Folytatódik a Meteoritkráter Expedíció európai turnéja

Nyáron ismét útra kel a Meteoritkráter Expedíciócsapata! A 2019-es esztendő kiemelt célpontja a 15 millió éve ikerkisbolygó ütötte, Bajorország és Baden-Württemberg határán fekvő Ries és Steinheim impakt kráterek. Az expedíció iránt érdeklődő olvasók tájékoztatását médiatámogatónk, a patinás Élet és Tudomány ismeretterjesztő hetilap segíti.
(http://www.eletestudomany.hu/https://www.facebook.com/Élet-és-Tudomány-320983581275744/)

Szállásfoglalásunkról és utasbiztosításunkról az UtazniJó Utazási Iroda gondoskodik. (http://www.utaznijo.com/https://facebook.com/utaznijo/

Szerző: Rezsabek Nándor

Nagyszénáson jártunk

Április 30-án rendezték meg a XI. Csillagászati Akadályversenyt Nagyszénáson, melyre egy munkatársammal, Bertalan Lászlóval meghívást kaptunk, mint a Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kollégái. Kollégám a drónok világába kalauzolta el a szülőket és gyerekeket, míg jómagam a Holdra szállást övező tényekről és tévhitekről tartottam szakmai előadást.

Az előadások, illetve a “drónszelfi” készítése után meghívást kaptunk a szakkör lelkét megtestesítő Kiss György Csillagdába. És leesett az állunk. Negyvenöt év néhány négyzetméteren. Nem is lehet ezt szavakba önteni azon kívül, hogy egyszer minden hazai amatőrcsillagásznak el kell(ene) látogatni ide az életben. Sokkal beszédesebbek a fotók:

Köszönjük a meghívást Fődi Andrásnénak, a Kiss György Csillagda és MIRA Csillagászati Szakkör vezetőjének!

Szerző: Kovács Gergő

Fotók: Rozgonyi Ildikó, Bertalan László, Kovács Gergő

Balogh Gábor: Beresheet a Holdon!

Eredetileg a Google által szponzorált és a „X Prize Foundation” által szervezett Google Lunar XPRIZE GLXP (1) versenyen induló versenyző csapatok egyike volt az izraeli SpaceIL (2). A díjat 2018-ban visszavonták, mert egyik csapat sem tudta teljesíteni a feltételeket (3), de a SpaceIL vállalat folytatta küldetését, a Holdra való leszállást. A projekt költségeit (100 millió dollár) néhány üzletember és alapítvány adta össze (4).

2019 januárjában, a végső teszteket elvégezve, elszállították a szondát Cape Canaveral-ra, hogy előkészítsék a SpaceX Falcon 9 rakétával való kilövésre. A sikeres kilövés 2019. február 22-én történt meg. A leszállóegység a Beresheet, „Kezdetben” nevet viseli, a Biblia Teremtés Könyvének első szaváról elnevezve. Tömege 150 kg, hajtóanyaggal 585 kg, mely monometilhidrazinból (MMH) és oxidálóanyagként nitrogénoxidokból (MON) áll. A hajtóanyag mintegy harmada a leszálláshoz szükséges.

A Beresheet leszállóegysége (5) Planetary Society, http://www.planetary.org/multimedia/planetary-radio/show/2019/0227-2019-yoav-landsman-spaceil.html

Hasznos terhe között van egy magnetométer, mely a holdi lokális mágneses mezőt méri majd, egy lézeres retroreflektor, mely a Föld-Hold távolság mérését segíti elő, valamint egy digitális időkapszula, melyben többek között az angol nyelvű Wikipédia egésze, egy Tóra, gyermekrajzok, Izrael himnusza, zászlója, valamint Izrael Függetlenségi Nyilatkozata található.

A 2019. február 22-i kilövés egy SpaceX Falcon 9 rakéta segítségével történt, egy Telecom PSN-6 műholddal együtt 0145 UTC-kor. Február 24-től március 29-ig négyszer gyújtották be a főhajtóművet, hogy a szonda pályájának legtávolabbi pontja, az apogeum, a holdpálya távolságában legyen.

Március 31-én, 16.000 km távolságból (6) Space.com: Israeli Moon Lander Tweaks Orbit to Prep for Thursday Lunar Arrival https://www.space.com/israel-moon-lander-maneuver-for-lunar-arrival.html

Egy hét további pályamódosítás után a szonda kör alakú pályára állt a Hold körül (7, 8).

