Bolygós rövidhírek: holdi por a Földön

Szerző: Rezsabek Nándor

A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.

A Csang’e-5 visszatérő egysége Belső-Mongóliában, 2020. december 17-én
Fotó: CASC

Bolygós rövidhírek: űrgáz is érkezett!

Szerző: Marcu András

A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.

Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.

Ezt a következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:

  • az ausztrál Földönkívüli Minták Kurációs Központjában végzett spektrográfia
  • a mintát tartalmazó tartály megfelelő szigetelésének ellenőrzése, ami kizárja a földi atmoszféra bejutását
  • hasonló eredménnyel zárult a japán Sagamihara kampusban végzett elemzés is

Ez az első gáznemű mintavétel az űrból.

Jézus születése és a Betlehemi Csillag rejtélye

Szerző: Szoboszlai Endre

Több bibliai jövendölés megfejtésénél hívták már segítségül a teológusok és a történészek a csillagászati kronológiát. Így volt ez Jézus születési időpontjának a meghatározása kérdésében is. A neves vallástörténeti eseményt ugyanis csak hozzávetőleges pontossággal tudták időben behatárolni.  

A csillagászati kronológia azért tud segíteni, mert a nap- és holdfogyatkozásokat, valamint a bolygóegyüttállásokat, megbízhatóan tudja előre – vagy vissza – számolni. Ez a lehetőség adta a kulcsot az emberiségnek ahhoz, hogy a leghatalmasabb világvallás megteremtőjének, Jézus Krisztusnak megtudhassuk a születési dátumát, legalábbis kb. egyéves pontossággal behatároljuk. A pontos választ azt hiszem, soha nem tudhatjuk meg, hiszen a csillagászat csak azt tudja megválaszolni, hogy mi volt a „betlehemi csillag” és mikor volt látható. Azt viszont nem, hogy ténylegesen mikor született Jézus.


Máté evangéliumában:

Amennyiben az égi látványosság pontosan lett leírva a születés után a Bibliába, akkor reményünk lehet arra, hogy megfejtjük a kérdést. Idézzük ehhez Máté evangéliumából a megfelelő részt (2. 1-2):

„Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki…”

A három bölcs

A bibliai idézet két információt is közöl: Jézus Heródes halála előtt született, és azt, hogy valami ritka látványosság volt az égen. Ezeken túl pedig joggal feltételezhetjük, hogy mitológiai okokat is keresnünk kell, hisz az akkor élt emberek hitvilágában mélyen jelen volt az asztrológia tanítása.

Heródes halálának az időpontját kell megkísérelni megfejteni, és aztán már van egy adat a további kutatásokhoz. Heródes halála a történészek szerint i.e. 4 tavaszán volt, a zsidó húsvét előtt. A zsidó húsvét abban az évben április 11-ére esett. Érdekes, hogy a Heródes halálának időpont-megállapításakor is a csillagászat segített. Heródes életének utolsó időszakában beteg volt, továbbá nagyon féltette hatalmát. Nem sokkal a halála előtt egy lázadás tört ki ellene, amit sikerült elfojtania és a lázadás vezetőit egy este máglyán elégettette.

Flavius, az I. században élt híres zsidó történetíró (született Jeruzsálemben kb. 37-ben, elhunyt Rómában, 100 körül) szerint a kivégzésekor holdfogyatkozást lehetett látni. A csillagászati kronológiának köszönhetően sikerült megállapítani, hogy a keresett égi látványosság az i.e. 5. szeptember 15-én bekövetkezett teljes holdfogyatkozás volt, mely 20 óra után kezdődött.

Heródes a lázadók vezéreinek kivégeztetése után elutazott a Holt-tengerhez, hogy betegségét ott gyógyítsa, azonban nem járt eredménnyel a kúra.

I. Heródes (született az izraeli Askelón városában i.e. 74, vagy 73-ban, elhunyt Jeruzsálemben, i.e. 4 márciusában) ábrázolása

