Bolygós rövidhírek: geológiai aktivitás az Enceladus poláris régióiban

Szerző: Rezsabek Nándor

A Szaturnusz 505 km-es, hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladus-nak felszíne alatt (a Jupiter Europájához hasonlóan) tenger hullámzik. Az égitest déli poláris régiójában ennek vize gejzírek formájában tör fel. A NASA Cassini űrszonda 13 évnyi megfigyelési adatai egyértelműen mutatják a felszíni friss jég és gázok okozta geológiai aktivitást. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy mindez nem korlátozódik a hold déli féltekéjére: az északi poláris régió felszínének korábbi újraképződéséért ugyanezen folyamat volt a felelős.

Az Enceladus infravörösben: jól látszódnak a gejzírek feltörése nyomán frissen keletkezett jég nyomai. Fotó: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/LPG/CNRS/University of Nantes/
Space Science Institute

Forrás: NASA/JPL

Az Űrbatyu II fantasztikus utazása – 360 fokos VR videó a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával

Szerző: Rezsabek Nándor

Augusztus 20-án Várpalotáról 30 km-t meghaladó magasságba emelkedett, majd Tolna megyében, Dúzs község külterületén landolt a Bakonyi Csillagászati Egyesület magaslégköri ballonja. A Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával zajló eseményről elkészült az a 12 perces videó, amely összefoglalja az Űrbatyu II útját a felengedéstől a leszállásig. Hazánkban ez az első 360 fokos 4K VR videó, ami a sztratoszférában, a világűr peremén készült. A kisfilmet VR szemüveggel a legjobb megtekinteni, így olyan élménnyel szolgál, mintha a ballonnal együtt repülnénk.

A XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia eredményhirdetésén

Szerző: Rezsabek Nándor

Szeptember 15-én a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán került sor a XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (OFKD) ünnepélyes eredményhirdetésére. A még az előző tanévhez kötődő, de a koronavírus-járvány okán őszre tolódott eseményt a fővédnök, Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke videóüzenetben köszöntötte. Az alkalmat jelenlétével és hozzászólásával megtisztelte a Szent István Egyetem több vezetője. Az előadások sorában három díjnyertes diák adott számot kiemelkedő szakmai tudásáról és izgalmas kutatási témájáról.

A „környezettanos OTDK”-n 14 szekcióban 134 pályamű versenyzett. Az éllovas ELTE TTK, SZIE MKK, PTE TTK, SZTE TTIK, DE MÉK, DE TTK, valamint minden további résztvevők mellett, személyemben a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék is képviseltette magát. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Földtudományok I. szekcióban benyújtott dolgozatom pozitív bírálatot kapott, majd napvilágot látott a nagy hagyományokkal rendelkező versenysorozat absztraktkötetében. Megtisztelő módon ennek 70. oldalán olvasható a Morasko, Ries és Steinheim asztroblémek – környezeti és geomorfológiai megállapítások című, Dr. Géczi Róbert tanár úr témavezetésével meteoritikai kutatási témámra épülő pályaművem összefoglalója. (Elektronikusan elérhető a következő linken: http://www.ofkd2020.hu/sites/default/files/xvii._ofkd_absztraktkotet.pdf)

A staféta átadása is megtörtént: a 2022-es OFKD helyszíne Pécs, szervezője a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara. A 2020-as konferencia az egyetemi Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum tudománytörténeti kiállítási tárgyai közepette megtartott fogadással zárult. Végezetül idézem Dr. Czóbel Szilárdot, a konferencia szervezőbizottságának elnökét az eseménysorozat rangját és fontosságát illetően: A részvételnek is presztízse van.

Bolygós rövidhírek: foszfin a Vénuszon

Szerző: Kovács Gergő

Brit és amerikai kutatók bejelentették, hogy egy potenciális biomarkert, foszfor-hidrogént, másik nevén foszfint (PH3) találtak a Vénusz bolygó légkörében. E vegyületet, melyre a földönkívüli élet egyik jelzővegyületeként is tekinthetünk, a hawaii JCMT és a chilei ALMA rádiótávcsövekkel találták meg a planéta légkörében. A kutatók vélekedése szerint a foszfint a Vénusz légkörében élő, oxigénmentes (anaerob) környezetben élő, eddig ismeretlen mikroorganizmusok állíthatják elő.

