Űrbatyu II a sztratoszférába tör – a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával

Szerző: Rezsabek Nándor

2020. augusztus 20-án Várpalotáról emelkedik a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavaly sikeres és kalandokban gazdag magaslégköri ballon projektje tehát folytatódik – még professzionálisabb eszközállománnyal és műszerezettséggel, komoly támogatókkal.
Örömteli és megtisztelő, hogy ennek tudománynépszerűsítő szálán a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu portál a Galileo Webcast és a Gravitáció blog társaságában médiatámogatóként adhat hírt a kísérletsorozat izgalmas eseményeiről.

További információ a Bakonyi Csillagászati Egyesület és az esemény médiafelületein.

Hogyan keletkezett a Phobos?

Szerző: Rezsabek Nándor

A Mars körül több mint 18 éve keringő Mars Odyssey szonda felvételeinek segítségével amerikai kutatók a Phobos eredetét vizsgálták. A hold egyes vélekedések szerint befogott aszteroida; az eddig kisebbségi tudományos álláspont pedig úgy véli, kisbolygó-becsapódás révén a Mars anyagából kirepülve formálódott (hasonlóan a Föld Holdjához). A durván 25 km átmérőjű, szabálytalan alakú égitestet a NASA-űrszonda THEMIS rendszerével 6000 km-es távolságból vizsgálták. Eltérő holdfázisai alatt hőmérsékletét mérték – amivel kémiai és fizikai tulajdonságaira, ezáltal eredetére próbáltak fényt deríteni.


A Phobos különböző fázisokban. Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU/NAU

Megállapították, hogy zömében bazaltból épül fel, felszínét finom szemcsézettségű anyag borítja. A kutatók „eredményt ugyan nem hirdettek”, de a korábban jóval népszerűbb befogott kisbolygó teória ellenében immáron a Phobosról, mint egy marsi impakt esemény szülöttéről beszélnek. Ezt erősíti, hogy Mars körüli pályája ellentmond a befogás lehetőségének. Már csak az egykori becsapódási krátert kellene meglelni a vörös bolygón… A további kutatást segítheti, hogy a marsi hold, valamint társa, a Deimos vizsgálatára 2024-ben indul a JAXA űrszondája. A japán Martian Moons eXploration (MMX) kiterjedt megfigyelései mellett phobos-i mintával fog visszatérni a Földre.

Forrás: phys.org

In memoriam SN-4, azaz minden űrhajó a mennybe jut, ugye?

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

“Csatlakozz, SN4!”
Forrás: facebook

Az előző cikk megjelenésekor még mindig reális volt az esélye annak, hogy a Starship lesz a befutó „unokatestvére” a Sárkány előtt. Mindkettőjük megálmodója Elon Musk, így végülis szegről-végről rokonok.

Forrás: facebook

Ám az egész világ figyelme a Crew Dragon Demo-2 felé fordult. Milliók izgultak majd sóhajtottak fel csalódottan, amikor május 27-én a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt az indítás.

A fémnehezék. Forrás: YouTube

Szerintem egyszerűen megsértődött ez az egyedi fémtorony és úgy gondolta, valami formabontó és kreatív dologgal hívja fel magára a figyelmet, már ha nem elég az extrém dizájn. Pedig még egy mesterséges nehezék is került a tetejére, mintegy szimulálva az orrkúp súlyát ( emlékezzünk, Berta „fejéről” ezt fújta le a texasi szél, így végül anélkül „hoppolt” ).

Forrás: cameroncounty.us

Már épp kezdtük megszokni, hogy a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos próbák sora: statikus tesztek, majd ellenőrző nyomástesztek majd újra az egész elölről. Megkapta az első ugrásra is az engedélyt. Sejtettük, hogy az „unokatestvér” miatt ez biztosan csúszni fog, de nem is gondoltuk, hogy egész más okok miatt.

Forrás: YouTube

Az elmaradt szerdai indítás után ugyanúgy folytatódott a fémtorony tesztelése. Annál is inkább, mert bár mindkét jármű a SpaceX projektje, tényleg csak unokatestvéri kapcsolatban vannak, azaz egymástól függetlenül léteznek.

Forrás: YouTube

Május 28-án, csütörtökön az SN-4 megkapta a végső engedélyt a szuborbitális tesztrepülési tevékenységek végrehajtására.

Május 29-én, pénteken megvolt az ötödik statikus hajtóműteszt. Az SN-20 raptor hajtómű másodszor is bizonyított ezen a napon. Magyar idő szerint 20:49-kor ( Texasban ez 1:49 PM ) ez az 50 méter magas sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda végre megmozdult. De sajnos nem úgy, ahogy szerettük volna.

A hajtóművek beindítása után két robbanás is történt.

Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube
Forrás: YouTube

Eleinte csak találgatni lehetett, miért is volt ez a baleset: megrepedhetett a rakétatest, mivel a hegesztések már nem bírták a rájuk nehezedő nyomást vagy szivárgás történt? Ám másnap már kiderült, hogy nem a prototípussal volt a probléma, hanem az azt kiszolgáló földi berendezésekkel, hiszen az üzemanyagtartályokat már elkezdték letankolni. Vélhetően vagy leszakadt az egyik üzemanyagcső, vagy túl gyorsan történt az üzemanyag leeresztése.

Forrás: facebook
Forrás: facebook

Szerencsére személyi sérülés nem történt.

Forrás: Instagram

Az SN-4 csatlakozott a korábbi prototípusokhoz. Az MK-1 2019 novemberében, az SN-1 idén februárban és az SN-3 idén áprilisban „életük árán” teljesítették be feladatukat – de munkája elvégeztével, részletes adatszolgáltatása után ugye minden jó rakéta végül a mennybe jut…?

Forrás: facebook

Az SN-5 és az SN-6 ( egyes  fotókon már szerepelnek az SN-7 kezdeti hardverei is! ) lettek a következő jelöltek a már nagyon várt 150 méteres „hoppolásra”.

Úgyhogy innen folytatjuk…




Források:

https://youtu.be/BCUYG5SonCY
https://spacejunkie.hu/2020/05/29/starship-sn-4-hajtomuteszt-utan-robbanas/
https://spacejunkie.hu/2020/05/28/gyorshir-ujabb-statikus-hajtomuteszt-a-starship-sn-4-el/
https://spacenews.com/spacex-starship-prototype-destroyed-after-static-fire-test/

Könyvajánló: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus

Szerző: Rezsabek Nándor

Eddigi tapasztalataim azt mondatják, hogy az elmúlt két évtized alatt (a többek között) a Magyar Tudományba, a Természet Világába, az Élet és Tudományba, a Meteorba írt félszáz könyvismertetőm akkor talált a leginkább telibe, amikor vagy valamilyen (számomra) revelációszerű tartalommal szolgált, vagy érzékelhető kötödés fűzött az adott műhöz. Jelen esetben az utóbbi igaz – ráadásul hatványozottan! Igaz, hiszen a szerzők közül Bartha Lajos első kötetem lektora, Sragner Márta a második társszerzője volt. A főszereplő, Kövesligethy Radó (1862–1934) pedig egykoron a szomszédságban, egyazon erzsébetvárosi utcában, két házzal arrébb lakott…

A Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE kiadásában még az előző év legvégén látott napvilágot Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet címmel a szép kiállítású kiadvány. Keményborítóval fedve, 263 oldalon tárul fel részleteiben az asztronómia és a szeizmológia területén egyaránt kiemelkedő tudós, egyetemi tanár, akadémikus élete és munkássága. Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta adatait, információt, kutatási eredményeit és meglátásait Mitre Zoltán értő szerkesztése, igényes megjelenésre való törekvése teszi könnyebben befogadhatóvá. Külön említést érdemel a gazdag képanyag, és hasznos a kötet angol nyelvű absztraktja.

Péntek Kálmán A csillagos égre feltekintő szemek című bevezető fejezete leginkább a GAE szűkebb pátriájának, Szombathelynek csillagászattörténete és csillagászati jelene – a Kövesligethyhez kötődő szálak kibontásával, így a róla elnevezett csillagda bemutatásával. A kötet gerincét Bartha Lajos szokásosan tudománytörténeti alaposságú, ugyanakkor olvasmányos Két tudomány magyar úttörője – Kövesligethy Radó emlékezete című fejezete adja. Esszencia, „minden-ami-kövesligethy”. Terjedelemben is jelentős a bibliográfia rész, és igen megtisztelő számomra, hogy Sragner Márta 1995 tételes összeállításában három cikkem is szerepel: így a Természet Világában napvilágot látott 2010-es Kövesligethy kötetről szóló ismertető, egy korábbi évfordulós emlékülésről készült beszámoló, valamint síremlékének bemutatása a Meteorból.

Érdemes összefoglalni a kötet bibliográfiai adatait: Bartha Lajos – Péntek Kálmán – Sragner Márta: Kövesligethy Radó a csillagász és geofizikus emlékkötet. Szombathely, 2019. Gothard Jenő Csillagászati Egyesület kiadása, LogoDepo KFT. nyomda. 263 p. Szerkesztés és borítóterv: Mitre Zoltán. Szakmai áttekintés: Polcz Iván és Gazda István. Korrektúra: Keszthelyi Sándor. A Kövesligethy Radó-emlékkötetet – a készlet erejéig – a Gothard Jenő Csillagászati Egyesületnél lehet megrendelni: az egyesület honlapján (https://www.gae.hu/), a Kapcsolatok menüpontban, vagy az egyesület hivatalos Facebook-oldalán (https://www.facebook.com/vasicsillagaszok/).