Ezután I. Heródes visszautazott Jeruzsálembe. A városban már halálhíre kelt és legkisebb fia, Antipater (akit apja börtönben tartott) már az uralkodását próbálta előkészíteni. A zsarnok és féltékeny uralkodó ezért saját fiát megölette (csakúgy, mint előtte már másik két fiát). A történelmi feljegyzések szerint a zsarnok uralkodó saját fiának megöletése után öt nap múlva meghalt. Utóda hosszadalmas és nagy szertartással szállíttatta Heródiumba, és ott eltemettette. A felsorolt sok eseményre bizonyára volt idő, i.e. 5. szeptember 15. és i.e. 4. április 11-e között, amikor a zsidó húsvét előtt meghalt Heródes. Így az első fontos dátum megállapítást nyert és ebből következik, hogy Jézus születését hamarabb kell keresnünk! Több elképzelés szerint a születési időpontot azonban nem szabad i.e. 8-nál régebben keresnünk, és az előzőekben feltárt események miatt pedig i.e. 4, a másik dátum, ami között keresnünk kell egy égi jelet. Sok ábrázolás üstököshöz hasonló jelenség feltűnését örökíti meg, vagy többen gondolnak arra is, hogy szupernóva csillag fellángolása volt az égi látványosság. Természetesen ezek a valóban ritka és szemet gyönyörködtető jelenségek is lehettek volna a Jézus születését előjelző égi üzenetek, csakhogy a gondos kínai feljegyzések a megadott időszakban nem rögzítettek sem üstököst, sem szupernóva felfénylést! Arról nem is beszélve, hogy ezek mitológiailag nem magyarázták volna a messiás eljövetelét! Rendkívül lényeges továbbá, hogy a látvány többször is feltűnt, felhívta magára a (bizonyosan Babilonban élő) napkeleti bölcsek figyelmét. A Bibliából megtudhatjuk, hogy a feltűnést látva indultak el a napkeleti bölcsek Jeruzsálembe, ahová megérkezvén tudakozódtak Heródestől, hogy hol született meg a zsidók királya. Azt is megtudhatjuk a Bibliából, hogy az útbaigazítás után ismét látták a jelenséget, hiszen az mintegy vezette őket, előttük ment… Heródes a bölcseknek megkerestette régi próféciákból, hogy hol kell a zsidóság megmentőjének megszületnie és így igazította őket Betlehem városa felé.

A Születés Temploma Betlehem városában

A csillagászok számításai szerint Jeruzsálemből kb. dél-délnyugati irányban, a megadott időszakban csak egy látványosság tündökölt az égen, mégpedig a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben! Sőt i.e. 7-ben a rendkívül ritka háromszori együttállás valósult meg. Ez a ritka jelenség pedig további elfogadhatónak tűnő magyarázatot is ad. A régi zsidóság asztrológiai hitvilágát a babiloni papcsillagászok kiválóan ismerhették, hiszen a babiloni fogság idején érintkezésben volt a két nép. Mitológiailag elfogadható magyarázatként szolgálhat tehát a jelenség, mert a Jupiter királyi csillagként szerepelt, a Szaturnusz pedig a zsidóság szombati ünnepnapjának (és általánosságban véve a zsidóság) csillaga volt. (Azt most ne vegyük figyelembe, hogy mindkét égitest bolygó és nem csillag.) A Halak csillagkép pedig a Messiás csillagképe volt, és egyben a Babilontól nyugatra lévő Palesztinát jelentette. Továbbá az asztrológiában, általánosságban véve a születéssel kapcsolatos. Tehát ha a legfőbb hatalom jelképe a Jupiter, mint királyi csillag, a Szaturnusszal, mint a zsidóság csillagával, a Messiás csillagképében (a Halakban) egy évben háromszor is együttállásban van, akkor az a babiloni bölcsek szerint azt jelentette, hogy megszületett a zsidóság felmentője, a római elnyomás alól.

(Mint tudjuk, a zsidók nem tekintették messiásuknak Jézust, és továbbra is várják a Messiás eljövetelét, aki a jeruzsálemi Aranykapun fog majd bejönni.)


Rendkívül ritka bolygóegyüttállás

A babiloni papcsillagászok bizonyosan várták az említett együttállást, mert valószínűleg birtokokban volt több százéves észlelési adat ilyen ritka jelenségről. Erre van is agyagtáblába vésett ékírásos bizonyíték. Az égi látványosság eme ritkaságai a számítások szerint i.e. 861 végétől 860 közepéig, i.e. 7-ben, majd i.sz. 1940/41-ben és 1981-ben voltak. Ebből láthatjuk, hogy az i.e. 860-ban bekövetkezett Jupiter-Szaturnusz együttállás után csak az i.e. 7-ben feltűnt jöhet számításba. Megjegyzendő, hogy az 1940/41-es és az 1981-es nem a Halakban volt.

