Bolygós rövidhírek: Folytatódott a Ryugu kisbolygó mintáinak elemzése

Szerző: Rezsabek Nándor

A Ryugu kisbolygóról hazahozott minta. Fotó: JAXA

A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.

Bolygós rövidhírek: két fontos missziót hosszabbítottak meg

Szerző: Kovács Gergő

A NASA két fontos bolygókutató missziót folytatásában állapodott meg: a Jupitert vizsgáló Juno és a Mars geológiáját kutató InSight küldetés kapott hosszabbítást.

A Juno 2025 szeptemberéig, az InSight 2022 decemberéig kapott “haladékot”.
Forrás: NASA/JPL-Caltech

A Juno, mely a Jupiter magnetoszféráját, belső szerkezetét vizsgálja és, amely felfedte, hogy a bolygó légköre messze komplexebb, mint ahogy azt eddig a tudósok feltételezték, most 2025 szeptemberéig (vagy a szonda élettartamának végéig, bármelyik is jöjjön előbb) kapott plusz időt, mellyel lehetősége lesz nemcsak a bolygó további tanulmányozására, de a Jupiter gyűrűje, illetve a belső három Galilei-hold, az Io, Europa és Ganymedes tanulmányozására is, utóbbiak esetében közeli átrepülésekkel a holdak “felett”.

Az InSight, mely a Mars belső szerkezetét, tektonikáját, a bolygó kérgének és köpenyének jellemzőit hivatott feltárni, 2022 decemberéig kapott haladékot. A hosszabbítás fő célja egy hosszú-távú jó minőségű “marsrengés-adatsor” összeállítása, melyhez az űrszonda időjárásjelző állomásának adatait is felhasználják.

Forrás: NASA/JPL

Bolygós rövidhírek: holdi por a Földön

Szerző: Rezsabek Nándor

A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.

A Csang’e-5 visszatérő egysége Belső-Mongóliában, 2020. december 17-én
Fotó: CASC

Bolygós rövidhírek: űrgáz is érkezett!

Szerző: Marcu András

A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.

Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.

Ezt a következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:

  • az ausztrál Földönkívüli Minták Kurációs Központjában végzett spektrográfia
  • a mintát tartalmazó tartály megfelelő szigetelésének ellenőrzése, ami kizárja a földi atmoszféra bejutását
  • hasonló eredménnyel zárult a japán Sagamihara kampusban végzett elemzés is

Ez az első gáznemű mintavétel az űrból.

Bolygós rövidhírek: ősi láva a Marson

Szerző: Marcu András

A NASA MRO HiRISE kamerája egy érdekes felvételt készített a Mars bolygó felszínéről.

Az Olympus Mons és a Tharsis Mons a Mars két legnagyobb vulkánja, amelyekre a Mariner-9 űrszonda segítségével találtunk rá. Bár előtte már földi megfigyelők is észrevették őket, de a vulkanikus eredetükre csak később derült fény.

A Mars bolygón sok nyoma maradt a régi lávafolyamoknak, igazából a bolygó legalább felét vulkanikus kőzet borítja. A legtöbb kutató szerint a vulkanikus aktivitás körülbelül 500 millió éve állt le, bár egyesek szerint még mindig van minimális aktivitás.

Nemrég a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment – Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet) csapata ősi lávafolyamokat ábrázoló képet közölt. A kráterben jól látszik az árok, amit a folyó láva vájt a kőzetbe.

A Mars és a Föld geológiailag nagyon hasonló bolygók, több különálló rétegből állnak. A magjuk nehéz elemekből áll, a könyebb elemek a felszínen találhatóak. A különbség a felszínükben az, hogy a Földön a szél, az eső és a bioszféra eltűntette a lávafolyások nyomainak nagyrészét.

Chang’e-5: teljes siker!

Szerző: Kovács Gergő

Ma, helyi idő szerint 19 órakor sikerrel Földet ért a kínai Chang’e-5 űrszonda visszatérő, a Hold anyagából 2 kilogramm mintát hazahozó kapszulája Siziwangban, Belső-Mongóliában.