Nem véletlen tehát, hogy nagyon vártam a postát, és a kötetnek még finom könyvillata is van…


Könyvajánló: Arthur C. Clarke – A gyermekkor vége

Szerző: Pereszlényi Zsolt

Kezdetben a tudományos fantasztikus irodalmat Asimov jelentette nekem, több polcnyi könyve után Arthur C. Clarke felé fordult az érdeklődésem. Sok tőle olvasott könyv közül ez a kedvencem, sőt talán az összes általam olvasott sci-fi közül is.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége. Móra Ferenc könyvkiadó, 1990. Fordította: F. Nagy Piroska. A borító Boros Zoltán munkája. ISBN 963 11 6617 1

Az emberiség épp a világűr meghódítására készül (ez időben innét nézve a múlt, de a könyv születésekor a nem túl távoli jövő volt), amikor megjelennek az égen egy idegen faj hatalmas űrjárművei.

Zs kategóriánál itt szörnyek inváziója, gyarmatosítás, ionágyúk következnének, de itt mi most a sci-fi nagymesterét olvassuk!

Tehát innét minden ami eddig rossz volt és megosztó a Földön, az véget ér. A hajókkal megérkezett, magukat főkormányzóknak nevezett lények felveszik a kapcsolatot a velünk, és rendet tesznek. Eltörlik a háborúkat, éhezést, egyenlőtlenséget, és elhozzák az aranykort.

Viszont nem mutatják meg magukat. Az emberi kíváncsiság nem hagyja ezt annyiban (ET vagy Tripodok vagy az Alien utazhat a hajón?). Egyezség születik, ötven év múlva megmutatják magukat, addigra lesz annyira érett az emberiség.

És amikor eljön a nap a szemünk elé egy régről ismerős alak lép, egy klasszikus ördög alakjában! Ez még így, akkor is sokkolóan hat.

Innét egy személyesebb szál vezet a végkifejlethez, egy családot ismerünk meg ahol a gyerekek lettek a kiválasztottak a főkormányzók elvégzendő feladatához.

Kiderül, hogy ezek a gyerekek az utolsó földi nemzedék. Nem megszűnik az emberiség hanem átalakul egy olyan entitás részévé ami mindent átható mindenütt ott lévő, maga az univerzum! Az átalakulás hatalmas erőket szabadít fel, megfoghatatlan energia és tudás részévé válik a fajunk és ez biztosítja a túlélést. A főkormányzók közben elhagyják a Naprendszert, mint kiderül, ők erre az átlényegülésre alkalmatlanok, ők csak bábáskodnak a születésnél bolygóról bolygóra, nekik ez nem adatik meg ez soha.

Megrázó olvasmány sokadszorra is ez.

2015-ben egy három részes minisorozatot forgattak a könyv alapján, ami sokban eltér az írott történettől, de megáll a saját lábán is. Nem kihagyhatatlan film, de nem is annyira rossz.

Az olvasás után pedig hátradőlve vagy léggitározva (kinek vérmérséklete szerint) ajánlom meghallgatni az Iron Maiden azonos című szerzeményét:

Crew Dragon: újratervezés

A rossz időjárási körülmények miatt a SpaceX Crew Dragon Demo-2 indításátát a start előtt, T-17 percnél elhalasztották. A következő lehetőség az indításra május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor volt.

Cikkünk folyamatosan frissül!

Május 31:

19:25 – megérkeztek! Megkezdődött az “Opening Ceremony“. Jim Bridenstine, a NASA vezetője köszönti az asztronautákat.

“Superman” – Fotó: YouTube
Az ISS új legénysége: Anatoly Ivanishin, Ivan Vagner, Chris Cassidy, Bob Behnken
és Doug Hurley. Fotó: YouTube
Fotó: YouTube

19:03 – a Dragon ajtaját kinyitották.

18:40 – megkezdődött az ISS zsilipeinek kinyitása.

Fotó: YouTube

A ma esti menetrend, magyar idő szerint:
16:29 – Dokkolás
18:45 – Zsilipajtó nyitása
19:15 –
Welcome ceremony
21:15 – Érkezés utáni sajtótájékoztató

(forrás: spacejunkie.hu)

16:18 – sikeres dokkolás!

Fotó: YouTube
A dokkolókamera. Fotó: YouTube

16:14 – kevesebb, mint tíz méter.

Fotó: YouTube

16:10 – már az ISS árnyéka vetül rá a hajóra.

16:06 – kevesebb, mint száz méter.

Fotó: YouTube
Egy szó: jövő. Fotó: YouTube

16:00 – már nincs sok hátra, százharminc méter.

Fotó: YouTube
Közeledik. Fotó: YouTube

15:20 – míg várunk, próbáljuk ki az ISS-hez való dokkolást!

15:10 – a műszerfal futurisztikus látványával nem lehet betelni.

Fotó: YouTube

15:07 – az ISS irányfényei

Fotó: YouTube

14:10 – közeledik a Dragon

Fotó: YouTube

Kis betekintés a Dragon belsejébe: az űrhajót el is nevezték, a Dragon “hivatalos” beceneve immár Endeavour, azaz “Törekvés“, “Igyekezet” lett.