A jelenség természetesen csak a Földről nézve izgalmas, hiszen hatalmas távolság van a két bolygó és a Föld között a valóságban. A háromszori együttállásról röviden annyit, hogy akkor jöhet létre, amikor a Jupiter látszólagos hurok mozgása teljesen lefedi a Szaturnuszét. Elsőként Kepler (1571-1630) gondolt arra, hogy ebben a jelenségben keresse a „betlehemi csillag” rejtélyét. Kepler idejében, 1603-ban szintén látható volt a Jupiter és a Szaturnusz (de egyszeri) együttállása, akkor a Skorpió csillagképben. Ezután 1940/41-ben lehetett háromszori együttállást látni, a Kos csillagképben, amely közel van a Halakhoz. Legközelebb majdnem háromszoros együttállás csak 2238 augusztusának végén és 2239 februárjának végén lesz (az Ikrekben), de ezután eltávolodnak a bolygók egymástól, és a harmadik közelség elmarad. A Halakban a két bolygó csak 2378 februárjában lesz együttállásban, de csak egyszer. (Egyszeri együttállás nem ritka, mert húszévenként bekövetkezik. Éppen 2020. december 21-22-én csodálhatunk meg egy szép bolygóközelséget, amikoris a Szaturnusz és a Jupiter szinte egyben látszik majd az égbolton.)

Tehát megállapíthatjuk, hogy a Jupiter és a Szaturnusz együttállása volt az égi jel, mely először i.e. 7. június elején, másodjára szeptember végén, és végül december elején tűnt fel.

Jeruzsálem égboltja időszámításunk előtt 7-ben, november 12-én éjjel

Vélhetően csak szeptemberben vállalkozhattak (a nyári meleg enyhültével) a babiloni napkeleti bölcsek a kb. 1000 km-es tevekaravános útra, Jeruzsálemig. Két hónap alatt ezt minden bizonnyal megtehették, amikor ismét feltűnt a két fényes bolygó közelsége a decemberi égbolton. (A közbeeső időben látszólag eltávolodnak egymástól, de aztán újra látványosan közelednek, amikor az első közelséget követő távolodás elmúlik, akkor ismét közelítenek egymáshoz a bolygók. Ilyenkor már bizonyos, hogy háromszori együttállás lesz. Ezt már tudták a babiloni csillagászok, sőt várták is.)

Az evangélium leírása szerint a napkeleti bölcsek nem csecsemőt, hanem gyermeket kerestek. Ebből arra lehet következtetni, hogy Jézus ekkor már nagyobbacska volt. Erre találunk is magyarázatot, ha azt feltételezzük, hogy Jézus hamarabb született, mint i.e. 7 decembere. Mi utalhat erre az elképzelésre? A Bibliában érdemes tovább kutatni és egy másik evangélium utalását figyelembe venni.


Lukács evangéliumában nincs utalás

Lukács evangéliumában ugyanis nincs említve csillag! Ez helyes is lehet, ha azt feltételezzük, hogy Jézus az előbb említett időpontnál hamarabb született! Lukács evangéliumából megtudhatunk egy olyan eseményt, aminek a dátumát megállapítva szintén közelebb juthatunk a rejtély kulcsához. Ez az esemény pedig egy népszámlálás, ami miatt József és Mária Betlehembe ment, ahol Mária megszülte elsőszülött fiát.

Jézus születésének az emlékhelye Betlehemben, a Születés templomában

Idézzük ehhez Lukács evangéliumából a megfelelő részt (2. 1-7):

„És lőn azokban a napokban, Augustus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeírattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Menne vala azért mindenek, hogy beírattassanak, kiki a maga városába. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városból Júdeába, a Dávid városába, mely Betlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és házanépe közül való volt Hogy beírattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát és bepólyálá őt, és helyezteté őt jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyük a vendégfogadó háznál.”

Az idézetből két információt szűrhetünk ki: az egyik az, hogy az első népösszeíratás volt az, amikor Jézus született, továbbá az, hogy ez a népszámlálás Czirénius idejében volt. A történészek szerint Czirénius (Quirinius) i.e. 8-ban érkezett Palesztinába, de csak később lett helytartó, mégpedig i.e. 3-ban és aztán időszámításunk után 6-ban. Tehát az evangélium írója itt kis pontatlanságot ejtett. Ezt a kijelentést azért tehetjük, mert a népszámlálás időpontját sikerült a történészeknek kideríteni, pontosabban a rendelet kiadásának dátumát. Augustus császár nép-összeíratási rendeletét i.e. 8-ban adta ki és Palesztina távolsága miatt joggal feltételezhetjük, hogy ott csak kb. egy év múlva, esetleg valamivel hamarabb tudták végrehajtani!


