Szerves vegyületek és metán a Marson

Szerves vegyületek nyomára, továbbá légköri metánra bukkant a NASA Curiosity marsjáró rovere, jelentette be a NASA június 7-ei sajtótájékoztatóján. A szerves (szén)vegyületek eredetére többféle magyarázat létezik. Lehetnek a világűrből érkezettek, vagy marsi eredetűek, ezen belül pedig geológiai vagy biológiai eredetűek.

A Curiosity a 3-3,5 milliárd éves vegyületekre a Gale-kráter üledékes kőzeteiben bukkant rá. Ezen anyagok nagyon hasonlítanak azokra a földi vegyületekre, melyek a kőolaj-földgázképződés melléktermékeként jönnek létre. A marsjáró továbbá változó koncentrációjú metánt is talált a légkörben: a gáz jelenlétének mennyisége évszaktól függően télen alacsony, nyárra pedig nőni kezd.


A Curiosity Mars-szonda önarcképe (Forrás: NASA)

Bár ezen vegyületek felfedezésével nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, hogy életet találtunk a bolygón; csak azt, hogy ez a felfedezés jelentős érv amellett, hogy régen adottak lehettek a feltételek a marsi élethez.

Szerző: Kovács Gergő

InSight: Irány a Mars!

2018. május 5-én, szombaton, magyar idő szerint 13:05-kor indul a Marsra az InSight nevű űrszonda a kaliforniai Vandenberg Támaszpontról, a fellövésre két órás időablak áll rendelkezésre. Ha a fenti időpontban valamilyen probléma miatt nem sikerül a fellövés, erre június 8-ig lesz lehetőség. A szonda a marsi egyenlítő közelében landol, az Elysium-medence területén, a landolás időpontja pedig 2018. november 26-ára esik.

Az InSight szonda feladata a Mars belső szerkezetének tanulmányozása, műszerei közt szerepel egy szeizmométer, egy speciális hőmérő, valamint egy rádióelektromos műszer. Ezekkel az eszközökkel a marsi rengéseket, a bolygó belsejéből kiáramló hőt, valamint a forgástengely perturbációját fogja a szonda vizsgálni.

Az eseményt élőben közvetíti a NASA itt illetve itt.

Bővebben az InSight űrszonda fellövéséről pedig itt.

Szerző: Planetology.hu

Rezsabek Nándor: Szomszédos égitestek asztroblém-indikátorai a Földön: holdi-marsi meteoritok

Meghívó
VI. Biztonság és Tudomány Konferencia 2018
WJLF
Környezetbiztonsági Tanszék

Tisztelt Kollégák, kedves Hallgatók és Érdeklődők!

A Wesley János Lelkészképző Főiskola Környezetbiztonsági Tanszéke idén hatodik alkalommal rendezi meg a Biztonság és Tudomány Konferenciát, melyre ezúton szeretettel meghívjuk.

Az idei konferencia kiemelten foglalkozik a „Környezetbiztonság, természetvédelem és társadalom” témaköreivel, a globális éghajlatváltozás hatásainak interdiszciplináris megközelítésében.

A rendezvény üzenete idén is az emberi felelősségvállalás együttes szerepének hangsúlyozása a környezeti problémák kezelésében, célja a különböző tudományterületek (környezettan, szociális munka, pedagógia, hittudomány) gyakorlatában fölmerülő környezeti, társadalmi, kulturális és gazdasági problémák közös értelmezése és megvitatása.

