A nyári időszámítás érdekességei és jövője

Szerző: Szoboszlai Endre

2020-ban, március 29-én vasárnap hajnalban kezdődik, és október 25-én ér majd véget a nyári időszámítás. A világ számos országában március utolsó vasárnapja és október utolsó vasárnapja közötti időszakban alkalmazzák a nyári időszámítást. Az időszámításba – egyben az élőlények biológiai ritmusba – történő mesterséges beavatkozásnak bizonyára vannak energia-takarékossági hatásai, de vannak negatívumai is…

A nyári időszámítás történetét vizsgálva energetikai, csillagászati, de még hadtörténeti érdekességeket is találunk! Az első világháború időszakában energiatakarékossági okok miatt vezették be az úgynevezett alternatív időszámítást, 1916-ban az USA-ban. Ezt az akkori Magyarország is átvette. A nyári időszámítás lényegében egy olyan megoldás, amikor a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Maga az elnevezés azért alakult át, mert ez az időszámítás nagyrészt a nyári időszakra esik – a Föld északi féltekéjén. Érdemes megjegyezni, hogy az arab országok 1973-ban a kőolajat, mint létfontosságú energiahordozót, fegyverként vetették be, ugyanis kőolaj-exportjukat embargó alá vonták. Ezzel olajválság keletkezett a nyugati világ számára. Az energiaínség rákényszerítette a (túl)fogyasztói társadalmakat, arra, hogy a villamos energiával (is) takarékoskodjanak! Az olajválság kapcsán kialakult „energiahiány-sokk” elsőként Franciaországot ösztönözte arra, hogy az 1973-as olajválság tanulsága után bevezesse az energiatakarékossági célú nyári időszámítást (1976-ban).

Magyarországon is hosszú évtizedek óta alkalmazták és alkalmazzák a nyári időszámítást, bár voltak évek, amikor ez szünetelt. Az ötvenes években még az akkori kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, míg a későbbi időben az óraátállítási megoldásnak már villamosenergia-megtakarítási célja lett. Magyarországon energetikával kapcsolatos célból 1954-57 között alkalmazták először a nyári időszámítást. Ezen megoldásnak az ötvenes években elsősorban az volt a célja, hogy az akkori villamosenergia-rendszer szűkös teljesítőképessége miatt jelentkező kapacitás-gondot enyhítse. Akkor arra törekedtek, hogy ne kényszerüljenek az egykori áramszolgáltató vállalatok a fogyasztás korlátozására. (Elsősorban a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkeztek teljesítőképesség-gondok.) Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, míg a villamosenergia-megtakarítási célból történő bevezetése 1980-ban történt.

A természetes világítás kihasználása:

A nyári időszámítás megvalósításának módját az a csillagászattal összefüggő jelenség adta és adja, hogy Földünk északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől (általában március 21) a végéig (általában szeptember 23) hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen. Ebből a tényből az a kézenfekvő előny származhat, hogy amennyiben a napfény által adott ingyenes „fénybiztosítás” nagyjából egybe esik a lakosság ébrenlétével, akkor kevesebb lehet a világításra elhasznált villamos energia mennyisége. Tehát, ha a lakosság átlagos ébrenléti ideje (reggel 7 és este 22 óra között) nagyjából egybeesik a természetes világítás időtartamával, akkor jelentős mennyiségű villamosenergia-megtakarítás érhető el. Ez a felismerés vezetett oda, hogy a kronométereket az utóbbi évtizedekben tavasszal egy órával előre vitték, mégpedig március utolsó vasárnapjának hajnalán (hazánkban 2 órakor 3 órára). Majd aztán ősszel (régebben szeptemberben) egy órával „visszatekerték”. Természetesen ezen megoldás bevezetésekor a menetrendeket is harmonizálni kellett. Az 1990-es évek közepéig hazánkban még az előzőekben említett, szeptember utolsó szombatjáról vasárnapra virradó éjjelen történő (nálunk pontosan vasárnap hajnali 3 órakor vitték vissza az órákat 2 órára), óravisszaállást alkalmazták. Azonban a Nyugat-Európában alkalmazott megoldásra – főleg a nemzetközi utazási menetrendek harmonizációja miatt –, térségünkben is célszerű volt átállniuk a környező országoknak! Így került bevezetésre az, hogy 1996-ban hazánkban is megnyújtották egy hónappal a nyári időszámítás időtartamát.

