Planetológiáról mindenkinek
Szerző: Rezsabek Nándor
A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.
Szerző: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület
Bolygótudományi portálunk, a Planetology.hu szakmai közreműködésével január 11-én hétfőn 18:00 órakor a Galileo Webcast tudományos tartalomszolgáltató csatornán folytatódik a virtuális térben a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GAE) XLI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek programsorozata. Horváth István, a GAE egyesületi titkára “A nagy testvér titkai – a Jupiter és holdjainak megismerése az ókortól a napjainkig” címmel tart előadást
Szerző: Kovács Gergő
A NASA két fontos bolygókutató missziót folytatásában állapodott meg: a Jupitert vizsgáló Juno és a Mars geológiáját kutató InSight küldetés kapott hosszabbítást.
A Juno, mely a Jupiter magnetoszféráját, belső szerkezetét vizsgálja és, amely felfedte, hogy a bolygó légköre messze komplexebb, mint ahogy azt eddig a tudósok feltételezték, most 2025 szeptemberéig (vagy a szonda élettartamának végéig, bármelyik is jöjjön előbb) kapott plusz időt, mellyel lehetősége lesz nemcsak a bolygó további tanulmányozására, de a Jupiter gyűrűje, illetve a belső három Galilei-hold, az Io, Europa és Ganymedes tanulmányozására is, utóbbiak esetében közeli átrepülésekkel a holdak “felett”.
Az InSight, mely a Mars belső szerkezetét, tektonikáját, a bolygó kérgének és köpenyének jellemzőit hivatott feltárni, 2022 decemberéig kapott haladékot. A hosszabbítás fő célja egy hosszú-távú jó minőségű “marsrengés-adatsor” összeállítása, melyhez az űrszonda időjárásjelző állomásának adatait is felhasználják.
Forrás: NASA/JPL
Szerző: Gothard Jenő Csillagászati Egyesület
Január 4-én hétfőtől startol 5 héten át a XLI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek programsorozat. Rendhagyó módon, ezúttal online előadások formájában, minden hétfőn este. Az előadások a Planetology.hu közreműködése mellett a Galileo Webcast segítségével mindenki számára elérhetőek lesznek az interneten!Az érdeklődőknek az adott előadás idején a www.galileowebcast.hu címre kell lépni, a főoldalon máris nézhető a videóközvetítés.Az alábbiakban olvasható az előadások időrendje. Szeretettel várunk minden érdeklődőt a programsorozat előadásaira!
Szerző: Rezsabek Nándor
A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.
Szerző: Marcu András
A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.
Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.
Ezt a következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:
Ez az első gáznemű mintavétel az űrból.
Szerző: Rezsabek Nándor
December 19-én a járványügyi helyzet okán online formában tartotta 2020. évi rendes közgyűlését szakmai szervezetünk, a Magyar Meteoritikai Társaság, az MMT. A Kereszty Zsolt vezette ülésen meghallgathattuk az elnökség beszámolóját. Szklenár Tamás eddigi titkári státuszára vonatkozóan egy további elnökségi tagi-alelnöki posztként szavaztunk. Szó esett folyóiratunkról, a Meteorititikáról; honlapunkról, a http://meteoritok.org/-ról; levelezőlistánkról; szakterületünk aktualitásairól; tagtársaink híreiről; kutatási eredményeiről.
Szavaztunk az Év meteoritjáról, amely 2021-ben az 1911-es hullású, marsi eredetű Nakhla lett, a róla elkeresztelt SNC nakhlit alcsoport névadója. Jómagam a szakterületek beszámolói között, az MMT Meteoritkráterek és impaktitok tagozatának vezetőjeként adtam számot az elmúlt év egyfelől aktív, másrészt a vírushelyzet okán bekorlátozott eredményeiről, továbbá a hasonlónak ígérkező 2021-es esztendő terveiről.
Szerző: Rezsabek Nándor
Az ünnepek közeledtével a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) december 17-én tartotta szokásos évzáróját. A koccintásra és év végi beszélgetésre a járványügyi helyzet okán ezúttal a virtuális térben került sor. A Dürr János, a TÚK elnöke által vezetett tagsági ülésen hangzott el az ez évi Juhari Zsuzsanna-díj pályázat hivatalos eredményhirdetése, valamint Az év ismeretterjesztő tudósa díj 2020-as nyertesének bejelentése.
