Holdfogyatkozás és Mars-közelség július 27-én

Július 27-én két csillagászati esemény is bekövetkezik: hazánkból is jól látható lesz a holdkelte után bekövetkező teljes holdfogyatkozás; illetve ugyanezen az estén kerül legközelebb a Mars bolygó Földünkhöz, mindössze 57 millió kilométerre. A két égitest ezen az éjszakán mindössze 5,5°-ra lesz egymástól az égen, a Bak csillagképben.


A Hold és a Mars együttállása (Kép: Stellarium)

Teljes holdfogyatkozás

Hazánkból a Hold már a félárnyékos fogyatkozás állapotában fog felkelni, emiatt a teljes jelenség itthonról nem lesz látható. Földünk kísérője a teljes árnyékba nem sokkal holdkelte után, 21:30-kor fog belépni. A totalitás 22:21-kor, a teljes árnyékból való kilépés 23:13-kor fog bekövetkezni. A teljes jelenség 01:28-kor ér véget.


A holdfogyatkozás lefolyása (az időpontok UT-ben vannak megadva, a helyi időhöz hozzá kell adni 2 órát).

A fogyatkozás fázisainak időpontjai, nyári időszámítás szerint:
Félárnyékos fogyatkozás kezdete:       19:14:49
Részleges fogyatkozás kezdete:          20:24:27
Teljes fogyatkozás kezdete:                    21:30:15
A fogyatkozás maximuma:                      22:21:43
Teljes fogyatkozás vége:                           23:13:12
Részleges fogyatkozás vége:                00:19:00
Félárnyékos fogyatkozás vége:             01:28:37

A holdfogyatkozás láthatósága Földünkről. Hazánkból a Hold már a félárnyékos fogyatkozás fázisában lesz.

Mars-közelség

A vörös bolygó a 2003-as emlékezetes oppozíciója után ismét rekord kis távolságra lesz Földünktől. A két égitest kétévente megközelíti egymást, a Mars elnyúlt pályája miatt azonban igazán közeli találkozásokra csak 15-17 évente kerül sor.


A Mars láthatósága (Forrás: ALPO).

Fontos azonban kiemelni, hogy a Mars július 27-i földközelsége után (bár fényessége és látszó átmérője egyre csökken), az év hátralevő részében is könnyen megtalálható lesz az égen szabad szemmel.

Szerző: Kovács Gergő

GYORSHÍR: Tizenkét új jupiterholdat fedeztek fel

Ismét bővült a Jupiter holdjainak száma: 2018. jún. 27-én Scott Sheppard és kutatócsapata tizenkét új hold felfedezését jelentette be, így hetvenkilencre nőtt a bolygó szatellit-égitestjeinek száma.

A bolygó holdjai több csoportot alkotnak: a Galilei-féle holdak mellett elkülönítünk prográd, azaz a bolygó forgásával azonos irányban keringő; illetve retrográd, vagyis ezzel ellentétes irányban haladó holdakat. A retrográd csoportban azonban sikerült egy oda nem illő holdat találni, mely szintén az eredeti, azaz prográd irányban kering, valamint melynek átmérője mindössze 1 kilométer, ezzel a Jupiter legkisebb ismert holdja lett. Ezt a tizenkettedik holdat Valetudo-nak (a higiénia görög istennőjének római megfelelője) nevezték el és felfedezője, Sheppard szerint “olyan, mint egy autópályán rossz irányba robogó autó”.

A Jupiter és holdrendszere. Az újonnan felfedezettek pályái vastag vonallal vannak jelölve. (Kép: Carnegie Institution for Science.)

Forrás: Space.com; The Guardian

Szerző: Kovács Gergő

Eredményesen zárult a lengyelországi Metoritkráter Expedíció

Eredményesen zárult a július 1-3. közötti lengyelországi Metoritkráter Expedíció (Morasko 2018).