A konferencia időpontja: 2018.május 4.  14.00-18.00

Helyszín: 1086 Budapest, Dankó utca 11., WJLF, Kline terem

14.00-14.15  Megnyitó – Prof. Dr. Bukovics István
14.15-14.35  Baráth-Németh Krisztina: Az élelmiszer esete a kórokozó mikroorganizmusokkal
14.35-14.55  Gál Anna: Az időjárás szélsőséges hatásai a szőlőtermesztésre
14.55-15.15  Dr. Kun István: A megértetés és meggyőzés problémái globális kérdések esetében
15.15-15.35  Dr. Bánlaky Pál: A környezetvédelem helye a társadalmi tér alakulásában     (elméleti – társadalomfilozófiai – meditáció)
15.35-15.50  Szünet
15.50-16.10  Kovács Gergely: A modern digitális megoldások jelentősége és szerepe a lakosság védelmi képességének hatékonyabbá tételében
16.10-16.30  Rezsabek Nándor: Szomszédos égitestek asztroblém-indikátorai a Földön:     holdi-marsi meteoritok

16.30-16.50  Bakos Bettina: Hova tűnt az ember? (gondolatok emberről és természetről)
16.50-17.10  Borbély-Pecze Mariann: Green guidance
17.10-18.00  Záró gondolatok, majd Környezettan Kerekasztal beszélgetés

Szerző: Planetology.hu

Sik András: Időjárási kalauz marsi űrturistáknak

Időpont: 2018. április 28. szombat, 10:30–10:55
Helyszín: Millenáris Park, B pavilon, Felfedezők Napja

A vörös bolygó éghajlati folyamatait és természeti környezetét jelenleg több űrszonda is vizsgálja. Mérési adataik most még csak a múltbeli klímaváltozások kutatását szolgálják, de a nem túl távoli jövőben már a bolygóra érkező expedíciók és turistacsoportok túlélése múlik majd az időjárás-előrejelzésen.

Az előadás hasznos tippekkel segíti egy marsi utazás megtervezését, bemutatva a várható felszíni viszonyokat és az ideális öltözetet, valamint arra is választ ad, hogy hány faktoros naptejet vigyünk magunkkal. 🙂

Bővebben az eseményről itt.

Szerző: Planetology.hu

Tóth Imre: Csillagközi látogató: az ‘Oumuamua kisbolygó

Időpont: 2018. április 24. kedd, 19:00
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

A 2017-es év egyik nagy felfedezése volt az ‘Oumuamua nevű égitest, mely Naprendszerünkbe “kívülről”, a csillagközi térből érkezett. Hasonló égitesttel még nem találkoztunk. Mostanáig. Az előadás bemutatja ezt a különleges égitestet, de arra is kitér, hogy felkészültünk-e egy újabb, hasonló jövevényre.

Bővebben az ‘Oumuamua-ról itt.

Szerző: Planetology.hu

19. Lurdy-házi ÁsványBörze és Geo Napok

Időpont: 2018. április 6-8.
Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

A 19. Lurdy-Házi ÁsványBörze és Geo Napokon a meteoritok, ásványok, drágakövek, ősmaradványok, ásványi faragványok és dísztárgyak vására mellett rendkívül színes geológiai programokkal és előadásokkal várják az érdeklődőket, emellett bemutatásra kerül a 2018. év ásványa is, a fluorit.

Bővebben itt.

Szerző: Kovács Gergő

Kiszely Márta: Földrengésektől a holdrengésekig

Időpont: 2018. április 10. kedd
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

Kiszely Márta (MTA CSFK) előadásának kivonata:

Az előadás első részében a magyarországi földrengéskutatás jelentősebb állomásairól és jelenlegi helyzetéről hallhatnak az érdeklődők. A második része az igencsak egzotikus holdrengésekről szól. A Holdat teljesen halott égitestnek tartották a kutatók az 1970-es évekig. Az Apolló program során a felszínére elhelyezett szeizmométerekkel a fő cél a meteor becsapódások észlelése volt eredetileg. A műszerek 1977-ig folyamatosan küldték a jeleket a Földre. És meglepetésre közel 12 500 holdrengést észleltek! Ezek jellemzői sok tekintetben lényegesen eltérnek a Földön megfigyelhető földrengésekétől.

Bővebben itt.

Szerző: Kovács Gergő