A tegnap egy képbe sűrítve:

Elon Musk jelenleg minden bizonnyal a világ egyik legboldogabb embere.
Fotó: Spacex Daily

Röviden a május 30-ai eseményekről: a Dragon-2 három napi halasztás után 2020. május 30-án sikerrel startolt a floridai Kennedy Űrközpontból, fedélzetén Bob Behnken és Doug Hurley amerikai asztronautákkal, űrtörténelmet írva. Az emberes űrhajózás történetében elsőként juttatott a világűrbe egy magáncég űrhajósokat. A Dragon-2 űrhajó 19 órányi út során, május 31-én, magyar idő szerint 16:30-kor fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomáshoz.

21:35 – a Dragon levált a második fokozatról. A Nemzetközi űrállomáshoz 19 óra múlva, magyar idő szerint 16:30-kor fognak dokkolni.

Fotó: YouTube

21:32 – a Falcon-9 leszállt.

Fotó: YouTube
Fotó: YouTube

21:25 – az első fokozat levált.

Fotó: YouTube

21:22 START!!!

A Pillanat. Fotó: YouTube
Fotó: YouTube

21:17 – T-5 perc, az izgalom és feszültség szinte már tapintható.

21:08 – T-14 perc, megkezdték a második fokozat hajtóanyaggal való töltését.

20:40 – a személyzeti híd visszahúzódik az űrhajótól és megkezdhetik az üzemanyaggal való feltankolást T-35 perckor.

Az űrhajósok immár lehajtott vizorral.
Fotó: YouTube

20:26 – durván egy óra az indításig, az idő javul, az űrhajósok készen állnak a startra.

20:15 – az időjárási feltételek még mindig nem tökéletesek: bár kisütött a nap, néhány kritéria (villámveszély, gomolyfelhő-képződés) még fennáll.

20:05 – William Shatner (a Star Trek Kirk Kapitánya) és Bill Nye is bejelentkezett az élő adásba.

Bill Nye. Fotó: YouTube

19:15 – az űrhajósok készen állnak, az időjárás miatti esély a startra jelenleg 50%.

Fotó: YouTube

19:10 – a Dragon ajtaját bezárták.

Az űrhajó műszerfala. Fotó: YouTube

18:35 – újra a fedélzeten, az űrhajósokat a segédszemélyzet beszíjazza és előkészíti a startra, később az üléseket repülési pozícióba állítják.

Fotó: YouTube

18:20 – megérkeznek a floridai indítóálláshoz.

Fotó: YouTube

18:10 – az űrhajósokat szállító konvoj elindult az indítóállomás felé.

A Bob Behnken-t és Doug Hurley-t szállító Tesla.
Fotó: YouTube

17:47 – egy utolsó szelfi a NASA vezetőjével

13:55 – a mai kilövésre 50% esélyt adtak az időjárási viszonyok miatt, ennek ellenére azonban megpróbálkoznak a felbocsátással.




A startot élőben is követhetjük, a Spacejunkie.hu illetve a Galileo Webcast oldalán!



Bob Behnken és Doug Hurley a Dragon-2 űrhajóban. Fotó: Spacex Daily

Crew Dragon: Irány az ISS!

Cikkünk folyamatosan frissül, görgess a lap aljára!

2020. május 27-e egy újabb jelentős mérföldkő az amerikai űrhajózás történetében: az Űrsikló-program 2011-es befejezése után május 27-én újra egy amerikai gyártmányú űrhajó indul a NASA floridai indítóállomásáról, a Kennedy Űrközpontból. A SpaceX gyártotta Crew Dragon-2 egy Falcon 9 rakéta segítségével két NASA űrhajóst juttat a Nemzetközi Űrállomásra, Bob Behnken-t és Doug Harley-t.

A Dragon-2 űrkapszula.
Bob Behnken (balra) és Doug Hurley (jobbra)

A SpaceX célja, hogy a valaha épült legfejlettebb rendszerek segítségével fordulópontot hozzon: a Demo-2 névre keresztelt küldetés sikerével az emberes űrhajózás új fejezete nyílhat meg.

UPDATE#1: A fellövés május 27-én este, magyar idő szerint 22:32-kor fog történni (Space.com), a Dragon az indulás után május 28-án, magyar idő szerint 17:29-kor dokkolni a Nemzetközi Űrállomáshoz.

UPDATE#2: a fellövést élőben ezen a linken magyarul is követhetjük!

UPDATE#3:A rossz időjárási körülmények miatt a SpaceX Crew Dragon Demo-2 indításátát a start előtt, T-17 percnél elhalasztották. A következő lehetőség az indításra május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor lesz.

