött ez az egyedi fémtorony és úgy gondolta, valami formabontó és kreatív dologgal hívja fel magára a figyelmet, már ha nem elég az extrém dizájn. Pedig még egy mesterséges nehezék is került a tetejére, mintegy szimulálva az orrkúp súlyát ( emlékezzünk, Berta „fejéről” ezt fújta le a texasi szél, így végül anélkül „hoppolt” ).

Forrás: cameroncounty.us

Már épp kezdtük megszokni, hogy a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos próbák sora: statikus tesztek, majd ellenőrző nyomástesztek majd újra az egész elölről. Megkapta az első ugrásra is az engedélyt. Sejtettük, hogy az „unokatestvér” miatt ez biztosan csúszni fog, de nem is gondoltuk, hogy egész más okok miatt.

Forrás: YouTube

Az elmaradt szerdai indítás után ugyanúgy folytatódott a fémtorony tesztelése. Annál is inkább, mert bár mindkét jármű a SpaceX projektje, tényleg csak unokatestvéri kapcsolatban vannak, azaz egymástól függetlenül léteznek.

Forrás: YouTube

Május 28-án, csütörtökön az SN-4 megkapta a végső engedélyt a szuborbitális tesztrepülési tevékenységek végrehajtására.

Május 29-én, pénteken megvolt az ötödik statikus hajtóműteszt. Az SN-20 raptor hajtómű másodszor is bizonyított ezen a napon. Magyar idő szerint 20:49-kor ( Texasban ez 1:49 PM ) ez az 50 méter magas sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda végre megmozdult. De sajnos nem úgy, ahogy szerettük volna.

A hajtóművek beindítása után két robbanás is történt.

Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube

Eleinte csak találgatni lehetett, miért is volt ez a baleset: megrepedhetett a rakétatest, mivel a hegesztések már nem bírták a rájuk nehezedő nyomást vagy szivárgás történt? Ám másnap már kiderült, hogy nem a prototípussal volt a probléma, hanem az azt kiszolgáló földi berendezésekkel, hiszen az üzemanyagtartályokat már elkezdték letankolni. Vélhetően vagy leszakadt az egyik üzemanyagcső, vagy túl gyorsan történt az üzemanyag leeresztése.

Forrás: facebook
Forrás: facebook

Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Forrás: Instagram

Az SN-4 csatlakozott a korábbi prototípusokhoz. Az MK-1 2019 novemberében, az SN-1 idén februárban és az SN-3 idén áprilisban „életük árán” teljesítették be feladatukat – de munkája elvégeztével, részletes adatszolgáltatása után ugye minden jó rakéta végül a mennybe jut…?

Forrás: facebook

Az SN-5 és az SN-6 ( egyes  fotókon már szerepelnek az SN-7 kezdeti hardverei is! ) lettek a következő jelöltek a már nagyon várt 150 méteres „hoppolásra”.

Úgyhogy innen folytatjuk…




Források:

https://youtu.be/BCUYG5SonCY
https://spacejunkie.hu/2020/05/29/starship-sn-4-hajtomuteszt-utan-robbanas/
https://spacejunkie.hu/2020/05/28/gyorshir-ujabb-statikus-hajtomuteszt-a-starship-sn-4-el/
https://spacenews.com/spacex-starship-prototype-destroyed-after-static-fire-test/

Könyvajánló: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus

Szerző: Rezsabek Nándor

Eddigi tapasztalataim azt mondatják, hogy az elmúlt két évtized alatt (a többek között) a Magyar Tudományba, a Természet Világába, az Élet és Tudományba, a Meteorba írt félszáz könyvismertetőm akkor talált a leginkább telibe, amikor vagy valamilyen (számomra) revelációszerű tartalommal szolgált, vagy érzékelhető kötödés fűzött az adott műhöz. Jelen esetben az utóbbi igaz – ráadásul hatványozottan! Igaz, hiszen a szerzők közül Bartha Lajos első kötetem lektora, Sragner Márta a második társszerzője volt. A főszereplő, Kövesligethy Radó (1862–1934) pedig egykoron a szomszédságban, egyazon erzsébetvárosi utcában, két házzal arrébb lakott…

A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE kiadásában még az előző év legvégén látott napvilágot Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet címmel a szép kiállítású kiadvány. Keményborítóval fedve, 263 oldalon tárul fel részleteiben az asztronómia és a szeizmológia területén egyaránt kiemelkedő tudós, egyetemi tanár, akadémikus élete és munkássága. Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta adatait, információt, kutatási eredményeit és meglátásait Mitre Zoltán értő szerkesztése, igényes megjelenésre való törekvése teszi könnyebben befogadhatóvá. Külön említést érdemel a gazdag képanyag, és hasznos a kötet angol nyelvű absztraktja.