A környezettudományi szemléletű, felszínalaktani, hidrobiológiai, állat- és növénytani, valamint kultúrtörténeti adatgyűjtés sikeres volt. Ezek feldolgozása és összefoglalása a nyár feladata. Az épségben hazaérkező két mérnökből – környezettan szakos hallgatóból (Makai Z., Rezsabek N.), továbbá a méréseket és a dokumentálást segítő két kísérőből (Makai M., Rezsabek L.) álló csapatnak a Poznańhoz tartozó Morasko impakt krátereinél végzett vizsgálati eredményeivel szakmai és népszerűsítő előadásokban, szakdolgozati keretben, ismeretterjesztő cikkekben, továbbá egy kis videóban találkozhatnak az érdeklődők.


(Forrás: Google)

Szerző: Rezsabek Nándor

Kisbolygók Világnapja

Időpont: 2018. június 30., szombat, @ 21:00 – 23:30
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

Június 30-án tartjuk a Kisbolygók Világnapját az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. Az este folyamán előadást hallhatunk a kisbolygókról és az aktuális égi látnivalókról. Az est égi célpontjai: a Vénusz, a Jupiter és a földközelben levő Vesta kisbolygó.

A világnap ötlete a Queen együttes gitárosától, a csillagász végzettségű Brian May-től és Grigorij Richterstől, a 51 Degrees North (Északi szélesség 51 fok) című film rendezőjétől származik. A kisbolygó-becsapódás lehetősége évtizedek óta foglalkoztatja a filmeseket, akárcsak a közvéleményt. Napjainkban is ki vagyunk szolgáltatva a váratlan látogatóknak, gondoljunk csak a 2013-as cseljabinszki meteorrobbanásra.

A kisbolygók világa, ezen belül a földsúroló kisbolygók világa iránt óriási az érdeklődés. Meg tudjuk-e védeni magunkat egy komolyabb, ugyanakkor előrejelezhető becsapódástól? Tudjuk-e hasznosítani a kisbolygók anyagát a földi, nyersanyag-igényes iparágakban? Mit kell tudni a kisbolygókról?

Ezen az estén a teraszra kihelyezett szabadtéri előadással fogadjuk az érdeklődőket, majd távcsöves bemutató következik.

21:00 – Kulin György emléktáblájának megkoszorúzása. A kitűnő csillagász egyike volt a legeredményesebb hazai kisbolygókutatóknak. Kisbolygó-felfedezései mellett sokat tett az égitesttípus megismertetéséért, kozmikus fenyegetettségünk tudatosításáért.

21:05 – Eros, Ceres, Vesta: kisbolygók a láthatáron (Kereszturi Ákos, MTA CSFK)

22:00 – Mit látunk a nyári égen? (égbolt- és csillagképismertető)

22:15 – Távcsöves bemutató a teraszon és a kupolában

Szerző: Mizser Attila (MCSE)