A foszfin molekulái a Vénusz légkörében. Illusztráció:
ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

Le kell szögezni azonban, hogy a foszfin nemcsak biológiai úton keletkezhet: e vegyület nagy mennyiségben van jelen például a Jupiter légkörében, ahol nagy hőmérsékleten és nyomáson keletkezik. Így még jó ideig nem jelenthetjük ki minden kétséget kizáróan, hogy életet találtunk a Vénuszon: ha a foszfin nem biológiai úton keletkezik a bolygó légkörében, akkor egy eddig teljesen ismeretlen természeti jelenség áll az anyag keletkezésének a hátterében.

Forrás:
Royal Astronomical Society
Liebertpub.com
Nature.com
Qubit.hu

Bolygós rövidhírek: új ausztrál asztroblémet fedeztek fel

Szerző: Rezsabek Nándor

Ausztrál kutatók a közismert Wolfe Creek-kráter méretét ötszörösen meghaladó asztroblémet fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az Ora Banda városától 10 km-rel délkeletre található objektum részletei a felszínen nem azonosíthatók – vizsgálata geofizikai és geológia módszerekkel lehetséges. Átmérője 5 km-es, és egy 100 m-es impaktor hozhatta létre. A Curtin University munkatársai korát 100 millió évre becsülik. Felfedezéséhez a becsapódás lökéshullámát „magukba záró” ún. nyomáskúpos kőzetek (shatter cone) adták a megfejtési kulcsot.

A Wolfe Creek kráter Ausztráliában. Fotó: Wikipedia

Forrás: ABC.net

Bolygós rövidhírek: zsugorodó Merkúr

Szerző: Rezsabek Nándor

Fotó: NAPA/JPL/MESSENGER

A Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban amerikai és kanadai kutatók a Merkúron található ún. sima síkságok (smooth plains) törésrendszereinek eredetével és geomorfológiájával foglalkoztak. A sima síkságok az aktív vulkanizmus során újraképződött felszín jellegzetességei. A megfigyelt törésvonalak 15-20 km mélységig húzódnak a kéregben. A kutatások megállapították, hogy a többezernyi tektonikus vető kialakulását a Merkúr magjának és köpenyének lassú lehűlése során bekövetkező kéreg-összehúzódás okozta. Ennek során a planéta sugara mintegy 7 km-el csökkent (mely zsugorodás a tudomány mai állása szerint még mindig tart).

Forrás: AGU

Az égbolt csodáinak bűvöletében

Szeptember 19-ig Várpalotán nyaralnak az ország legszebb asztrofotói a Magyar Asztrofotósok Egyesülete (MAFE) és a Bakonyi Csillagászati Egyesület (BCSE) kooperációja jóvoltából. Francsics László, a szervezet elnöke építészmérnök, fotós, asztrofotós. A legutóbbiban a világ élvonalába tartozik, 2019-ben az Év asztrofotósának választották a Brit Királyi Csillagdában (Insight Investment Astronomy Photographer of the Year). Erről, és sok más érdekességről Nagy Richárd (BCSE; MAFE) beszélgetett vele.

Nagy Richárd: Sokan a csillagok szemlélése közben kezdenek el késztetést érezni, hogy meg is örökítsék az égi tüneményeket. Nálad hogy volt ez? Csillagászatból az asztrofotózásba, vagy fordítva? Mi motivált?

Francsics László a kiállítás megnyitóján. Fotók: Nagy Richárd

Francsics László: Én a fényképészetből kerültem a csillagászatba, de nézzük a motivációm legmélyebb szintjét, amiről általában senki sem beszél. 12 éves voltam, amikor Édesapám autóbalesetben elhunyt. Ekkor tudatosan nem fogtam fel sokat a körülöttem lévő világból, de azt tudtam, hogy építőmérnök volt és hobbifotós, az előbbiről pedig úgy hírlett, hogy eredetileg építész szeretett volna lenni, csak nem tanácsolták neki, mert nem rajzolt szépen. Utólag jöttem rá, hogy valójában gyönyörűen rajzolt és emellett fotópályázaton is nyert. Ez a kettő beégett az agyamba: elmentem az építészmérnöki karra és egyébként fogtam az ő fényképezőgépét, amivel elkezdtem fotózni, akkor még cél nélkül. 15-16 éves koromban egy gimnazista osztálytársam mondta, hogy van egy csillagászati távcsöve, fogjunk össze. Ezzel a momentummal született meg nálam az asztrofotózás. Olyan „rettenetes” dolgokat műveltünk, hogy például a 2003-as nagy Mars közelséget diafilmre (!), 10cm-es távcsővel fotóztuk, és elképesztően boldogok voltunk, amikor megpillantottuk a kis vörös korongon a bolygó sarki jégsapkáját.