Forrás: SpaceX daily

Hell Miksa

Szerző: Csaba György Gábor

Hell (eredeti nevén Höll) Miksa 1720. május 15-én született Selmecbányán. Apja bányamérnök volt, fontos találmányokkal segítette a bánya fejlődését. Miksa (talán) 22 testvére közt is volt két kitűnő bányászati szakember. A technika története mindhármukat számon tartja.

Miksa 1738-ban belépett a jezsuita rendbe. A rendi képzés idején latinra fordított s kibővítve kiadott egy olasz matematikai munkát; teológusi évei alatt pedig társai használatára egy történeti kisenciklopédia-félét írt (Adiumentum memoriae manuale chronologico-genealogico-historicum), amely különböző országokban többször is megjelent. 1751-ben szentelték pappá, s Besztercebányára helyezték. Innen irányította a nagyszombati, majd kolozsvári tanárként az ottani csillagda építését. Később több csillagda, így pl. az egri, a budai stb. létrehozásában is részt vett. Ő tervezte az egri líceum csillagász-tornyában ma is működő idegenforgalmi látványosságot, a periszkópot; ő gondoskodott az egri csillagda részére szükséges műszerek, könyvek beszerzéséről, szakemberek képzéséről is.

A már ismert nevű jezsuitára az említett „kisenciklopédia” felhívta az uralkodónő figyelmét. Mária Terézia 1755-ben kinevezte udvari csillagásznak, s ettől kezdve Hell Bécsben dolgozott. Sok feladatát (csillagászati észlelések, tanítás, a felszerelés karbantartása és fejlesztése, előadások és bemutatások tartása a nagyközönségnek stb.), köztük a nemzetközi hírnévnek örvendő csillagászati évkönyv (Ephemerides astronomicae ad meridianum Vindoboniensem) szerkesztését és kiadását élete végéig mindig nagyon pontosan és lelkiismeretesen végezte. Több, elsősorban matematikai, fizikai és csillagászati tárgyú könyvet is kiadott. Érdekes köztük például a „Dissertetio de satellite Veneris…” (azaz Értekezés a Vénusz holdjáról…) c., 1765-ben megjelent könyvecske, melyben leírja, hogy sok csillagász vélte felfedezni a Vénusz holdját – pedig ilyen hold nem létezik, az összes felsorolt észlelés optikai csalódás. Sőt az említett észlelések leírásából azt is meghatározta, milyen műszert használtak az észlelők, s hogyan jöttek létre bennük a tükröződések, melyek a csillagászokat félrevezették.

Nevét 1760-ban változtatta Hell-re, nyilván a Höll – Hölle, azaz ’pokol’ asszociáció miatt. Erről szól egy rendtársa, Paintner epigrammája, mely magyar fordításban kb. így hangzik:

Höll volt rég, de midőn Bécsből észlelte az égbolt

            csillagait, méltán lett ragyogóbb neve Hell.

Így föld mélyéből, éjszínü sötét üregekből

            nemzetsége nevét égbe ragadta fel ő.

Legfontosabb és legismertebb eredménye a napparallaxis meghatározása volt – ami azonban inkább csak vitákat és kellemetlenségeket hozott számára, mintsem elismerést.

Mint Halley korábban megmutatta: ha a Földnek legalább két helyéről pontosan észlelik a Vénusz Nap előtti átvonulását, az eredményekből kiszámítható a Nap parallaxisa (a szög, melyben a Nap középpontjából a Föld sugara látszanék), azaz lényegében a Nap-Föld távolság. 1761 június 6.-án ezért sok csillagász figyelte a Vénusz-átvonulást. Köztük volt Bécsben Hell is, aki 1764-ben az Ephemerides Astronomicae-ben részletesen beszámolt tapasztalatairól. Eszerint a megfigyelést két jelenség is megzavarta, bizonytalanná téve az érintkezés pillanatát. Egyrészt a Nap elé lépő Vénusz sötét korongját fényes kör vette körül, a Vénusz légkörének fénytörése (tehát bebizonyosodott, hogy a bolygónak van légköre). A másik jelenség még váratlanabb volt: amikor a Nap és a Vénusz korongja belülről csaknem érinti egymást, köztük sötét folt, az ún. fekete csepp jelenik meg.

A mérést nagy pontossággal kellett volna végrehajtani, de az eredmények csalódást keltettek. Ezért az 1769. június 3.-i következő átvonulás megfigyelését még nagyobb gonddal és körültekintéssel igyekeztek megszervezni. Bécsben, Hell munkahelyén ez az átvonulás nem volt látható, az udvari csillagász tehát lemondott a jelenség megfigyeléséről. Azt tervezte, hogy a számításokat elvégzi majd a mások által mért adatokból. 1767-ben azonban VII. Keresztély dán király meghívta Hellt, utazzék Vardö szigetére, s onnan figyelje meg az átvonulást. Vardö több szempontból is kiváló megfigyelőhelynek ígérkezett: ott május végétől augusztusig a Nap sosem nyugszik le, tehát a jelenség idején sem; másrészt magasan északon fekszik, ami a parallaxis-mérés szempontjából különösképpen előnyös. Igaz, a hely megközelítése nem volt sem könnyű, sem veszélytelen; a vidék gyéren lakott, zord, időjárása sem valami kedvező. Hell már ötvenedik évében járt, mégis vállalta a kalandosnak ígérkező expedíciót, természetesen azzal a feltétellel, ha mind uralkodója, mind rendi elöljárói engedélyezik utazását. Az engedélyeket megkapta; a csillagászt és útitársát Mária Terézia is fogadta, útjuk iránt szeretettel érdeklődött, s azt bőkezűen támogatta. Hell rendtársával, Sajnovics Jánossal 1768. április 28-án indult útnak.