December 25-26-ának nincs semmi köze Jézus megszületéséhez

A nép-összeíratási rendelet időbeli beazonosításának megismeréséből viszont az következhet, hogy i.e. 8-ban vagy 7 elején Jézus már élt! Ezt bizonyíthatja az is, hogy Heródes állítólag a kb. kétéves és az ettől fiatalabb fiúgyermekeket, megölette Betlehem városában és környékén. Úgy gondolta, hogy a napkeleti bölcsektől megtudott adatok birtokában a kb. kétéves fiúgyermekeket kell megöletnie és akkor biztosan „beleesik” a zsidók királya is. (A hatalmát hisztérikusan féltő Heródes ezen szörnyű tettét a bibliai leíráson kívül semmi nem látszik bizonyítani, ezért sokan kétségbe vonják.) Amennyiben mégis volt gyermekgyilkosság, akkor ezt a gyermek Jézus túlélte, hisz akkorra a Szent Család a Biblia szerint márt Egyiptomban élt (később pedig Názáretben). Nemcsak a napkeleti bölcsek szóhasználatából (gyermek és nem csecsemő) következtethetünk arra, hogy i.e. 7 decembere előtt Jézus már élt, hanem abból is, hogy csak a IV. század végén rendelte el a keresztény egyház, hogy a téli napforduló napján legyen Jézus születésének ünnepe. (A régi római naptár szerint a téli napforduló december 24-éről 25-ére virradó éjjelen volt.) A IV. század előtt ugyanis tavaszi időpontokban volt kisebb megemlékezés.


A pogány hitvilágtól a karácsony megünnepléséig

A régi pogány napisten hittel kapcsolatos, hogy Kis-Ázsiában, Közel-Keleten és Egyiptomban a téli napforduló idején (ekkor leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal) születtek a napistenek, akiket nagyon tiszteltek. Tehát ez az ünnep december 24-éről 25-ére virradóan volt és napkeltekor. Ezt a pogány ünnepet még a IV. században is megtartották. Az egyház belátta, hogy tovább él ez a szokás és elrendelte, hogy keresztény tartalommal kell megtölteni! A régi római naptár december 25-ére tette a napfordulót és ezért lett Jézus születésének ünnepe is ez a nap. Kedvezett az ünneppé tételhez, hogy más népek is megemlékeztek a téli napfordulóról, pl. a régi germánok máglyát gyújtottak a sötétség ellen és az életet jelképező örökzöld fenyővel díszítették házukat. (Ma már a téli napforduló csillagászati és földrajzi eseménye december 21-én következik be.)

A keresztény tartalommal megtöltött régi pogány napisten-ünnep tehát lassan összeolvadt az észak-európai eredetű fenyőünneppel. Erre utal a karácsonyi fenyőfánk, a rajta meggyújtott gyertya pedig a sötétséget űzi el, akárcsak régen a máglyák. A felerősített csillagfigura pedig az egykori „betlehemi csillag” emlékeként ragyog a keresztény ember számára, hirdetve Jézus Krisztus megszületését.

Bizonyos, hogy teljesen megbízhatóan soha nem tudjuk megállapítani Jézus tényleges születési dátumát, de annyi elfogadható, hogy i.e. 7-ben vagy 8-ban született. A Gergely-naptár kiinduló éve (epochája) ezért helytelen. A VI. században élt Exiguus római apát javasolta az úgynevezett „keresztény éra” bevezetését, de több más ténnyel együtt egyszerűen nem vette tudomásul, hogy Heródes még élt, mikor Jézus született…

Ma már azonban nem is a rideg csillagászati, történelmi, matematikai és kronológiai adatok a lényegesek a keresztény hívő embereknek, hanem szent Karácsony átélt és bensőséges ünnepe…

A Magyar Meteoritikai Társaság online közgyűlése

Szerző: Rezsabek Nándor

December 19-én a járványügyi helyzet okán online formában tartotta 2020. évi rendes közgyűlését szakmai szervezetünk, a Magyar Meteoritikai Társaság, az MMT. A Kereszty Zsolt vezette ülésen meghallgathattuk az elnökség beszámolóját. Szklenár Tamás eddigi titkári státuszára vonatkozóan egy további elnökségi tagi-alelnöki posztként szavaztunk. Szó esett folyóiratunkról, a Meteorititikáról; honlapunkról, a http://meteoritok.org/-ról; levelezőlistánkról; szakterületünk aktualitásairól; tagtársaink híreiről; kutatási eredményeiről.

