Planetológiáról mindenkinek
A közkedvelt tudományos csatorna, a Galileo Webcast jóvoltából április 8-án szerdán 20:00 órától, A Vulcan, a sosemvolt bolygó címmel felelős szerkesztőnk, Kovács Gergő előadását hallgathatják meg az érdeklődők és kedves Olvasóink.
Az internetes közvetítés a http://www.galileowebcast.hu/ és a https://www.facebook.com/galileowebcast/ webcímeken követhető nyomon.
A koronavírus-járvány okán a Meteoritkráter Expedíció csapata a korábban tervezettel ellentétben a jövő nyáron kel ismételten útra! A 2021-es esztendő kiemelt célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 km átmérőjű, tóval fedett svéd Mien romkráter.
A korábban felkeresett lengyel Morasko-krátermezőhöz, majd Ries és Steinheim ikerkráterekhez hasonlóan a svédországi expedíció is az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, – környezettudományi szemmel – talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává. Mindezt kiegészíti az az ismeretterjesztő jelleg, amelynek során a természettudományok iránt fogékony nagyközönség figyelmét felhívja a meteoritika, a geológia, a geográfia és a környezettudomány aktuális kérdéseire és érdekességéire.
A Meteoritkráter Expedíció kibővített létszámú 2021-es svédországi útjának társszervezője a Bakonyi Csillagászati Egyesület. (Folyamatosan bővülő) szakmai, támogató és médiapartnere a Magyar Meteoritikai Társaság, a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, az UtazniJó Utazási Iroda, Wollner Tibor, a Galileo Webcast, az Élet és Tudomány folyóirat, az Origo Tudomány rovat, a Planetology.hu honlap, a Gravitáció és a Rezsabek Nándor ScienceBlog.
Pontosan két évvel ezelőtt, 2018. március 23-án indult el bolygótudományokat népszerűsítő weboldalunk, melynek második éve szintén igen termékenyre sikerült!
Ezalatt az újabb egy év alatt 87 cikkel és 92 hírrel lettünk gazdagabbak, összesen 13 szerző (Szklenár Tamás, Kormos Balázs, Kereszty Zsolt, Lerch Krisztián, Balázs Gábor, Szekretár Zsolt, Balogh Gábor, Vincze Miklós, Majzik Lionel, Puskás Ferenc, Marcu András, Rezsabek Nándor és Kovács Gergő) által, így kijelenthetjük, hogy oldalunk nemcsak “életkorban”, hanem tartalmak tekintetében is megduplázódott.
Szerkesztőgárdánk is bővült egy fővel, Szklenár Tamás, a Svábhegyi Csillagvizsgáló munkatársa személyében.
Rendkívül színes tartalom született ez év folyamán: szó esett csillagászati és űrkutatási hírekről, expedíciókról, könyvajánlókról, meteoritok, üstökösök és egyéb égitestek bemutatásáról épp úgy, mint egy fantasy világ vagy egy soha nem létezett égitest bemutatásáról. Egy új rovattal is kibővültünk, a közösségi oldalunkon rendszeresen megjelenő “bolygómorzsák“-kal, melyek egyszerűségük, letisztultságuk és informatív jellegük miatt hamar közkedveltté váltak.
A következő egy évben további “duplikálódást” tervezünk, mind tartalom, mint azok változatossága tekintetében. Köszönettel tartozunk szerzőinknek, hogy megosztották velünk gondolataikat, szerkesztőtársainknak, Balogh Gábornak, Szklenár Tamásnak és Kovács Sándornak (aki szintén megtett egy újabb kört a Nap körül, Isten Éltesse őt is!), végül, de nem utolsó sorban minden kedves Olvasónknak!
Boldog Születésnapot, Planetology.hu!
Eljött a március 20, vagyis a tavaszi nap-éj egyenlőség, idegen szóval ekvinokcium napja. Földünk forgástengelyének ferdesége miatt az égi egyenlítő és az ekliptika metszi egymást, így a Nap hol a Ráktérítő irányába távolodik az Egyenlítőtől, hol pedig a Baktérítő felé. Helyi idő szerint hajnal 4:50-kor Napunk látszólag e metszéspontban helyezkedik el. Innentől kezdve Földünk északi féltekéjén az nappalok hosszabbak lesznek a éjszakáknál, egészen a június 20-ai napfordulóig.
Mindenkinek kitartást kívánunk a mostani járvány idejére! Nem lehet elégszer hangoztatni azt, hogy mindenki maradjon otthon! Csodáljátok meg a naplementét, az esti Vénuszt, a csillagos eget, olvassatok könyveket, cikkeket, akár a mi olvasmányainkat is és legyetek sokat együtt! 🙂 Vigyázzatok magatokra, egymásra és persze a tisztaságra, és akkor nem lesz semmi gond! 🙂
Szerző: Rezsabek Nándor
2020. május 2-án Várpalotáról emelkedik a sztratoszférába az Űrbatyu II. A Bakonyi Csillagászati Egyesület tavaly sikeres és kalandokban gazdag magaslégköri ballon projektje tehát folytatódik – még professzionálisabb eszközállománnyal és műszerezettséggel, komoly támogatókkal. Örömteli és megtisztelő, hogy ennek tudománynépszerűsítő szálán a Rezsabek Nándor ScienceBlog, a Planetology.hu portál és a Gravitáció blog médiatámogatóként adhat hírt a kísérletsorozat izgalmas eseményeiről.