Számítania kellett rá, hogy a zord északi időjárás, a gyakran borult ég meghiúsítja az észlelést. Hogy a sok költség és fáradság kárba ne vesszen, Hell nagyszabású tudományos programot dolgozott ki és végzett is el, melyben többek között meteorológiai, földrajzi, geofizikai, botanikai, zoológiai és néprajzi megfigyelések is szerepeltek. Hogy csak egyetlen eredményét emeljük ki: Norvégia partjainak minden pontján, ahol kikötöttek, gondos csillagászati helymeghatározást végzett – ez volt a térség első precíz földrajzi felmérése. Ezt természetesen Vardöben is megtette, sőt elkészítette a sziget pontos térképét is. Közben kipróbálta a földrajzi szélesség (tkp. a sarkmagasság) mérésére feltalált igen fontos és pontos módszerét; ez ma Horrebow-Talcott eljárás néven ismeretes.

Az okkultáció megfigyelését körültekintően előkészítette társaival, Sajnoviccsal és egy Borgrewing nevű dánnal. A várva várt napon az ég felhős volt, de a jelenség kezdetére mégis kisütött a Nap. Miután a Vénusz kívülről érintette a Nap korongját (1. kontaktus), majd belülről is (2. kontaktus), ismét beborult az ég. Ez komoly aggodalmat keltett, mert Hell jól tudta, hogy e két kontaktus adatai a számításokhoz nem elegendők. A bolygó Nap előtti elhaladását, ami több órát vett igénybe, csillagászaink nem láthatták. Már remélni sem merték, de a Vénusz kilépése előtt ismét kiderült az ég, és a belső, majd a külső érintést (3. és 4. kontaktus) zavartalanul, a lehető legpontosabban sikerült megfigyelniök — mint később megtudták, Európában egyedül. Ezzel expedíciójuk fő célját elérték.

Ugyanekkor a Föld déli félgömbjén James Cook kapitány kutatóútja, amelyet részint épp a Vénusz-átvonulás megfigyelése céljára szerveztek (s amelynek során számos földrajzi fölfedezés született, így pl. Ausztrália, Új-Zéland és Tahiti fölfedezése), szintén sikerrel járt. Cook hajója, az Endeavour művészeket és tudósokat is szállított, köztük több csillagászt. A bolygóátvonulást a frissen fölfedezett Tahiti szigetén észlelték, és följegyzéseik szerint váratlanul érte őket a „fekete csepp” megjelenése. (A megfigyelés idején ott igen meleg volt, ami tovább nehezítette a mérést. A kutatók egészségét is megviselte, olyannyira, hogy az egyik csillagász, Green, belebetegedett és meghalt.) Ez a megfigyelés elengedhetetlenül szükséges volt a napparallaxis kiszámításához, hiszen ez csak úgy lehetséges, ha a Föld legalább két, lehetőleg távoli pontján sikerül adatokat gyűjteni.

Hell az expedícióról hazatérve és eredményeit a Cook-féle expedíció méréseivel egybevetve elvégezte a számításokat, és a napparallaxis értékére 8.70”-et kapott (mai ismereteink szerint kb. 8.80”). Ezt az 1770-ben megjelent könyvében (Observatio transitus Veneris ante discum Solis die 3. Junii anno 1769. Wardoehusii etc.) közölte, ahol a megfigyelés előzményeit, pontos leírását is megtaláljuk. A kötet megjelenése elég sok időbe telt, mert a tudósnak meg kellett várnia a Cook-féle eredményeket, majd elvégezve a számításokat, könyvét a dán király elé kellett terjesztenie jóváhagyás végett, s csak ezután nyomathatta ki. Sajnos az utazás teljes tudományos leírása, amit Expeditio litteraria címen tervezett, nem készült el. Megvan azonban a mű részletes vázlata; ezt olvasva csak sajnálhatjuk, hogy e nagyszerű terv, Hell sok más tervével együtt, a jezsuita rend feloszlatása miatt nem valósulhatott meg.