Szavaztunk az Év meteoritjáról, amely 2021-ben az 1911-es hullású, marsi eredetű Nakhla lett, a róla elkeresztelt SNC nakhlit alcsoport névadója. Jómagam a szakterületek beszámolói között, az MMT Meteoritkráterek és impaktitok tagozatának vezetőjeként adtam számot az elmúlt év egyfelől aktív, másrészt a vírushelyzet okán bekorlátozott eredményeiről, továbbá a hasonlónak ígérkező 2021-es esztendő terveiről.

A CB jelölésű meteoritok

Szerző: Kereszty Zsolt

A CB jelölés a meteoritikában a különleges szeneskondritokat a benkubbiniteket jelöli (C=carbonaceous, B=Bencubbin). A névadó meteorit az 1930-ban Ausztráliában talált Bencubbin nevű volt. Két szubtípusuk ismert a CBa és CBb, előbbi nagyobb méretű szilikátos és kb. 50 % körüli fémes kondrumokat, utóbbi kisebb kondrumokat és több FeNi-t (70 % is) tartalmaz. Nem túl népes meteorit típus: CBa 7 db, CBb 5 db, ebből mindössze 1 db a szemtanús az 1984-es nigériai Gujba meteorit. A típus különlegessége a csepp alakú fémes kondrumok (>50 %) és szilikátos kondrumok gyönyörű egyidejű jelenléte. Habár megjelenésben hasonlítanak a kő-vas meteoritok mezoszideritjeire, kémiai összetételük inkább a CR tipusú szenes kondritokéval rokon, széntartalmuk néhány százalék. Eredetük ma sem tisztázott még teljesen. Kozmikus kitettségi idejük (kb. ameddig a világűrben utaztak a Földre való lehullásukig) nagyon hasonló: Bencubbin 27,3 millió év, Gujba 26 +/-7 millió év. Ez felveti az azonos impakt (ütközési) eseményt.Most a képen gyűjteményem két CBa mintáját láthatjátok. Szerintem nem lehet betelni szépségükkel…

Extrém ritka meteoritok, nem ilyet fogunk elsőre találni, valószínűleg…

Gujba a MetBull-ban:https://www.lpi.usra.edu/meteor/metbull.php?code=11449

Bencubbin a MetBull-ban:https://www.lpi.usra.edu/meteor/metbull.php?code=5014

A Tudományos Újságírók Klubjának virtuális koccintása

Szerző: Rezsabek Nándor

Az ünnepek közeledtével a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) december 17-én tartotta szokásos évzáróját. A koccintásra és év végi beszélgetésre a járványügyi helyzet okán ezúttal a virtuális térben került sor. A Dürr János, a TÚK elnöke által vezetett tagsági ülésen hangzott el az ez évi Juhari Zsuzsanna-díj pályázat hivatalos eredményhirdetése, valamint Az év ismeretterjesztő tudósa díj 2020-as nyertesének bejelentése.

Az év ismeretterjesztő tudósának Dr. Kiss Lászlót választották. A Juhari Zsuzsanna – az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, a TÚK alapító tagja, blogszerkesztő – emlékére kiírt pályázat győztese a TanárBlog lett. (Ahogyan erről már korábban beszámoltunk. A díjak személyes átadására pedig egy alkalmas jövő évi időpontban kerül sor.).

Az eseményen a TÚK tagjaként Kovács Gergő szerkesztőtársammal képviseltük a Planetology.hu és a Parallaxis tudományos blogokat. Dupla öröm, hogy mint „magas színvonalú blog”, mindkét elektronikus médiafelület a Juhari Zsuzsanna-díj elismerő oklevelében részesült. Gratulálunk valamennyi győztesnek, valamint köszönjük a Planetology.hu tartalom- és technikai szerkesztőinek, továbbá a Parallaxis fő-, vezető és felelős szerkesztőinek az igen eredményes közös munkát.

Bolygós rövidhírek: ősi láva a Marson

Szerző: Marcu András

A NASA MRO HiRISE kamerája egy érdekes felvételt készített a Mars bolygó felszínéről.

Az Olympus Mons és a Tharsis Mons a Mars két legnagyobb vulkánja, amelyekre a Mariner-9 űrszonda segítségével találtunk rá. Bár előtte már földi megfigyelők is észrevették őket, de a vulkanikus eredetükre csak később derült fény.