Az év ismeretterjesztő tudósának Dr. Kiss Lászlót választották. A Juhari Zsuzsanna – az Élet és Tudomány egykori szerkesztője, a TÚK alapító tagja, blogszerkesztő – emlékére kiírt pályázat győztese a TanárBlog lett. (Ahogyan erről már korábban beszámoltunk. A díjak személyes átadására pedig egy alkalmas jövő évi időpontban kerül sor.).
Az eseményen a TÚK tagjaként Kovács Gergő szerkesztőtársammal képviseltük a Planetology.hu és a Parallaxis tudományos blogokat. Dupla öröm, hogy mint „magas színvonalú blog”, mindkét elektronikus médiafelület a Juhari Zsuzsanna-díj elismerő oklevelében részesült. Gratulálunk valamennyi győztesnek, valamint köszönjük a Planetology.hu tartalom- és technikai szerkesztőinek, továbbá a Parallaxis fő-, vezető és felelős szerkesztőinek az igen eredményes közös munkát.
Szerző: Marcu András
A NASA MRO HiRISE kamerája egy érdekes felvételt készített a Mars bolygó felszínéről.
Az Olympus Mons és a Tharsis Mons a Mars két legnagyobb vulkánja, amelyekre a Mariner-9 űrszonda segítségével találtunk rá. Bár előtte már földi megfigyelők is észrevették őket, de a vulkanikus eredetükre csak később derült fény.
A Mars bolygón sok nyoma maradt a régi lávafolyamoknak, igazából a bolygó legalább felét vulkanikus kőzet borítja. A legtöbb kutató szerint a vulkanikus aktivitás körülbelül 500 millió éve állt le, bár egyesek szerint még mindig van minimális aktivitás.
Nemrég a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment – Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet) csapata ősi lávafolyamokat ábrázoló képet közölt. A kráterben jól látszik az árok, amit a folyó láva vájt a kőzetbe.
A Mars és a Föld geológiailag nagyon hasonló bolygók, több különálló rétegből állnak. A magjuk nehéz elemekből áll, a könyebb elemek a felszínen találhatóak. A különbség a felszínükben az, hogy a Földön a szél, az eső és a bioszféra eltűntette a lávafolyások nyomainak nagyrészét.
Szerző: Kovács Gergő
Ma, helyi idő szerint 19 órakor sikerrel Földet ért a kínai Chang’e-5 űrszonda visszatérő, a Hold anyagából 2 kilogramm mintát hazahozó kapszulája Siziwangban, Belső-Mongóliában.
Ezzel Kína beírta magát az űrtörténelembe: 1976 óta nem történt mintavételezés a Holdból. Emellett e küldetés igen bonyolult volt, a misszió és a szonda összetettsége már jóval túlhaladta a Luna-szondákét és már-már az Apollo-módszertan szerint (szervizmodul, landoló egység, felszálló egység, visszatérő kapszula) operált…
A Chang’e-5 november 24-én, magyar idő szerint 21:30-kor indult el a Hajnan szigetén lévő Vencsang Űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakéta fedélzetén. Hold körüli pályára novemer 28-án állt, majd a leszálló egység leválása november 30-án történt meg. A leszállásra december elsején került sor a Viharok Óceánján, a Rümker-hegy területén.
A sikeres landolás után december 2-án a szonda egy fúró segítségével mintát vett a Hold anyagából, egészen a 2 méter mélyen lévő rétegekből is.
Ezt követően másnap a szonda felszálló egysége Hold körüli pályára állt, hogy két nappal később, december 5-én “átadja” a rakományt, azaz a holdkőzetet rejtő kapszulát a továbbra is az égitest körül keringő szervizmodulnak. A felszálló egység ezután visszazuhant a Holdra, a szervizmodul pedig, az értékes rakománnyal, a Föld felé indult.
1st time ever! The ascender of China’s Chang’e-5 probe rendezvoused and docked with the orbiter-returner combination in lunar orbit xhne.ws/jGs4i
Közzétette: China Xinhua News – 2020. november 20., péntek
Ezzel Kína lett a harmadik, aki leszállt a Holdra, mintát vett az égitestből; illetve a második nemzet, akinek a lobogója ki lett tűzve kozmikus szomszédunkon.
Gratulálunk a Kínai Nemzeti Űrhivatalnak!