Az expedíció során Hellnek föltűnt, hogy a lappok beszéde, kiejtése hasonlít a magyarhoz. (Egy levelében így írt: …titok terhe alatt közlöm, hogy az egész északon egészen Ázsiáig elterjedt jeles lapp nemzetségnek fölfedeztük egy népét. Jó Isten, ki hitte volna, hogy mi ugyanazon ősatyától való testvéreket fogunk találni a lapp népben! Magyarok, testvéreink, a mi magyar nyelvünket beszélik, a mi magyar ruhánkat hordják, a mi régi magyar atyáink szokásai szerint élnek, egyszóval, testvéreink…) Ennek jelentőségét azonnal fölismerte, s fölkérte Sajnovicsot, kutassa tovább a dolgot. Sajnovics nekifogott, ám a munkát nehézsége miatt többször abbahagyta. Hell mindannyiszor segítette, buzdította társát, míg végre megszületett az összehasonlító nyelvészet egyik alapvető műve, a Demonstratio idioma Ungarorum et Lapponum idem esse. Maga Sajnovics írja, hogy a művet ugyan ő maga vetette papírra, de elkészülte voltaképpen Hell érdeme. A Demonstratio lényege a magyar és a lapp nyelv közeli rokonságának bizonyítása. Mint úttörő munka, nem mentes túlzásoktól, sőt tévedésektől sem, de értékét ez aligha csökkentheti.

A Vénusz-átvonulásról szóló könyv „késése” miatt Hellt sok támadás érte. Először a nagy francia csillagász, Lalande támadta meg, kétségbe vonva nemcsak eredményeit, hanem Hell tudományos tisztességét is. Ezt Hell az Ephemerides 1773-as kötetében visszautasította, mire Lalande elismerte, hogy tévedett. Sajnos ezzel nem volt vége a támadásoknak, amelyek Hell halála (1792) után lángoltak föl igazán. A bécsi csillagda későbbi igazgatója, Karl Littrow (aki – a budai csillagvizsgáló igazgatójaként szerzett tapasztalatai alapján némi joggal – nem kedvelte a magyarokat), kéziratban vizsgálta meg Hell írásait, és bizonygatta, hogy Hell csalt, a kézirat tele van vakarásokkal, javításokkal, és utólag, más színű tintával készült átírásokkal. Szerinte szerzőnk, miután megkapta a Cook-féle adatokat, eredményeit módosította, hogy magát a valóságosnál sokkal jobb észlelő színében tüntesse föl. Littrownak sokan hittek; Hellt tudományos csalás elkövetőjének hitték, s a napparallaxis értékére Enckének Hell eredményénél sokkal pontatlanabb adatait fogadták el.

Csaknem 100 év telt el, míg egy elfogulatlan kutató, az amerikai Newcomb, utánanézett, mi igaz Littrow vádjaiból. 1883-ban Bécsben járva (egy új műszert akart kipróbálni, de hetekig borult volt az idő) unalmában megnézte Hell kéziratát, melyről ő is úgy vélekedett, mint Littrow korábban. Ám az alapos vizsgálat meggyőzte, hogy a naplóban látható korrekciók (vakarás egyáltalán nincs!) egyszerű tollhibák javításai, amelyek hol erősebben, hol gyengébben fogó tollal, de többnyire közvetlenül a hiba elkövetése után történtek. A tinta sem más színű, hanem — Littrow volt színtévesztő! Newcomb igazolta, hogy a Hellre szórt vádak alaptalanok voltak.

A jezsuita rend 1773-as eltörlésével megszűnt a rend által Hellnek nyújtott támogatás. Ekkor Hell a világi papság kötelékébe lépett, reménykedve rendje újjáéledésében – amit azonban nem érhetett meg. Ha nem is zavartalanul, de folytatta sokoldalú tudományos munkáját többek között néprajz, földrajz, történelem, fizika, teológia tárgyköreiben, természetesen a csillagászat mellett. 1774-ben a naptár ügyében nyújtott be egy tervezetet a bécsi udvarhoz; ennek eredményeképpen kiadhatott egy 1776-os csillagászati naptárt.

Élete vége felé Hell sokat panaszkodott arról, hogy egyes „bécsi firkászok” támadják, rágalmazzák, úgyhogy már alig tud dolgozni és aludni. E „firkászok” alatt Born Ignác lovag értendő, aki valóban goromba támadásokat intézett a csillagász ellen. Pedig amúgy érdemdús férfiú volt: neve mineralógusként vált ismertté – mellesleg Mozart „Varázsfuvolá”-jában róla mintázták Sarastro alakját. De miért támadta Hellt? Csak azért, mert fiatal korában maga is jezsuita volt, ám a rendből kilépet, s attól fogva minden alkalmat megragadott, hogy gyalázza azt. Hell megtámadása ennek csak egyik részlete volt.

E támadások, valamint az egymagában, segítő nélkül végzett, mégis egyre szaporodó munka aláásta Hell egyébként sem szilárd egészségét. 1792 tavaszán meghűlt, s lázas, hurutos betegségéből már sohasem gyógyult fel. 1792 április 18-án, 72 éves korában hunyt el.