Kép a Hold túlsó oldaláról, április 4-én. (8) Space.com: Israeli Lunar Lander Snaps Amazing Photos of the Far Side of the Moon https://www.space.com/israeli-lander-moon-far-side-photos.html

Április 10-én, egy további pályamódosítás következett, melynek során egy olyan elliptikus pályára tért a szonda, melynek holdközeli pontja, a periluna 15-17 km-re, legtávolabbi pontja, az epiluna 200 km-re volt a Hold felszínétől. E 32 másodperces pályamódosítás 5 kg hajtóanyag felhasználásával a Hold túlsó oldalán történt, közvetlen földi kapcsolat nélkül (9). A szonda legnagyobb sebessége 36.000 km/óra volt, összesen 6,5 millió kilométert tett meg (10, 11).

A megfelelő pontot elérve, április 11-én, közép-európai idő (CET) szerint 21:08-kor kezdte meg a leszállást.

Telemetria a leszállás megkezdésekor, 21:08 CET. Space.IL, https://www.youtube.com/watch?v=HMdUcchBYRA
Szelfi 20 km magasból, a leszállás folyamán, 21:20 CET. Space.IL, https://www.youtube.com/watch?v=HMdUcchBYRA

Közvetlenül ez után a főhajtómű leállt, ezt újra kellett indítani, magasságot veszítve. A NASA-val is többször megszakadt a kapcsolat. A leszállás sajnos a hajtómű hibája miatt nem sikerült, a szonda lezuhant.

A Beresheet tervezett leszállóhelye a Mare Serenitatis északi részén. A szerző saját képe

Szerző: Balogh Gábor

  1. Google Lunar X Prize (GLXP)
    https://lunar.xprize.org/prizes/google-lunar

  2. SpaceIL
    http://www.visit.spaceil.com/

  3. SG: Nem osztják ki a Google XPrize díját
    https://sg.hu/cikkek/tudomany/129428/nem-osztjak-ki-a-google-xprize-dijat

  4. About Our Major Donors
    http://www.spaceil.com/major-donors/

  5. Planetary Society
    http://www.planetary.org/multimedia/planetary-radio/show/2019/0227-2019-yoav-landsman-spaceil.html

  6. Space.com: Israeli Moon Lander Tweaks Orbit to Prep for Thursday Lunar Arrival
    https://www.space.com/israel-moon-lander-maneuver-for-lunar-arrival.html

  7. HyperPhysics: Circular Orbit
    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/orbv.html

  8. Space.com: Israeli Lunar Lander Snaps Amazing Photos of the Far Side of the Moon
    https://www.space.com/israeli-lander-moon-far-side-photos.html

  9. TeamSpaceIL Twitter
    https://twitter.com/TeamSpaceIL

  10. SpaceIL – Beresheet’s Journey to the Moon
    https://www.youtube.com/watch?v=_R4zk448oPs

  11. SpaceIL – Beresheet’s upcoming landing on the moon
    https://www.youtube.com/watch?v=VYd5vRjsfQE&

Mi legyen a neve…?

A Bakonyi Csillagászati Egyesület július 20-án, délelőtt Ajkán felbocsájtja első magas-légköri ballonját, így ünnepelve meg a holdraszállás 50. évfordulóját. Ennek apropóján pedig egy szavazáson dönthetünk arról, hogy mi is legyen a ballon neve!

Szavazni itt tudtok!

Szerző: Planetology.hu

Új Neptunusz-holdat fedeztek fel

A SETI Institutes kutatócsoportja, Mark Showalter vezetésével, új holdat talált a Neptunusz körül, méghozzá az eddigi legkisebbet: átmérője alig haladja meg a 30 kilométert. Az új hold neve Hippocamp lett, mely a görög mitológiában Poszeidón uszonnyal rendelkező, vízen és víz alatt is úszni képes “lova” volt.

Az apró hold felfedezéséhez jelentős újítások voltak szükségesek. /Mark R. Showalter, SETI Institute/

A Hippocamp eredetét még homály fedi, a legvalószínűbb azonban az, hogy a hold a Proteus legnagyobb kráterét létrehozó becsapódás során jött létre, 4 milliárd évvel ezelőtt. Az ekkor történő anyagkidobódás során lökődött ki a Proteusból ez az égitest, mely később, az árapályerők és ütközések hatására tovább aprózódhatott.

