Egy évforduló margójára

Szerző: Szekretár Zsolt

Ma, 2019. július 20-án 20:17 perckor (UTC) van az 50 éves évfordulója annak a hihetetlen tudományos és technikai bravúrnak, melyet joggal nevezhetünk az emberiség eddig elért legnagyobb eredményének: az akkor 38 éves Neil Armstrong küldetésparancsnok, illetve a 39 éves Edwin Eugene Aldrin holdkomp pilóta először tette lábát egy idegen égitestre a NASA Apollo programjának ötödik űrrepülésén. Bravúrjukat még 10-en ismételték meg a következő 3 évben. 2022. december 14-én 5:40 perckor majd megemlékezhetnünk az utolsók 50 éves évfordulójáról is: Eugene Cernan és Harrison Schmitt 1972-ben ekkor fejezték be 3. űrhajón kívüli tevékenységüket a Hold felszínén, és hagyták újra magára szürke magányában égi kísérőnket.

Évfordulóhoz torta is jár!

Ez a 12 ember elért oda, ahová sem előttük, sem utánuk senki. Ezek az emberek lettek generációk legnagyobb hősei (nem kevesebb jelentőséget tulajdonítva a többi Mercury, Gemini és Apollo asztronautának és szovjet kozmonautának). Legendájukat kiképzésükről, kilövésükről, tevékenységükről és karrierjükről a hivatalos tudományos szakirodalmon túl anekdoták, idézetek és fotók tömkelege élteti a mai napig az erre fogékony rajongók között. Mindaz, amit egy bolygó legintelligensebb faja évszázadok és évezredek alatt tanult, tapasztalt és alkotott, kis túlzással ebben az emberi teljesítményben csúcsosodott ki, mely által megtettük az első lépést a bolygóközi lét felé, mely alig 8 évvel korábban Gagarin űrrepülésével vette kezdetét. Ahhoz képest, amit a közvélemény az akkori teljesítmények kapcsán gondolt, ma változatlanul elmondhatjuk ugyanazt: továbbra is hosszú út áll még előttünk. Távoli holdakon lévő bányászkolóniák, gázóriások körül keringő űrállomások még mindig csak a sci-fi irodalomban és a médiában léteznek.

Mindig a legelsőkre emlékszik a történelem. Az Apollo-11 ezért lett a program leghíresebbje, az egész küldetéssorozat jelképe. Egyúttal jelképe tudomány szolgálatába állított mérnöki tervezés, beszerzés, tesztelés, építés, gyártás tökéletes összhangjának. Egyedülálló módon volt ez az amerikai nép legnagyobb nemzeti vállalkozása csaknem százezer NASA szakember vezetésével. Az Apollo program sok csillag kedvező együttállása okán születhetett meg: a politikai kényszer, a személyes elkötelezettség és az aktivitás, a tudományos és technológiai képességek, a gazdasági jólét és a közhangulat egyedülálló összefonódása tette azt lehetővé.

Az Apollo program által gyűjtött adatok, képek és minták a tudományágak széles skálájának nyújtottak hosszú évtizedekre kutatási anyagot, legyen az fotometria, részecskefizika, asztrofizika, geológia, csillagászat vagy távérzékelés.

Félelmetes belegondolni, hogy a Wright testvérek első repülése és az ember Holdra szállása között pusztán 66 év telt el. Mivel ezen írás épp a Holdra szállás évfordulójára született, nyilvánvaló, hogy újból eltelt pár jelentős évtized, és joggal kérdezhetjük: mi újat értünk el? Mi lett a következő nagy lépés? A Marsra léptünk? Nem. Állandó holdbázisunk van? Nem. Egyáltalán visszamentünk a Holdra? Nem. Amit elmondhatunk, hogy immáron nem szovjet, amerikai vagy kínai űrállomás kering a fejünk felett, hanem olyan, mely a rivalizálás helyett az összefogás képességét hirdeti: ez pedig a Nemzetközi Űrállomás (ISS). Emellett megemlíthető talán egy másik elért eredmény is: az űrbe jutás privilégiuma többé nem a szuperhatalmaké. Franciaország, az Egyesült Királyság, Izrael, India, stb. is képes már műholdak pályára állítására, új nagyhatalomként pedig kínai tajkonauták is éltek saját, rövid életű Tienkung-1 űrállomásukon. Armstrongék Holdra lépése óta műholdjaink úton vannak a szomszédos galaxisok, valamint a Merkúr felé, megjárták a Jupitert, a Szaturnuszt. Szondáink leszálltak a Vénuszon, roverjeink víz és korábbi élet nyomait keresik a Marson.

Talán ezen évfordulón a keresett sikert nem az űr vákuumában kell keresnünk. A hadseregek titkos kísérleteinek számító rakéták, majd az állami cégek évtizedeken át tartó kormányzati finanszírozása után végre megjelent a magántőke is az űrhajózásban, a SpaceX, a Blue Origin, a Virgin Galactic, és a történelemben először megjelentek a többször felhasználható űreszközök, és fókuszba került a jövőbeni űrturizmus kérdése is. Ez a vérfrissítés újabb generációknak adnak ihletet e terület felé. A hidegháborús űrverseny és ez által a folyamatos erőltetett nyomás megszűnt, az emberiség az űrkorszak következő fázisába lépett…

Fotók: Project Apollo Archive, NASA, Javier Jaén