Sik András: Időjárási kalauz marsi űrturistáknak

Időpont: 2018. április 28. szombat, 10:30–10:55
Helyszín: Millenáris Park, B pavilon, Felfedezők Napja

A vörös bolygó éghajlati folyamatait és természeti környezetét jelenleg több űrszonda is vizsgálja. Mérési adataik most még csak a múltbeli klímaváltozások kutatását szolgálják, de a nem túl távoli jövőben már a bolygóra érkező expedíciók és turistacsoportok túlélése múlik majd az időjárás-előrejelzésen.

Az előadás hasznos tippekkel segíti egy marsi utazás megtervezését, bemutatva a várható felszíni viszonyokat és az ideális öltözetet, valamint arra is választ ad, hogy hány faktoros naptejet vigyünk magunkkal. 🙂

Bővebben az eseményről itt.

Szerző: Planetology.hu

Tóth Imre: Csillagközi látogató: az ‘Oumuamua kisbolygó

Időpont: 2018. április 24. kedd, 19:00
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

A 2017-es év egyik nagy felfedezése volt az ‘Oumuamua nevű égitest, mely Naprendszerünkbe “kívülről”, a csillagközi térből érkezett. Hasonló égitesttel még nem találkoztunk. Mostanáig. Az előadás bemutatja ezt a különleges égitestet, de arra is kitér, hogy felkészültünk-e egy újabb, hasonló jövevényre.

Bővebben az ‘Oumuamua-ról itt.

Szerző: Planetology.hu

19. Lurdy-házi ÁsványBörze és Geo Napok

Időpont: 2018. április 6-8.
Helyszín: Lurdy Konferencia és Rendezvényközpont

A 19. Lurdy-Házi ÁsványBörze és Geo Napokon a meteoritok, ásványok, drágakövek, ősmaradványok, ásványi faragványok és dísztárgyak vására mellett rendkívül színes geológiai programokkal és előadásokkal várják az érdeklődőket, emellett bemutatásra kerül a 2018. év ásványa is, a fluorit.

Bővebben itt.

Szerző: Kovács Gergő

Kiszely Márta: Földrengésektől a holdrengésekig

Időpont: 2018. április 10. kedd
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

Kiszely Márta (MTA CSFK) előadásának kivonata:

Az előadás első részében a magyarországi földrengéskutatás jelentősebb állomásairól és jelenlegi helyzetéről hallhatnak az érdeklődők. A második része az igencsak egzotikus holdrengésekről szól. A Holdat teljesen halott égitestnek tartották a kutatók az 1970-es évekig. Az Apolló program során a felszínére elhelyezett szeizmométerekkel a fő cél a meteor becsapódások észlelése volt eredetileg. A műszerek 1977-ig folyamatosan küldték a jeleket a Földre. És meglepetésre közel 12 500 holdrengést észleltek! Ezek jellemzői sok tekintetben lényegesen eltérnek a Földön megfigyelhető földrengésekétől.

Bővebben itt.

Szerző: Kovács Gergő