A Mars bolygón sok nyoma maradt a régi lávafolyamoknak, igazából a bolygó legalább felét vulkanikus kőzet borítja. A legtöbb kutató szerint a vulkanikus aktivitás körülbelül 500 millió éve állt le, bár egyesek szerint még mindig van minimális aktivitás.

Nemrég a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment – Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet) csapata ősi lávafolyamokat ábrázoló képet közölt. A kráterben jól látszik az árok, amit a folyó láva vájt a kőzetbe.

A Mars és a Föld geológiailag nagyon hasonló bolygók, több különálló rétegből állnak. A magjuk nehéz elemekből áll, a könyebb elemek a felszínen találhatóak. A különbség a felszínükben az, hogy a Földön a szél, az eső és a bioszféra eltűntette a lávafolyások nyomainak nagyrészét.

Chang’e-5: teljes siker!

Szerző: Kovács Gergő

Ma, helyi idő szerint 19 órakor sikerrel Földet ért a kínai Chang’e-5 űrszonda visszatérő, a Hold anyagából 2 kilogramm mintát hazahozó kapszulája Siziwangban, Belső-Mongóliában.

Ezzel Kína beírta magát az űrtörténelembe: 1976 óta nem történt mintavételezés a Holdból. Emellett e küldetés igen bonyolult volt, a misszió és a szonda összetettsége már jóval túlhaladta a Luna-szondákét és már-már az Apollo-módszertan szerint (szervizmodul, landoló egység, felszálló egység, visszatérő kapszula) operált…

A Chang’e-5 november 24-én, magyar idő szerint 21:30-kor indult el a Hajnan szigetén lévő Vencsang Űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakéta fedélzetén. Hold körüli pályára novemer 28-án állt, majd a leszálló egység leválása november 30-án történt meg. A leszállásra december elsején került sor a Viharok Óceánján, a Rümker-hegy területén.

A sikeres landolás után december 2-án a szonda egy fúró segítségével mintát vett a Hold anyagából, egészen a 2 méter mélyen lévő rétegekből is.

Ezt követően másnap a szonda felszálló egysége Hold körüli pályára állt, hogy két nappal később, december 5-én “átadja” a rakományt, azaz a holdkőzetet rejtő kapszulát a továbbra is az égitest körül keringő szervizmodulnak. A felszálló egység ezután visszazuhant a Holdra, a szervizmodul pedig, az értékes rakománnyal, a Föld felé indult.

1st time ever! The ascender of China’s Chang’e-5 probe rendezvoused and docked with the orbiter-returner combination in lunar orbit xhne.ws/jGs4i

Közzétette: China Xinhua News – 2020. november 20., péntek


Ezzel Kína lett a harmadik, aki leszállt a Holdra, mintát vett az égitestből; illetve a második nemzet, akinek a lobogója ki lett tűzve kozmikus szomszédunkon.

Gratulálunk a Kínai Nemzeti Űrhivatalnak!

Bolygós rövidhírek: Fekete űrpor

Szerző: Marcu András

A Japán Űrügynökség (JAXA) kutatói végre megkezdték a kinyitását annak a kapszulának, amely a (162173) Ryugu kisbolygóról vett mintát tartalmazza. Az űrügynökség által közölt fotón a Hayabusa-2 által hordozott, majd egy hete a Földre küldött fém tartály látható.

A kapszula külső részén egy fekete, homokszerű anyagot találtak. A tartály kinyitása egy hosszadalmasabb folyamat lesz. A Hayabusa-2 300 millió kilométert tett meg a Földről, hogy találkozzon a Ryugu aszteroidával és a mintákat hazahozza.

Az űrszonda a felszínről és a felszín alól is hozott mintákat. A minták felét a NASA és más nemzetközi kutatólabor fogja megkapni a saját kutatásaik számára.

Bolygós rövidhírek: érkeznek a Geminidák

Szerző: Marcu András

A holnapi argentin napfogyatkozással egyetemben érkezik december hónap látványos meteorzápora is, amit a Geminidák okoznak.

A meteoreső december 4 és 17 között látható, viszont a csúcsot december 13-14-e éjjelén éri el.

A láthatóságot az is növeli, hogy a Hold csak 1%-os lesz. A megfigyeléshez településektől távoli helyeket érdemes választani, messze a fényszennyezéstől.