„Üstököst látni” – az 1680-as kométa könyvbe zárva

Az „Üstököst látni” egyszerre tudomány- és csillagászattörténet, s a Naprendszer apró égitestjeinek kozmikus környezetünkben feltűnő tanúja. S akkor a kötet komoly művelődéstörténeti és könyvészeti beágyazottságát még nem is említettem. Az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint a Jaffa Kiadó közös gondozásában 2017 legvégén megjelent szép kiállítású, keményborítós, 597 oldalas anyag tartalmas olvasmány. Mondandóját az 1680-as fényes kométa művelődés- és tudománytörténeti emlékeinek alapos feldolgozása adja. Fontos hozzáadott értéke, hogy közli az üstökössel foglalkozó négy önálló kiadványt. A történelmi viharokkal sújtott, ekkoriban még három részre szakadt Magyarországon (valamint Erdélyben) Kisztei Péter, Jacob Schnitzler (két különálló kötetben is) és Friedrich Madeweis publikált a látványos égi vándorról. A kiadvány ezeket egyfelől fakszimile formában, majd eredeti nyelvükön gépelve, illetve magyar fordításban közli. (Kisztei írása fogant egyedül eredetiben is magyarul.) A szöveghű írásműveket egészítik aztán az érintett szakterületek művelőinek értékes tanulmányai. Köztük Zsoldos Endre csillagászattörténész kollégámé, valamint meg kell említenem a szerkesztésben jeleskedő Farkas Gábor Farkast, aki úgyszintén a csillagaszat.hu szakportál csillagászattörténeti rovatát erősíti. Általuk közelebb hozva a kort, beágyazva a műveket készítési körülményeik időszakába, s természettudományos és társadalomtudományi megközelítéssel elemezve azokat. Sikerrel, hisz a néha nehéznek tűnő régi szövegek közel három és fél évszázas után valósággal életre kelnek, a háttértanulmányok pedig izgalmas olvasmányt kínálnak a tudomány- és művelődéstörténet szerencsére még szépszámú, s értő táborának.

„Üstököst látni”. Az 1680. évi üstökös művelődés- és tudománytörténeti emlékei. Szerkesztette Farkas Gábor Farkas, Szebelédi Zsolt, Varga Bernadett, Zsoldos Endre; felelős szerkesztő Jolsvai Júlia; sorozatszerkesztő Monok István. Budapest, 2017. MTA Könyvtár és Információs Központ, Jaffa Kiadó. 597 p. 

Szerző: Planetology.hu

Szerves vegyületek és metán a Marson

Szerves vegyületek nyomára, továbbá légköri metánra bukkant a NASA Curiosity marsjáró rovere, jelentette be a NASA június 7-ei sajtótájékoztatóján. A szerves (szén)vegyületek eredetére többféle magyarázat létezik. Lehetnek a világűrből érkezettek, vagy marsi eredetűek, ezen belül pedig geológiai vagy biológiai eredetűek.

A Curiosity a 3-3,5 milliárd éves vegyületekre a Gale-kráter üledékes kőzeteiben bukkant rá. Ezen anyagok nagyon hasonlítanak azokra a földi vegyületekre, melyek a kőolaj-földgázképződés melléktermékeként jönnek létre. A marsjáró továbbá változó koncentrációjú metánt is talált a légkörben: a gáz jelenlétének mennyisége évszaktól függően télen alacsony, nyárra pedig nőni kezd.


A Curiosity Mars-szonda önarcképe (Forrás: NASA)

Bár ezen vegyületek felfedezésével nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy életet találtunk a bolygón; csak azt, hogy ez a felfedezés jelentős érv amellett, hogy régen adottak lehettek a feltételek a marsi élethez.

Szerző: Kovács Gergő

InSight: Irány a Mars!

2018. május 5-én, szombaton, magyar idő szerint 13:05-kor indul a Marsra az InSight nevű űrszonda a kaliforniai Vandenberg Támaszpontról, a fellövésre két órás időablak áll rendelkezésre. Ha a fenti időpontban valamilyen probléma miatt nem sikerül a fellövés, erre június 8-ig lesz lehetőség. A szonda a marsi egyenlítő közelében landol, az Elysium-medence területén, a landolás időpontja pedig 2018. november 26-ára esik.

Az InSight szonda feladata a Mars belső szerkezetének tanulmányozása, műszerei közt szerepel egy szeizmométer, egy speciális hőmérő, valamint egy rádióelektromos műszer. Ezekkel az eszközökkel a marsi rengéseket, a bolygó belsejéből kiáramló hőt, valamint a forgástengely perturbációját fogja a szonda vizsgálni.

Az eseményt élőben közvetíti a NASA itt illetve itt.

Bővebben az InSight űrszonda fellövéséről pedig itt.