NR: Mit jelent neked az asztrofotózás? Elvonulást a világ elől, csendet, alkotást?

FL: Szerintem az önmegvalósítás a legjobb szó rá. Az asztrofotózás szabad. Az építészet is alkotótevékenység alapvetően, de amint jön egy megrendelés, és a megrendelő azt mondja, hogy milyen házat mennyiért szeretne, és annak milyen paraméterei vannak, onnantól kezdve az egy kötött pálya. Rengeteg tényezőt figyelembe kell venni. Az asztrofotózás is látszólag egy kötött pálya, mert itt nem az emberekkel állunk szemben, hanem magával a kozmosszal, ami nehezen adja magát: sötét van, halványak az objektumok, meg állandóan borult az ég. Egyedül vagyunk benne, de ez az egyedüllét mégis azt jelenti, hogy belül én szabad vagyok, más ember engem nem tud korlátozni, mint az építészetben. Az ember lefejti magáról azokat a dolgokat, hogy milyennek is kellene lenni Magyarországon egy jó asztrofotónak, és ki tud ebből lépni, megtalálja önmagát, tud saját fotókat gyártani. Körülbelül ez az, ami motivál: a szabadság.

NR: Azt mondtad, hogy 2003-ban készült el az első képed. Viszont azóta eltelt 17 év. Egy hobbit is nehéz ilyen hosszú időn át ugyanolyan intenzitással művelni. Mik voltak azok a mérföldkövek, amik új lendületet adtak az asztrofotózásban?

FL: Volt egy elképesztő szerencsés találkozásom Mizser Attilával (a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára), az egy nagyon nagy löket volt. Még egyetemen készítettem egy összeállítást az akkori asztrofotóimból, kari díjat is nyertem vele. Épp rohantam a képekkel a hónom alatt, és egyszer csak összefutottam Mizser Attilával, aki kérdezte, hogy hova megyek, meg, hogy mik azok? Mert látja, hogy egy Orion köd van az egyik képen. A semmiből belevont az akkori Űrlenyomat kiállításba, szóval hirtelen belecsöppentem az addigi amatőrcsillagász világ legnívósabb asztrofotó kiállításának kellős közepébe. Számomra akkor derült ki, hogy sokan foglalkoznak itthon az asztrofotózással, és ennek első nagy összegyűjtésénél és bemutatásánál már ott lehettem és ez nagyon jó volt.

NR: Mi kellett ahhoz, hogy a Magyar Asztrofotósok Egyesülete (MAFE) létrejöjjön?

FL: Volt 20-25 ember, akik ezt igényelték, akik azt mondták, hogy ennek itt lennie kell: vannak feladatok, amiket más helyettünk nem fog megcsinálni. Tehát legyen egy szervezet, ami ezzel foglalkozik, és ezzel a szervezettel sikerült minden olyan projektet magunkra rántani, ami az asztrofotózáshoz kapcsolódik: a nagy közösségi távcsőtől a kiállításon át a sötét észlelőhely kialakításáig, a tudásbázis megépítésétől, az online klub megszervezéséig mindent, ami ehhez kell, azt ki kellett építeni. A gond az, hogy ezek rengeteg időt emésztenek fel. Az asztrofotós fotózni szeret, de a szervezett körülmények kialakítása pont ettől veszi el az időt, a kettő egymás ellen hat. Ez nagy kihívás. Az Egyesület egyébként mára 91 tagot számlál, és várjuk az asztrofotózni vágyókat magunk közé.

NR: Beszéljünk egy kicsit az Insight Astronomy versenyről. 2019-ben ezt a versenyt te nyerted „Hold” és „robottávcső” kategóriában, illetve te lettél az abszolút győztes is. Viszont először 2013-ban lettél díjazott. Mit jelentett neked akkor ez a díj?

FL: Azt, hogy érvényes, amit csinálok, és működik is. Ráadásul nem csak én gondolom így, hanem mások is látják, sőt meglátják a szépet benne. Így pedig a munkám valószínűleg helyes, hiteles, esztétikus. Nagyon erős visszaigazolás volt ez a számomra, hogy értékelik a munkám.

NR: Azóta is értékelik: 4 évben voltál díjazott, ezt úgy tűnik megunták, mert az ötödikben már zsűrizni kértek fel. Ez milyen érzés volt?