A Hippocamp eltörpül a Neptunusz többi holdja mellett. /Mark R. Showalter, SETI Institute/

A kutatás vezetője rámutatott arra, hogy ez a felfedezés nem jöhetett volna létre a Hubble űrtávcső nélkül, mely szerinte az egyik leghatékonyabb eszköz és az egyetlen, mellyel ilyen méretű égitestekre rá lehet bukkanni.

Forrás: Astronomy.com

1 ÉVES A PLANETOLOGY.HU

Tavaly március 23-án indult el oldalunk, melynek célja a bolygótudományok nívós szinten történő népszerűsítése. Az azóta eltelt egy esztendő alatt 15 aktív és archív szerző (Balogh Gábor, Dénes Lajos, Gesztesi Albert, Heller Ágost, Horváth Miklós, Kiszely Márta, Kormos Balázs, Kovács Gergő, Rezsabek Nándor, Szekretár Zsolt, Szklenár Tamás, Sztrókay Kálmán, Tóth Imre, Vincze Miklós, Zerinváry Szilárd) tollából összesen 82 bejegyzés született. Híreink keretén belül 46 alkalommal számoltunk be a Naprendszerünk bolygóit érintő eseményekről. Véletlen egybeesés, de Facebook-oldalunk kedvelőinek száma a napokban épp az ezret súrolja. Micsoda születésnapi ajándék!

Az egy év alatt igen sokszínű tartalom született. A hírek mellett, a planetológiai posztokban olvashattunk egy-egy szűkebb témát (pl. egy meteorit történetét) felölelő cikket épp úgy, mint komplett égitesteket (pl. Mars) bemutató írásokat. Népszerűek voltak könyvajánlóink, melyek között sok science fiction témájú könyv is bemutatásra került.

A jövőben továbbra is ezt az irányvonalat akarjuk erősíteni, vagyis minél több, jobb és színesebb tartalom előállítása a célunk. Köszönettel tartozunk állandó szerkesztőtársunknak: Balogh Gábornak, technikai szerkesztőnknek: Kovács Sándornak (neki szintén Boldog Születésnapot kívánunk), videobloggerünknek: Rezsabek Leventének, végül, de nem utolsó sorban mindenkinek, aki olvasott minket és aki megosztotta velünk gondolatait!

Boldog Születésnapot, Planetology.hu!

Kovács Gergő

Ultima Thule: és mégis lapos?

Hosszú várakozás után végre friss felvételek érkeztek a (486958) 2014 MU69 elvenezésű égitestről, melyet csak Ultima Thule néven ismer a tudományos hírek iránt érdeklődő nagyközönség. A New Horizons űrszonda az égitest melletti elhaladásakor készített felvételeiből a kutatók számára egy merőben új megállapítás körvonalazódott az égitest alakjával kapcsolatban: míg eddig az általánosan elfogadott vélekedés az volt, hogy az égitest két, egymáshoz finoman összetapadt “hógolyó”; az újonnan érkezett felvételsor kielemzése után már úgy tűnik, az Ultima Thule alakja ennél sokkal komplexebb. A kettős gömb helyett az égitest kisebbik, Thule nevű része gömb helyett elnyúlt ellipszoid alakot vesz fel, míg a nagyobbik, az Ultima formája pedig (!) sokkal közelebb van egy koronghoz, mint egy gömbhöz.

Az elhaladáskor készült képekből összeállított animáció. /NASA/

Az Utima Thule eddig feltételezett kettős gömbje, illetve az újonnan érkezett fotók alapján feltételezett forma. /NASA/

Kiderült tehát, hogy az Ultima Thule formája közel sem olyan, mint eddig gondoltuk, mindez merőben új kérdéseket vet fel az égitest, továbbá a Naprendszer kialakulásával kapcsolatban.

Szerző: Planetology.hu

Forrás: NASA

Válaszúton a New Horizons

A korábban Pluto törpe-, majd év elején az Ultima Thule kisbolygó (elrepülő manőverrel történő) sikeres megfigyelése után válaszúton a New Horizons űrszonda. Sajnos a korábban tervezett 2014 PN70 és 2014 OS393 további Kuiper-övbéli aszteroidák elérésére műszaki és navigációs okokból nincs mód. Ráadásul kommunikációs hiba miatt az Ultima Thule fényképfelvételeinek és mérési eredményeinek is alig 1 százalékát sikerült eddig letöltenie a földi irányítóközpontnak.

A MU69 után a következő reális célpont 2021-ben lesz elérhető. De, hogy melyik Neptunuszon túli objektum (TNO) lesz, az egyelőre a jövő homályába vész…

Rezsabek Nándor

Forrás: Centauri Dreams

Meteoritkráter Expedíció 2019 – irány a német Ries + Steinheim ikerkráter!