Szerző: Planetology.hu

Rezsabek Nándor: Szomszédos égitestek asztroblém-indikátorai a Földön: holdi-marsi meteoritok

Meghívó
VI. Biztonság és Tudomány Konferencia 2018
WJLF
Környezetbiztonsági Tanszék

Tisztelt Kollégák, kedves Hallgatók és Érdeklődők!

A Wesley János Lelkészképző Főiskola Környezetbiztonsági Tanszéke idén hatodik alkalommal rendezi meg a Biztonság és Tudomány Konferenciát, melyre ezúton szeretettel meghívjuk.

Az idei konferencia kiemelten foglalkozik a „Környezetbiztonság, természetvédelem és társadalom” témaköreivel, a globális éghajlatváltozás hatásainak interdiszciplináris megközelítésében.

A rendezvény üzenete idén is az emberi felelősségvállalás együttes szerepének hangsúlyozása a környezeti problémák kezelésében, célja a különböző tudományterületek (környezettan, szociális munka, pedagógia, hittudomány) gyakorlatában fölmerülő környezeti, társadalmi, kulturális és gazdasági problémák közös értelmezése és megvitatása.

A konferencia időpontja: 2018.május 4.  14.00-18.00

Helyszín: 1086 Budapest, Dankó utca 11., WJLF, Kline terem

14.00-14.15  Megnyitó – Prof. Dr. Bukovics István
14.15-14.35  Baráth-Németh Krisztina: Az élelmiszer esete a kórokozó mikroorganizmusokkal
14.35-14.55  Gál Anna: Az időjárás szélsőséges hatásai a szőlőtermesztésre
14.55-15.15  Dr. Kun István: A megértetés és meggyőzés problémái globális kérdések esetében
15.15-15.35  Dr. Bánlaky Pál: A környezetvédelem helye a társadalmi tér alakulásában     (elméleti – társadalomfilozófiai – meditáció)
15.35-15.50  Szünet
15.50-16.10  Kovács Gergely: A modern digitális megoldások jelentősége és szerepe a lakosság védelmi képességének hatékonyabbá tételében
16.10-16.30  Rezsabek Nándor: Szomszédos égitestek asztroblém-indikátorai a Földön:     holdi-marsi meteoritok

16.30-16.50  Bakos Bettina: Hova tűnt az ember? (gondolatok emberről és természetről)
16.50-17.10  Borbély-Pecze Mariann: Green guidance
17.10-18.00  Záró gondolatok, majd Környezettan Kerekasztal beszélgetés

Szerző: Planetology.hu

Sik András: Időjárási kalauz marsi űrturistáknak

Időpont: 2018. április 28. szombat, 10:30–10:55
Helyszín: Millenáris Park, B pavilon, Felfedezők Napja

A vörös bolygó éghajlati folyamatait és természeti környezetét jelenleg több űrszonda is vizsgálja. Mérési adataik most még csak a múltbeli klímaváltozások kutatását szolgálják, de a nem túl távoli jövőben már a bolygóra érkező expedíciók és turistacsoportok túlélése múlik majd az időjárás-előrejelzésen.

Az előadás hasznos tippekkel segíti egy marsi utazás megtervezését, bemutatva a várható felszíni viszonyokat és az ideális öltözetet, valamint arra is választ ad, hogy hány faktoros naptejet vigyünk magunkkal. 🙂

Bővebben az eseményről itt.

Szerző: Planetology.hu

Tóth Imre: Csillagközi látogató: az ‘Oumuamua kisbolygó

Időpont: 2018. április 24. kedd, 19:00
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

A 2017-es év egyik nagy felfedezése volt az ‘Oumuamua nevű égitest, mely Naprendszerünkbe “kívülről”, a csillagközi térből érkezett. Hasonló égitesttel még nem találkoztunk. Mostanáig. Az előadás bemutatja ezt a különleges égitestet, de arra is kitér, hogy felkészültünk-e egy újabb, hasonló jövevényre.

Bővebben az ‘Oumuamua-ról itt.

Szerző: Planetology.hu