FL: Ez egy hatalmas megtiszteltetés. Ez számomra eggyel magasabb szinten áll, mint az „abszolút győztes” kategória, mert ez azt jelenti, hogy nem „csak” kiosztották a díjat valakinek, hanem azt, hogy ez a valaki már nagyon régóta ott van a díjazottak között. Tudni kell, hogy a verseny titkos, nem tudni kinek a képét elemzik éppen. 2019-ben a díjátadó előtti néhány napon jött rá a zsűri, hogy én nyertem, hasonlóan az előző és az azt megelőző évhez. Ezek után novemberben kerestek meg, hogy mi lenne, ha a következő évben a zsűrizésben vennék részt.

NR: Az idei versenyt le is zsűriztétek, ha jól tudom.

FL: Igen, túl vagyunk rajta. Azt kell tudni erről, hogy ez egy teljesen angol szervezésű verseny, a Királyi Csillagda szervezi, és a zsűri eddig 10 angol szakemberből állt. Na, most már ez csak 9, és egy magyar asztrofotós, ami a magyar asztrofotózásnak akár nagy eredménye is lehet.

NR: Milyen a magyar asztrofotográfia megítélése nemzetközi körökben?

FL: Ez nehéz kérdés, mert az asztrofotós körökben több réteg van. Az Insight-on ismernek minket, de vannak a sztár asztrofotósok, 8-an, 10-en, akiket a világ asztrofotós társadalma figyel. Ebben a körben nincsenek magyarok. De sztárság mindig összefügg a személlyel. Az Insight viszont titkos zsűrizésen alapul, ott nem nézzük, hogy ki a versenyző, csak azt, hogy milyen a fotó. Ott viszont a magyarok nagyon jól tudnak érvényesülni, mert nem kell megugraniuk azt a mércét, hogy nem Nyugat-Európában, vagy Amerikában születtek. Mi nem vagyunk része a nyugati közegnek. A munkák viszont, amiket a magyar asztrofotósok készítenek, nagyon magas színvonalúak, de igazából mi egy kicsi buborék vagyunk itt Közép-Európában. Az Insight nem látja ezeket a buborékokat, nem válogat, hanem a képet nézi. Így tulajdonképpen minden évben van magyar díjazott 2012 óta. Reméljük azt, hogy idén is lett valami eredmény (nevet).

NR: : A francsicslaszlo.hu oldal fejlécében szerepel egy idézet Hamvas Bélától: „Az a tudás, hogy életének csak akkor van értelme, ha feláldozza, mindenkivel vele születik. Az élet akkor sikerül, ha feláldozom”. Neked ez ars poetica?

FL: Ilyen ember vagyok „sajnos”. Azt azért tudni kell, hogy Hamvas Béla úgy folytatja ezt a gondolatot, hogy ez nem jó, ezt el kéne felejteni és nem így kéne élni. Ahogy az Egyesület dolgainál megbeszéltük, ez sem menne áldozatok nélkül. Mindig szembesülök azzal, hogy ez jó, és hogy ez kell, hogy ettől megy a világ, de a másik oldalról ez nehéz, megterhelő. Ez egy kétoldalú játék. Szerintem Hamvas Béla is ezzel szembesült, hogy áldozatokat hozott az életében, viszont saját kora nem tudta megbecsülni. Nekem jelenleg nincs ilyen problémám, viszont aki tesz valamilyen ügyért, az érti mit szeretne ezzel mondani.

Készítette: Nagy Richárd

Bolygós rövidhírek: TÚK 2020 Közgyűlésen

Felelős szerkesztőnk, Kovács Gergő is részt vett a Tudományos Újságírók Klubja, azaz a TÚK idei közgyűlésén augusztus 28-án Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, ahol, mint újdonsült tag, be is mutatkozott.

Fotó: Trupka Zoltán

Űrbatyu II: áttörő siker!

Kiemelt szakmai partnerünk, a Bakonyi Csillagászati Egyesület ma sikeresen felbocsátotta Űrbatyu II nevű magaslégköri ballonját, mely döbbenetesen magasra, 30600 méterre emelkedett, mellyel így sikerült meghódítani a sztratoszférát! Az Űrbatyu II egy 360 fokos kamerát is magával vitt, mellyel egyedülálló felvételeket készített. Gratulálunk!!!

Fotók: Balázs Gábor, BCSE