Ezzel Kína beírta magát az űrtörténelembe: 1976 óta nem történt mintavételezés a Holdból. Emellett e küldetés igen bonyolult volt, a misszió és a szonda összetettsége már jóval túlhaladta a Luna-szondákét és már-már az Apollo-módszertan szerint (szervizmodul, landoló egység, felszálló egység, visszatérő kapszula) operált…

A Chang’e-5 november 24-én, magyar idő szerint 21:30-kor indult el a Hajnan szigetén lévő Vencsang Űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakéta fedélzetén. Hold körüli pályára novemer 28-án állt, majd a leszálló egység leválása november 30-án történt meg. A leszállásra december elsején került sor a Viharok Óceánján, a Rümker-hegy területén.

A sikeres landolás után december 2-án a szonda egy fúró segítségével mintát vett a Hold anyagából, egészen a 2 méter mélyen lévő rétegekből is.

Ezt követően másnap a szonda felszálló egysége Hold körüli pályára állt, hogy két nappal később, december 5-én “átadja” a rakományt, azaz a holdkőzetet rejtő kapszulát a továbbra is az égitest körül keringő szervizmodulnak. A felszálló egység ezután visszazuhant a Holdra, a szervizmodul pedig, az értékes rakománnyal, a Föld felé indult.

1st time ever! The ascender of China’s Chang’e-5 probe rendezvoused and docked with the orbiter-returner combination in lunar orbit xhne.ws/jGs4i

Közzétette: China Xinhua News – 2020. november 20., péntek


Ezzel Kína lett a harmadik, aki leszállt a Holdra, mintát vett az égitestből; illetve a második nemzet, akinek a lobogója ki lett tűzve kozmikus szomszédunkon.

Gratulálunk a Kínai Nemzeti Űrhivatalnak!

Bolygós rövidhírek: Fekete űrpor

Szerző: Marcu András

A Japán Űrügynökség (JAXA) kutatói végre megkezdték a kinyitását annak a kapszulának, amely a (162173) Ryugu kisbolygóról vett mintát tartalmazza. Az űrügynökség által közölt fotón a Hayabusa-2 által hordozott, majd egy hete a Földre küldött fém tartály látható.

A kapszula külső részén egy fekete, homokszerű anyagot találtak. A tartály kinyitása egy hosszadalmasabb folyamat lesz. A Hayabusa-2 300 millió kilométert tett meg a Földről, hogy találkozzon a Ryugu aszteroidával és a mintákat hazahozza.

Az űrszonda a felszínről és a felszín alól is hozott mintákat. A minták felét a NASA és más nemzetközi kutatólabor fogja megkapni a saját kutatásaik számára.

Visszaindult a Holdról a Csang’e-5

Szerző: Szabó Bence

A CGTN megerősítette, hogy magyar idő szerint 16:15-kor leszállt a Csang’e-5 leszállóegysége a Hold felszínére. A kínai mérnökök elmondása szerint minden rendben működött a szondával, és teljes sikerrel zárult a leszállási stádium.

Most, hogy a szonda a felszínen van, 48 óra áll a rendelkezésére a mintagyűjtése elvégzésére és a felszállóegység felkészítésére. A 2 kilogrammnyi minta 0,5 kg kőzetmintából fog állni, amelyet fúrással nyernek ki, a maradék 1,5 kg pedig felszíni talajminta lesz, amit a szonda oldalán található robotikus kar segítségével gyűjtenek be. Ezt egy tárolóegységbe helyezik el a felszállómodulban.

Ezután következik talán a küldetés legnehezebb része: a körülbelül 500 kg tömegű felszállómodul a leszállóegységről egy 15 km x 185 km-es pályára áll, itt fogja megvárni a keringőegységet – ami eközben manővereket hajt végre egy űrrandevú létrehozásához. Körülbelül 2 nappal a felszállás után egy 3,5 órás idősávban hajthatják majd végre a randevút és dokkolást – és ezzel egyben a minták átadását. Egy automata mechanizmus segítségével a tárolókonténert áthelyezik a keringőegységen található visszatérőmodulra (kicsinyített Szojuz kabinhoz hasonlít).

Kína már hajtott végre űrrandevút, illetve automata és manuális dokkolást is a Sencsou űrhajóval és a Tiencsou teherűrhajóval a Tienkung űrállomásokon. Ez lesz az első szondás dokkolás Hold körüli pályán világviszonylatban.

UPDATE1:
A tegnapi sikeres leszállást végrehajtó Csang’e-5 űrszonda magyar idő szerint ma hajnalban elkezdte a mintavételezést a Hold felszínén. Kaptunk pár csodás képet a mintaszerző műveletekről és a landolási szekvenciáról. A terv szerint holnap 16 óra 10 perckor hagyja el a holdfelszínt a felszállóegység 2 kg mintával, ha minden a terv szerint halad. 

UPDATE2:
Sikeresen Hold körüli pályára állít a Csang’e-5 felszállóegysége a Hold felszínéről begyűjtött talaj és kőzetmintákkal, erősítette meg a kínai média. A 3000 Newton tolóerejű hajtómű 6 percen keresztül gyorsította az űreszközt a tárolókonténerrel. A hírek szerint a szonda a kijelölt 15 km x 185 km-es pályára állt és a napelemtábláit is kihajotta. Most a felszállóegység és a keringőegység is pályakorrekciókat fog végrehajtani, és a tervek szerint december 5-én magyar idő szerint 22:40-kor várható a dokkolás. 

Forrás: Spacejunkie.hu

Bolygós rövidhírek: decemberben érkezik az aszteroidakőzet

Szerző: Marcu András

Idén december 6-án érkezik a japán Hayabusa-2 űrszonda által szállított kőzetminta. A Ryugu kisbolygóról származő mintát egy tároló fogja eljuttatni a Földre, amely a tervek szerint Ausztráliában fog földetérni. Az űrhajó viszont tovább száguld a Naprendszerben, mivel a küldetése még nem ért véget.

A Hayabusa-2 küldetését meghosszabbították, így 2031 júliusában az 1998 KY26 aszteroidát látogatja meg.

A mérnökök szerint az űrhajó hajtóműve és rendszerei probléma nélkül képesek lesznek még tíz és fél évig működni.

Az égitest csak 30 méter átmérőjű és 11 percenként tesz meg egy fordulatot a saját tengelye körül.

Az eredeti tervek szerint a következő cél a 2001 AV43 aszteroida lett volna, 2030-ban, viszont ehhez a Vénusz mellett kellett volna elhaladni kétszer, ez viszont túlterhelte volna a rendszereket és a hajtómű túl magas hőmérsékletnek lett volna kitéve.

FRISSÍTÉS: a DLR értesülése szerint az űrszonda Ausztráliában fog földetérni. (a szerk.)

Bolygós rövidhírek: Hamarosan startol az új kínai holdszonda

Szerző: Marcu András

November 17-én reggel, a Wenchang űrközpontban, inditóállásba került az a rakéta, amely Kína legújabb holdszondáját, a Chang’e 5-öt fogja felvinni az űrbe, jelenti a Kínai Országos Űrügynökség.

A start november 24-re várható, ha az időjárási viszonyok is kedvezőek.

A rakéta szeptember végén, hajón jutott el az űrközpontba, ahol két hónap alatt összeszerelték, ellenőrizték és feltöltötték a rendszereit.

Ez a Chang’e program hatodik küldetése, az előbbiekről bővebben itt olvashtnak. A Chang’e 5 kitűzött célja, hogy holdkőzeteket hozzon vissza a Földre. Erre közel negyven éve nem volt példa, hiszen utoljára ezt az 1970-es években, a szovjet Luna robotok tették meg.

A Chang’e 5 négy alapegységből áll: keringő-, leszálló-, felszálló-, valamint visszatérő modulokból. Miután az űrhajó eléri a Holdkörüli pályát, két részre bomlik, a keringő- és a visszatérő modul pályán marad, míg a másik kettő leszáll a Hold felszínére.

Ha a Chang’e 5 küldetése sikeres lesz, Kína lesz a harmadik nemzet az Egyesült Államok és Oroszország után, akik holdkőzeteket hoztak vissza a Földre. A küldetések viszont nem állnak meg itt. 2023-2024-re már terveznek egy újabb holdkőzet gyűjtő küldetést, amely a Chang’e 6 nevet kapta.