Októberben már nincs megtakarítás:

Magyarországon tehát 1996-tól kezdődően október utolsó vasárnapjának hajnalán történik a visszaállás a „rendes” (más néven a téli) időszámításra. Bár ez a gyakorlat, vagyis az egy hónappal későbbi visszaállás, ugyan illeszkedik az európai országok gyakorlatához, de célszerű megjegyezni, hogy ez már október hónapban nem jár villamosenergia-megtakarítással! Ennek oka az, hogy az esti 1 órával későbbi időpontban jelentkező világítási célú villamosenergia-megtakarítást ebben az őszi hónapban már kompenzálja a kora reggeli órákban történő (egy órával korábbi), szintén világítási célú többletfelhasználás. Októberben ugyanis már egy hónappal utána vagyunk a csillagászati őszi napéjegyenlőségnek, melynek következtében az éjszakák időtartama nő, míg a nappalok hossza csökken…

Egy érdekes izraeli eset:

Érdekesség, hogy 1999 szeptemberében Ciszjordániában nyári időszámítás volt, míg Izraelben akkor álltak vissza a szokásos időzónára. A ciszjordániai terroristák időzített bombákat készítettek, amit Izraelben lévő társaiknak juttattak el. A társak azonban félreértették a bombák óraszerkezetében beállított időt, így a bombák 1 órával korábban robbantak fel, megölve három terroristát, de így kétbusznyi utas megmenekülhetett…

Lehetnek hátrányok:

Az utóbbi években egyre több szakember veti fel, hogy érdemes-e megbolygatni az életritmusunkat a mesterséges óraátállítással, évente kétszer is? Ugyanis a természetet, az emberek és az állatok életritmusát, nem lehet parancsszóra átállítani! Kimutatták, hogy az állattenyésztésben jelentős károkat okozott ez a megoldás. Például a szarvasmarhák tejhozama csökkent, mivel megzavarták a fejési időpontot. Kimutatták, hogy az óraátállások miatt növekedett a közlekedési balesetek száma. Ezen felül jelentős leterhelést jelent az emberek, főleg a gyerekek, számára a megszokott életritmus megtörése, aminek számos káros hatása lehet, ezért is vetődött fel az utóbbi időben, hogy várhatóan megszüntetnék az óraátállítást.

2021 lehet a megszüntetés éve:

A nyári időszámítás megszüntetéséről az Európai Parlament már 2019 márciusában döntést hozott, vagyis arról, hogy a 2021. év lesz az utolsó, amikor még valamilyen változatban lesz majd óraátállítás. Országonként több megoldással is át lehet majd állnunk, sőt, akár úgy is, hogy egyidejűleg egy adott ország választhatna másik időzónát is attól, amelyikhez jelenleg tartozik! Amennyiben ez bekövetkezne, akkor például Magyarország esetében jelenleg még nem dőlt el a lényeg: vagyis az, hogy hazánk majd a Greenwichi Világidőtől (angol rövidítése és jele UT) egy, vagy két órával fog majd eltérni az „óratekergetés” megszüntetését követően? Vagyis lehet, hogy a nyári időszámítás megszűnte kapcsán, Magyarország a jelenlegi közép-európai időzónából (UT+1 óra) majd átlépne a kelet-európai (UT+2 óra) időzónába, ami tehát két órával eltér a világidőtől. Jelenleg például ilyen a szomszédos Románia.