Még életében több külföldi akadémia (többek között a párizsi) választotta tagjának. Újabban egy kisbolygót (3727 Maxhell), valamint a Holdon egy krátert neveztek el róla.

Vénusz-átvonulást hazánkból legutóbb 2004. június 8.-án, majd 2012 június 6.-án láthattunk (az előbbit teljesen, az utóbbinak csak az elejét). Az egész jelenség tőlünk legközelebb 2247-ben lesz megfigyelhető.

Starhopper, azaz Berta tud repülni?

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

Cikkünk folyamatosan frissül!

Pár napja már volt szó a SpaceX mocorgó óriásáról. Megállapíthattunk, hogy kevés dolog lenne hasonlóan elképesztő és elképzelhetetlen, mint az, hogy ez az 50 méter magas sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda megmozduljon.  

A május 17-i újabb statikus teszt után talán egyre magabiztosabban mondhatjuk, hogy végre valóság lehet, az, hogy május 18-án az SN-4 tényleg nyújtózkodik egyet és ugrik 150 métert.

Mégis miért nem csodálkozunk ezen már annyira?

Ehhez időben kissé vissza kell mennünk.

2019 – augusztusa, forró texasi nyár. Ott állt készen a Starhopper.

Végigkísérhettük ennek a kis fémtoronynak a készítését a drótkerítések mögül és szívünk mélyén elkeresztelhettük akár Bertának is (aki látta a Mézga család sorozat ominózus részét, érti, miről beszélek…).

Hősünket 2018 decemberében kezdték építeni Boca Chica-n, pontosan ott, ahol most a Starship prototípusai is születnek szépen sorban egymás után. Eredetileg orrkúpja is volt, de azt 2019 januárjában lefújta egy szélvihar, így ezt az elemet végül el is hagyták. A kicsike 18,4 méter magasra „nőtt”. Több hajtóműcsere után az S/N 6 egységet kapta meg. Áprilisban megvolt az első statikus hajtóműteszt. Júniusban érkezett meg a repülési engedély az FAA-tól. Júliusban volt egy balesete: tüzet fogott az egyik teszt során, de szerencsére nem esett komolyabb kár Bertában. Annyira nem, hogy 2019. július 18-án felemelkedhetett 18 méter magasba. Ez a 22 másodperc hatalmas mérföldkő volt a SpaceX történetében.

Én el tudom képzelni, hogy ezt látva Elon Musk szemei előtt már sorra suhantak is a majdani Starshipek a holdi bázisokra onnan meg tovább a Mars felé… Annak ellenére így gondolhatta, hogy most pedig az aljnövényzet gyulladt ki a hajtóművek által termelt hő miatt.

És így érkezett el 2019. augusztusa. Először egy 26-i dátum volt tervben, de végül csak 27-i indítás lett belőle – a SpaceX-nél megszokott túlzott óvatosságra és biztonságra törekvés miatt.

Először működött élesben a cég saját tervezésű raptor hajtóműve. A tervezett 200 méter helyett 150 méter magasságig fel is emelkedett, és oldalirányba megtett körülbelül 100 métert majdnem egy perc alatt.

Berta állt, beindul, repült és győzött.

Sorsát beteljesítette, sok információval szolgálva alkotóinak.

Innentől már nem ez a kis szerkezet lett a tesztelések tárgya, az energiákat immár az MK-1-be majd az SN sorozatba fektethették.

Annyira komolyan, hogyha jól alakulnak a dolgok – és eddig minden szépen és tökéletesen halad- akkor szemtanúi lehetünk egy újabb ugrásnak, ami később biztosan elvezethet minket a bolygóközi utazásokig.

Források, hivatkozások:

Szövegek:
https://macsnet.hu/a-spacex-starhopper-elso-igazi-ugrasa/

http://www.urvilag.hu/spacex/20190828_starhopper_ugras_150_meter_magasba

https://spacejunkie.hu/2020/03/03/urtortenelem-spacex-7-resz-starhopper-starship-super-heavy-mk1-mk2-sn1-prototipusok/?fbclid=IwAR04a2PL4lb2R4AKhImAfXOyKhIiwdZd6z6mmAZDc2Asd-Jfdod5Vy4Mzw8

Képek, videó:        https://twitter.com/NASASpaceflight/status/1261411134009114624/photo/1     https://twitter.com/JuanDeLaGarza1/status/1211781082070355968/photo/1
https://twitter.com/TylerG1998/status/1192969341538574337/photo/2
https://twitter.com/JaneidyEve/status/1156297764629811200/photo/2
https://twitter.com/RogerLewisHolt/status/1184613844020281345/photo/1
https://twitter.com/RGVaerialphotos/status/1102352068097069056/photo/2
https://twitter.com/austinbarnard45/status/1110591065688547328/photo/3
https://twitter.com/austinbarnard45/status/1110591065688547328/photo/2
https://twitter.com/RogerLewisHolt/status/1184617737953386496/photo/1
https://youtu.be/sBRm9bSXDfM