Nyáron ismét útra kel a Meteoritkráter Expedíció csapata! A 2019-es esztendő kiemelt célpontja a 15 millió éve ikerkisbolygó ütötte, Bajorország és Baden-Württemberg határán fekvő Ries és Steinheim impaktkráterek.

A tavaly felkeresett lengyel Morasko-krátermezőhöz hasonlóan az idei németországi expedíció megszokottól eltérő jellegét ezúttal is az adja, hogy nem geológiai megközelítéssel él, s nem a kráterek földtani viszonyaira koncentrál, hanem azok geomorfológiáját, valamint környezettudományi szemmel talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává.

Mindezt kiegészíti az az ismeretterjesztő jelleg, amelynek során a természettudományok iránt fogékony közönség figyelmét felhívja a meteoritika, a geográfia, a környezettudomány aktuális kérdéseire és érdekességéire.

Rezsabek Nándor

Január 21: Teljes holdfogyatkozás – szuperlatívuszok nélkül

Az újév első jelentős csillagászati eseménye a január 21-én, 05:41-06:43 között lezajló teljes holdfogyatkozás lesz, mely az évtized utolsó ilyen jelensége.

A fogyatkozás fázisainak időpontjai, helyi idő szerint a következőek lesznek:
Félárnyékos fogyatkozás kezdete:          03:36:30
Részleges fogyatkozás kezdete:              04:33:54
Teljes fogyatkozás kezdete:                        05:41:17
Teljes fogyatkozás vége:                              06:43:16
Részleges fogyatkozás vége:                    07:50:39
Félárnyékos fogyatkozás vége:                08:48:00

 

A fogyatkozás láthatósága

Azonban sajnos úgy tűnik, ezt az évet sem ússzuk meg az Internetbe betörő “szuperhold”, vagy inkább “szupervérfarkashold” nélkül. Sajnos minden évben van legalább két olyan esemény, amikor az egyébként teljesen “normális” látványú Holdra válogatás nélkül aggatnak vérhold, eperhold, szuperhold, farkashold, megahold, gigahold, stb. jelzőket, teljesen indokolatlanul. A csillagászok, függetlenül attól, hogy műkedvelő amatőrök vagy hivatásosak, fogják a fejüket. Jómagam pedig nem értem, hogy miért kell egy eddig is leírható természeti jelenségből cifrábbnál cifrább jelzőket használva csinnadrattát csinálni… legalábbis a kattintásvadászaton túl.

Hol is kezdjem? A (szenzációhajhász) média a szuperhold kifejezést a földközeli teliholdra használja, azonban le kell szögezni: hiába van kb. 50 000 kilométerrel közelebb hozzánk égi kísérőnk, a mindössze 12 százalékkal nagyobb látszó átmérőt az emberi szem nem érzékeli. A Hold (és a Nap) csupán a horizont közelében látszik nagyobbnak, ez azonban csak a légkörben található vízcseppek fénytörő hatása miatt van. Más lesz attól valami, ha fényes papírba csomagoljuk? Nem.

A földközelben és a földtávolban lévő Hold látszó méretbeli különbsége

Holdunk látványa épp akkor az igazán szuper, amikor nincs teli, hanem súroló fényt kap. A legszebb újhold után néhány nappal. Ilyenkor sarlója még vékony, a fény-árnyék határvonalán (az ún. terminátoron) meteoritbecsapódások láthatóak, a Földről visszaverődő napfény pedig szürke derengésbe borítja a Hold árnyékos felét.

Kísérőnk az újhold után pár nappal

Ezek után már mondanom sem kell, hogy ugyanezt gondolom a vérholdról és a többi fantázianévről. Egy honlapon lehetett olvasni azt a mondatot, miszerint szuperholdkor történő fogyatkozás idején a Hold színe vörös lesz. Azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy minden holdfogyatkozáskor ilyen színű…

Adj erőt…

Mit mondhatnék zárásként? A természeti jelenségek, függetlenül attól, hogy az égen vagy a földön láthatóak, szuperlatívuszok nélkül sem veszítenek látnivalójukból. Ahhoz azonban, hogy valóban észrevegyük őket, ne csupán akkor nézzünk az égre, amikor “szuperholdat” kiáltanak.

A 2018. július 27-ei holdfogyatkozás a szerző montázsán

Szerző: Kovács Gergő