További információ a Bakonyi Csillagászati Egyesület és az esemény oldalain:
https://bacse.hu/
https://www.facebook.com/bakonyicsillagaszatiegyesulet/
https://www.facebook.com/events/197754011607199/
Elhunyt Katherine Johnson
101 éves korában elhunyt Katherine G. Johnson, a NASA matematikusnője, akinek kulcsszerepe volt az űrutazásokhoz elengedhetetlen matematikai számítások elvégzésében.
1918. augusztus 26-án született a nyugat-virginiai White Sulfur Springs-ben, és elmondása szerint egész életét a matematika töltötte ki: számolta a templomhoz felvezető lépcsők számát, a gyalog megtett lépéseket csakúgy, mint a már elmosott edények számát. A matematikusnő életét dolgozza fel A számolás joga című film.
Forrás: NASA, Ars Technica
Marsrengések
A NASA InSight nevű űrszondájának szeizmométere az elmúlt tíz hónapban 174 marsrengést rögzített, az eredmények azt a feltevést erősítik meg, miszerint a vörös bolygó tektonikailag és vulkanikusan továbbra is aktív.
Az űrszonda a tőle 1600 km-re fekvő Cerberus Fossae-ből származó rengéseket érzékelt, melyek erőssége a Richter-skála szerinti 4-es fokozatot is elérte.
Forrás: Astronomy.com
Rekordot döntött a Parker Solar Probe
2018. augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a napkorona és a napszél tanulmányozására a Parker Solar Probe nevű űrszondát, mely 2020. január 26-án két rekordot is megdöntött: az eddigieknél közelebb, mindössze 18,6 millió km-re közelítette meg a Napot; továbbá minden eddiginél gyorsabban, 393 ezer km/h-s sebességgel száguldott el központi csillagunk mellett.
Forrás: NASA
90 éves lett Buzz Aldrin
Január 20-án lett kilencven éves Edwin “Buzz” Aldrin, a második ember égi kísérőnkön. Az amerikai asztronauta a Holdra szállás előtt tagja volt a Gemini-12 és az Apollo-8 legénységének is. Isten éltesse sokáig!
Új exobolygót találtak a Proxima Centauri körül
Alig négy évvel azután, hogy egy planétát találtak a hozzánk legközelebbi, mindössze 4,3 fényévre lévő csillag, a Proxima Centauri nevű vörös törpe körül, újabb égitestet fedeztek fel ebben a rendszerben. A most felfedezett Proxima Centauri c egy, a “szuper-Föld”-ek csoportjába tartozó, bolygónknál legalább hatszor nagyobb tömegű, csillagát 5,2 év alatt megkerülő planéta. A legelőször felfedezett Proxima Centauri b eleinte nagy reményekkel kecsegtetett: az ún. lakhatósági (vagyis ahol elviekben megtalálható a folyékony víz) zónában keringő, Föld-méretű bolygó 11,2 naponta kerüli meg csillagát. Azonban a későbbi vizsgálatok szerint a vörös törpe időnkénti kitörései (az ún. fler-ek) lehetetlenné tették a bolygón való életet.
Forrás: Sky and Telescope
Mars 2020: adj nevet!
Az Amerikai Űrügynökség (NASA) 2020. júliusában tervezi elindítani a vörös bolygó felé a Mars 2020 (ideiglenes) nevű roverét, mely a tervek szerint 2021. februárjában érkezik meg úti céljához. Addig viszont mi szavazhatjuk meg, mi legyen a rover hivatalos neve, erre a linkre kattintva. Kilenc, szavazásra felterjesztett lehetséges név közül választhatjuk meg, mi legyen a jármű neve:
Szerző: Kovács Gergő
E címmel illetem azon rövid, egy-két mondatos, grafikailag egységes köntösbe öltöztetett planetológiai érdekességeket, melyek tavaly év vége óta közösségi oldalunk bejegyzéseinek gerincét adják.
Egy hirtelen támadt ötletből születtek ezek a “morzsák“, melyek már e sorozat indulásakor osztatlan sikert arattak: számos pozitív visszajelzést kaptunk, Olvasóink szerint megjelenésük igényes, nyelvezetük könnyen megérthető.
Ezen “planetológiai egypercesek” célja a minél egyszerűbb és letisztultabb módon történő ismeretterjesztés, módszerük pedig a rövid, de érdekes információk közlése Naprendszerünk égitestjeiről.
Bízunk benne, hogy sok évadosra és sok epizódosra tervezett sorozatunk képes lesz egy stabil támpontot adni a planetológia iránt érdeklődőknek, a száraz számadatokon túl.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Rosetta űrszondája 2014 és 2016 között a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst tanulmányozta, ez alatt a két év alatt rengeteg adatot gyűjtött az égitestről, egy apró szondát bocsátott annak felszínére, valamint körülbelül 400 000 képet is készített róla. Az alábbi videó az ezalatt készült képekből készült. A filmet Christian Stangl és Wolfgang Stangl készítették.
A pár perces összeállítás szó szerint egy másik világba röpít minket. Leírhatatlan a felénk közelgő, forgó, néhány kilométeres csipkézett jeges kőrakás. Felszínformáinak kuszaságára, a távolodó Philae szonda látványára és a “felfelé eső hó“-ra nehéz szavakat találni…
Forrás: Petapixel.com, Reddit