Péntek Kálmán A csillagos égre feltekintő szemek című bevezető fejezete leginkább a GAE szűkebb pátriájának, Szombathelynek csillagászattörténete és csillagászati jelene – a Kövesligethyhez kötődő szálak kibontásával, így a róla elnevezett csillagda bemutatásával. A kötet gerincét Bartha Lajos szokásosan tudománytörténeti alaposságú, ugyanakkor olvasmányos Két tudomány magyar úttörője – Kövesligethy Radó emlékezete című fejezete adja. Esszencia, „minden-ami-kövesligethy”. Terjedelemben is jelentős a bibliográfia rész, és igen megtisztelő számomra, hogy Sragner Márta 1995 tételes összeállításában három cikkem is szerepel: így a Természet Világában napvilágot látott 2010-es Kövesligethy kötetről szóló ismertető, egy korábbi évfordulós emlékülésről készült beszámoló, valamint síremlékének bemutatása a Meteorból.

Érdemes összefoglalni a kötet bibliográfiai adatait: Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kiadása, LogoDepo KFT. nyomda. 263 p. Szerkesztés és borítóterv: Mitre Zoltán. Szakmai áttekintés: Polcz Iván és Gazda István. Korrektúra: Keszthelyi Sándor. A Kövesligethy Radó-emlékkötetet – a készlet erejéig – a Gothard Jenő Csillagászati Egyesületnél lehet megrendelni: az egyesület honlapján (https://www.gae.hu/), a Kapcsolatok menüpontban, vagy az egyesület hivatalos Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/vasicsillagaszok/).

Nem véletlen tehát, hogy nagyon vártam a postát, és a kötetnek még finom könyvillata is van…


Könyvajánló: Arthur C. Clarke – A gyermekkor vége

Szerző: Pereszlényi Zsolt

Kezdetben a tudományos fantasztikus irodalmat Asimov jelentette nekem, több polcnyi könyve után Arthur C. Clarke felé fordult az érdeklődésem. Sok tőle olvasott könyv közül ez a kedvencem, sőt talán az összes általam olvasott sci-fi közül is.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége. Móra Ferenc könyvkiadó, 1990. Fordította: F. Nagy Piroska. A borító Boros Zoltán munkája. ISBN 963 11 6617 1

Az emberiség épp a világűr meghódítására készül (ez időben innét nézve a múlt, de a könyv születésekor a nem túl távoli jövő volt), amikor megjelennek az égen egy idegen faj hatalmas űrjárművei.

Zs kategóriánál itt szörnyek inváziója, gyarmatosítás, ionágyúk következnének, de itt mi most a sci-fi nagymesterét olvassuk!

Tehát innét minden ami eddig rossz volt és megosztó a Földön, az véget ér. A hajókkal megérkezett, magukat főkormányzóknak nevezett lények felveszik a kapcsolatot a velünk, és rendet tesznek. Eltörlik a háborúkat, éhezést, egyenlőtlenséget, és elhozzák az aranykort.

Viszont nem mutatják meg magukat. Az emberi kíváncsiság nem hagyja ezt annyiban (ET vagy Tripodok vagy az Alien utazhat a hajón?). Egyezség születik, ötven év múlva megmutatják magukat, addigra lesz annyira érett az emberiség.

És amikor eljön a nap a szemünk elé egy régről ismerős alak lép, egy klasszikus ördög alakjában! Ez még így, akkor is sokkolóan hat.

Innét egy személyesebb szál vezet a végkifejlethez, egy családot ismerünk meg ahol a gyerekek lettek a kiválasztottak a főkormányzók elvégzendő feladatához.

Kiderül, hogy ezek a gyerekek az utolsó földi nemzedék. Nem megszűnik az emberiség hanem átalakul egy olyan entitás részévé ami mindent átható mindenütt ott lévő, maga az univerzum! Az átalakulás hatalmas erőket szabadít fel, megfoghatatlan energia és tudás részévé válik a fajunk és ez biztosítja a túlélést. A főkormányzók közben elhagyják a Naprendszert, mint kiderül, ők erre az átlényegülésre alkalmatlanok, ők csak bábáskodnak a születésnél bolygóról bolygóra, nekik ez nem adatik meg ez soha.

Megrázó olvasmány sokadszorra is ez.

2015-ben egy három részes minisorozatot forgattak a könyv alapján, ami sokban eltér az írott történettől, de megáll a saját lábán is. Nem kihagyhatatlan film, de nem is annyira rossz.

Az olvasás után pedig hátradőlve vagy léggitározva (kinek vérmérséklete szerint) ajánlom meghallgatni az Iron Maiden azonos című szerzeményét: