Meteoritkráter Expedíció a Kutatók Éjszakáján

Idén is várjuk kedves Olvasóinkat a Kutatók Éjszakáján!

2018. szeptember 28-án pénteken 18:30-19:30 között a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumi helyszínen (1071 Budapest, Városligeti fasor 17-21., Természettudományi előadó) „A Meteoritkráter Expedíció kalandjai” címmel adok elő. (A részvétel díjtalan, regisztráció nem szükséges.) (A Meteoritkráter Expedíciónak a lengyelországi Morasko-krátermezőnél tett kutatóútjáról szóló kisfilm itt tekinthető meg)

Szerző: Rezsabek Nándor

A naprendszerek keletkezéséről a Magyar Földrajzi Múzeumban

Augusztus 27-én 19:00 órai kezdettel “Kézzelfogható világűr – a naprendszerek keletkezése” címmel Dénes Lajos tart előadást Érden.

A Budai út 4. szám alatti Magyar Földrajzi Múzeumban a hazai meteoritikai közélet ismert szereplője az Érdi Csillagászati Klub összejövetelének vendége lesz.

A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak! A belépés díjtalan! 

(A múzeum bejárati ajtaja (a Budai út 4. felől) csak a program előtt fél órával, 18:30 és 19:00 között lesz nyitva. A később érkezők a bejáratra kiírt ügyeletes mobilszámot felhívva tudnak majd bejutni.)

Szerző: Planetology.hu

Planetology.hu szerkesztőségi meeting Budapesten

A múlt heti Báránd-Kaba meteoritvadász program után ezúttal Budapesten zajlott a Planetology.hu bolygótudományi szakportál rövid szerkesztőségi meetingje Kovács Gergő felelős szerkesztő és Rezsabek Nándor alapító főszerkesztő részvételével, közvetlenül a MeTeor 2018 Távcsöves Találkozó után.

Szentségtörő módon nem kávét fogyasztva, de planetológiai témákban gazdagon.

Szerző: Planetology.hu

Történelmi magyar meteoritok nyomában – Kabán

A Meteoritkráter Expedíció csapatának “fele”, Rezsabek Levente és Nándor, kiegészülve a helyi nevezetességeket jól ismerő Bagosiné Mária Tanárnővel, valamint a Planetology.hu felelős szerkesztőjével, Kovács Gergővel, folytatta a történelmi magyar meteoritok hullási/találási helyszíneinek bejárását: augusztus 5-én a kabai meteorit hullási helyét, illetve a város központjában lévő emlékművet látogatta meg.


Kovács Gergő és Rezsabek Nándor, a szerkesztők.

Az 1857-ben hullott Kaba főtömegét a közeli Debrecenben, a Református Kollégiumban őrzik. A CV3 típusú, 3 kg-nyi kőmeteoritban elsőként mutattak ki szerves anyagokat.


A hullás helyén található emlékmű.

A csapat a közeli Bárándról indulva, Kabán Mária Tanárnő jóvoltából kávé, sütemény, szilvaszedés után kereste fel a hullás helyén, valamint a város központjában álló emlékművet.


Emlékmű a település központjában.

Megnézte a meteorit nevét őrző egyesület sporttelepet, továbbá a magát a kabai meteorittal népszerűsítő chiliszószt árusító boltot.


A nevében a meteoritra utaló helyi sportegyesület.

Kétségtelen, Kaba valamennyi történelmi meteoritot magáénak tudó település közül az, amely leginkább őrzi a tudománytörténeti esemény emlékét.

Szerző: Rezsabek Nándor

MeTeor 2018 észlelőTábor (MTT 2018)

Idén is megrendezésre kerül a MTT, azaz a MeTeor észlelőTábor, a Tarján község melletti Német Nemzetiségi Táborban, 2018. augusztus 9-12 között. A nagy népszerűségnek örvendő rendezvény helyszíne már tizenkettedik éve várja az észlelésre, kapcsolatok építésére, illetve pihenésre vágyó amatőr- és szakcsillagászokat. A táboron a Planetology.hu szerkesztősége is képviselteti magát, Kovács Gergő személyében.

Előadások, közös programok:

Augusztus 9.
18:00 Tábornyitó
20:00 Mozgalomépítés 2018 (Mizser Attila)

21:00 Csillagászat 3D-ben (Kása János)

Augusztus 10.
Kozmikus hatások és kockázatok
10:00 Kiss László: Kozmikus hatások és kockázatok
10:45 Sárneczky Krisztián: Magyar égre, magyar földsúrolót!
11:15 Igaz Antal: Meteoritvadászat a Kárpát-medencében
11:45 Kereszturi Ákos: Fiatal holdkráterek és meteoritok vizsgálata – hova és mi csapódik be?
12:14 Szabó Gyula: Fények a Hold sötét oldalán: Meteoritbecsapódások észlelése égi kísérőnk felszínén
16:00 A mélyég csodák magyar szemmel: Szentmártoni Béla élete (Sragner Márta)
16:45 Csillagászati diákolimpia lesz Magyarországon (Hegedüs Tibor)
17:15 Célpontok a Holdon (Görgei Zoltán)
20:00 Kölcsönható galaxisok (Tóth Krisztián)
21:00 Csillagnézők (filmvetítés)
A filmet követően beszélgetés az alkotókkal.

Augusztus 11.
10:00 Szentmártoni Béla távcsövével észlelek! (Hadházi Csaba)

10:30 Csillagok – Asztrofizika mindenkinek. Könyvbemutató (Csukás Mátyás)
11:00 Távcsöves fórum
13:00 A tábor hivatalos csoportképe
15:00-17:00 Asztrobazár
16:30-18:00 Mutasd meg távcsöved! (Észlelőrét, esős időben elmarad)

17:30 Az év meteoritja (Kereszty Zsolt)
18:15 Asztrofotózás mobiltelefonnal (Benei Balázs)
20:00 A Kulin György-díj átadása
20:10 Az űrhajózás ma – egy űrhajós szemével (Farkas Bertalan)

Augusztus 12.
11:00-ig Táborzárás, hazautazás

Az előadásokat a főépületben tartjuk, a műhelyfoglalkozások helyét és idejét a tábori hirdetőtáblán jelezzük.

Műhelyfoglalkozások az asztrofészerben:
Augusztus 10. 16-17 óra Üstökösészlelő műhelyfoglalkozás (Nagy Mélykúti Ákos észlelő)
Augusztus 10. 17-18 óra Napészlelő műhelyfoglalkozás (Hannák Judit rovatvezető)
Augusztus 10. 18-19 óra Holdészlelő műhelyfoglalkozás (Görgei Zoltán rovatvezető)
Augusztus 11. 17-19 óra Napészlelő műhelyfoglalkozás (Hannák Judit rovatvezető)

Forrás: MCSE

Szerző: Planetology.hu

Vizet találtak a Marson?

2018. július 25-én az Olasz Űrügynökség bejelentette, hogy folyékony vizet találtak a Marson, másfél kilométerrel a déli pólus jégsapkája alatt. Mivel a víz a vörös bolygó felszínén csak 0 és +2°C között lehet jelen folyékony állapotban, így a víz csak a felszín alatt, igen sok sót tartalmazva maradhat meg ebben a halmazállapotban.


Fotó: USGS/ASU/ESA/INAF/Davide Coero Borga

A 20 kilométer átmérőjű, háromszög alakú felszín alatti tóra a Mars Express MARSIS nevű radarja bukkant rá. A méréseket 2012. május 29. és 2015. december 27. között végezték egy 200 kilométer széles területen, a Mars déli sarkvidékén, a Planum Australe-n.


A felszín alatti tó a radarképen, kékkel jelölve.
Fotó: ESA/INAF/Davide Coero Bora

Szemben a mai állapotokkal, a Mars nem volt mindig ilyen száraz bolygó: 3-4 milliárd évvel ezelőtt még folyékony víz borította a Mars északi féltekéjének túlnyomó részét. Majd a “mágneses dinamó” leállásával és a magnetoszféra megszűnésével a víz túlnyomó része elszökött az égitestről.

Szerző: Kovács Gergő

Megtekinthető a Meteoritkráter Expedíció lengyelországi kisfilmje!

Meteoritkráter-ősbemutató – elkészült, és a legnagyobb videomegosztó portálon megtekinthető (s osztható!) a lengyelországi Metoritkráter Expedíció Morasko 2018 kisfilmje!

(A hangulatos zenéért külön köszönet Jánosi Szabolcsnak, a Nomad gitárosának, valamint a Keytracks Hungary Nonprofit Kft.-nek.)

Elérhető a következő linken:

Holdfogyatkozás és Mars-közelség július 27-én

Július 27-én két csillagászati esemény is bekövetkezik: hazánkból is jól látható lesz a holdkelte után bekövetkező teljes holdfogyatkozás; illetve ugyanezen az estén kerül legközelebb a Mars bolygó Földünkhöz, mindössze 57 millió kilométerre. A két égitest ezen az éjszakán mindössze 5,5°-ra lesz egymástól az égen, a Bak csillagképben.


A Hold és a Mars együttállása (Kép: Stellarium)


A két égitest jelenlegi helyzete
(Kép: Sun Moon and Planets)

Teljes holdfogyatkozás

Hazánkból a Hold már a félárnyékos fogyatkozás állapotában fog felkelni, emiatt a teljes jelenség itthonról nem lesz látható. Földünk kísérője a teljes árnyékba nem sokkal holdkelte után, 21:30-kor fog belépni. A totalitás 22:21-kor, a teljes árnyékból való kilépés 23:13-kor fog bekövetkezni. A teljes jelenség 01:28-kor ér véget.


A holdfogyatkozás lefolyása (az időpontok UT-ben vannak megadva, a helyi időhöz hozzá kell adni 2 órát).

A fogyatkozás fázisainak időpontjai, nyári időszámítás szerint:
Félárnyékos fogyatkozás kezdete:       19:14:49
Részleges fogyatkozás kezdete:          20:24:27
Teljes fogyatkozás kezdete:                    21:30:15
A fogyatkozás maximuma:                      22:21:43
Teljes fogyatkozás vége:                           23:13:12
Részleges fogyatkozás vége:                00:19:00
Félárnyékos fogyatkozás vége:             01:28:37

A holdfogyatkozás láthatósága Földünkről. Hazánkból a Hold már a félárnyékos fogyatkozás fázisában lesz.

Mars-közelség

A vörös bolygó a 2003-as emlékezetes oppozíciója után ismét rekord kis távolságra lesz Földünktől. A két égitest kétévente megközelíti egymást, a Mars elnyúlt pályája miatt azonban igazán közeli találkozásokra csak 15-17 évente kerül sor.


A Mars láthatósága (Forrás: ALPO).

Fontos azonban kiemelni, hogy a Mars július 27-i földközelsége után (bár fényessége és látszó átmérője egyre csökken), az év hátralevő részében is könnyen megtalálható lesz az égen szabad szemmel.

Szerző: Kovács Gergő

GYORSHÍR: Tizenkét új jupiterholdat fedeztek fel

Ismét bővült a Jupiter holdjainak száma: 2018. jún. 27-én Scott Sheppard és kutatócsapata tizenkét új hold felfedezését jelentette be, így hetvenkilencre nőtt a bolygó szatellit-égitestjeinek száma.

A bolygó holdjai több csoportot alkotnak: a Galilei-féle holdak mellett elkülönítünk prográd, azaz a bolygó forgásával azonos irányban keringő; illetve retrográd, vagyis ezzel ellentétes irányban haladó holdakat. A retrográd csoportban azonban sikerült egy oda nem illő holdat találni, mely szintén az eredeti, azaz prográd irányban kering, valamint melynek átmérője mindössze 1 kilométer, ezzel a Jupiter legkisebb ismert holdja lett. Ezt a tizenkettedik holdat Valetudo-nak (a higiénia görög istennőjének római megfelelője) nevezték el és felfedezője, Sheppard szerint “olyan, mint egy autópályán rossz irányba robogó autó”.

A Jupiter és holdrendszere. Az újonnan felfedezettek pályái vastag vonallal vannak jelölve. (Kép: Carnegie Institution for Science.)

Forrás: Space.com; The Guardian

Szerző: Kovács Gergő

Eredményesen zárult a lengyelországi Metoritkráter Expedíció

Eredményesen zárult a július 1-3. közötti lengyelországi Metoritkráter Expedíció (Morasko 2018).

A környezettudományi szemléletű, felszínalaktani, hidrobiológiai, állat- és növénytani, valamint kultúrtörténeti adatgyűjtés sikeres volt. Ezek feldolgozása és összefoglalása a nyár feladata. Az épségben hazaérkező két mérnökből – környezettan szakos hallgatóból (Makai Z., Rezsabek N.), továbbá a méréseket és a dokumentálást segítő két kísérőből (Makai M., Rezsabek L.) álló csapatnak a Poznańhoz tartozó Morasko impakt krátereinél végzett vizsgálati eredményeivel szakmai és népszerűsítő előadásokban, szakdolgozati keretben, ismeretterjesztő cikkekben, továbbá egy kis videóban találkozhatnak az érdeklődők.


(Forrás: Google)

Szerző: Rezsabek Nándor