OSIRIS-REx: sikeres mintavétel

Magyar idő szerint ma, 2020. október 21-én, éjfél után nem sokkal sikerült mintát venni a NASA OSIRIS-REx űrszondájának a (101955) Bennu kisbolygó felszínéről.

A (101955) Bennu kisbolygó az OSIRIS-REx felvételsorozatán.
(NASA/GSFC/University of Arizona)

A Bennu egy ún. C-típusú aszteroida, ami azt jelenti, hogy szenet, illetve szilikátos anyagokat tartalmaz. Emellett ez az égitest Naprendszerünk igazi ősanyagának tekinthető, így vizsgálata segít betekintést nyerni kialakulásának körülményeibe.

A “Nightingale”, azaz “Csalogány” névre keresztelt mintavételi hely (NASA)

A manőver igen kényes volt, a mintavételre több helyszínt is kijelöltek a roppant egyenetlen felszínű, sziklákkal borított aszteroidán. A mintavétel előtt a szonda napelemeit “Y-szárny” – formációba mozgatták, az esetleges sérülések elkerülése végett, ezt követően az űreszköz egyre lejjebb ereszkedett, mely manőver végén a kiválasztott mintavételi pont felett lebegett, szinkronban a Bennu tengely körüli forgásával.

A művelethez a szonda egy 3,35 méter hosszú, speciális robotkart használt, mellyel csak néhány pillanatig ért hozzá az aszteroida felszínéhez. A kar végén egy speciális mintavevő eszköz található, mely nitrogént fújt ki magából, felkavarva a felszínt borító port és apróbb kőzettörmeléket, melyet aztán az eszköz “felszippantott“.

A szakemberek reményei szerint sikerült 60 grammot begyűjteni, arra azonban, hogy kiderüljön, sikerült-e a kívánt mennyiségű kőzetet összeszedni, még néhány napot várni kell. Amennyiben ez nem sikerült, a szonda 2021. januárjában megismétli a mintavételt. Ezt követően az OSIRIS-REx jövő márciusában fog hazaindulni a Földre, és 2023. szeptemberében tér vissza.

Forrás: NASA [1] [2]

Bolygós rövidhírek: néhány darabka Vesta a Bennu kisbolygón

Szerző: Kereszty Zsolt

A (4) Vesta kisbolygót a múltban egy hatalmas robbanás szinte teljesen szétvetette. Ez az ütközés a Vestának szerencsétlenség, de nekünk szerencse, ugyanis ez indította útjára a Vesta-i eredetűnek sejtett HED akondrit meteoritokat, melyek aztán kikötöttek a kutatók műszereiben vagy a gyűjtők dobozaiban… 🙂

A NASA OSIRIS-REx űrszondája által készített felvételek a (101955) Bennu kisbolygó felszínéről, melynek felszínén minden bizonnyal a Vestáról származó, piroxénben gazdag törmelékdarabok látszanak (NASA)

A hatalmas kataklizmikus ütközési (szaknyelven impakt) esemény jelentős anyagmennyiséget szórt szét a Vesta-ról a környezetében. Egyes darabjai akár más kisbolygók felszínén is kiköthettek.

A NASA OSIRIS-REx űrszondája egy új eredmény szerint észrevett az általa tanulmányozott (101955) Bennu kisbolygón néhány HED (azaz a Vestáról származó) anyagnak tűnő szikladarabot.

Forrás: NASA

BREAKING: megérkezett a Bennuhoz az ORISIS-REx

Több, mint két év és több, mint két milliárd kilométer megtétele után megérkezett úti céljához, a (101955) Bennu kisbolygóhoz a NASA OSIRIS-REx nevű űrszondája, helyi idő szerint este 6 óra után néhány perccel.

Fantáziarajz az űreszköz érkezéséről.

Az űreszköz körülbelül egy évig marad az égitest körüli pályán, majd, a mintavételt követően visszaindul a Földre. A hazaérkezés várható időpontja 2023 szeptember lesz.

A Bennu kisbolygó, az űrszondától 80 kilométerre. (NASA)

Szerző: Planetology.hu

Forrás: NASA

OSIRIS-REx: landolás a Bennu kisbolygón

Holnap újabb égitesthez fog űrszonda érkezni: több éves utat követően a NASA OSIRIS-REx űrszondája magyar idő szerint este 6 óra magasságában egy kisbolygót, a (101955) Bennu aszteroidát fogja meglátogatni.  Megközelítése során egy robotkarral mintát is vesz az égitest kőzetanyagából, melyet később haza is szállít a Földre.

A holnapi eseményt élőben itt lehet nyomon követni.

Forrás: NASA

Szerző: Planetology.hu

HÍREK: A Dawn és a Kepler alkonya, az Osiris hajnala, közeledés a Naphoz

A Dawn alkonya

Végéhez ért a Dawn űrszonda 11 éves, sikerekkel teli küldetése. Az űreszköz stabilizálásához szükséges üzemanyag kifogyott van, így a szonda működésképtelenné vált: antennái már nem tudnak a Föld felé fordulni, és a napelemtáblái sem fognak a Nap felé nézni, így az energiaellátása is véget ér. Bár ezek után még évtizedekig marad Ceres-körüli pályán, az űrszondáról már nem fogjuk hallani.

A Dawn tizenegy éve igen sikeres volt: két kisbolygóövbeli égitest körül is pályára állt, a Vesta kisbolygó, illetve a Ceres törpebolygó körül. Előbbin felfedezett egy hatalmas hegycsúcsot, a Rheasilvia-kráter közepén magasodó központi csúcsot, melyről kiderült, a marsi Olympus Mons után a legmagasabb hegycsúcs a Naprendszerben.

A Vesta a Dawn felvételén. A kép alsó felén látható a Rheasilvia-csúcs (NASA).

Utóbbin, a Ceres-en többek között felfedezett egy rejtélyes, világos foltcsoportot, az Occator-kráterben, melyről később megállapították, hogy a relatíve sötét égitesten “világító” pontok valójában sókiválások.

A Ceres, középen a rejtélyes Occator kréterrel (NASA).

A Ceres a Dawn felvételeiből összeállított animáción (NASA).

Mivel a Dawn hajtóanyaga bármikor elfogyhat, a NASA biztonsági okokból olyan pályára állította a szondát, melyen legalább két évtizedig stabilan fog a Ceres körül keringeni.

Forrás: NASA

Véget ért a Kepler missziója

A Dawn-nal ellentétben a Kepler missziója már véget ért, az űrtávcsőnek mostanra teljesen elfogyott a hajtóanyaga, így 9 évnyi működés után végleg leállt, továbbra is stabil pályán maradva a Nap körül. Küldetésének évei alatt több, mint 2600 Naprendszeren kívüli bolygót, más néven exobolygót fedezett fel, úgynevezett tranzit módszerrel, melynek során a csillagnak az előtte áthaladó bolygó okozta fényességcsökkenését mérte.  A több, mint 2600 felfedezett bolygó mellett még további 4600 exobolygó-jelölt, illetve 8 apró, lakhatósági zónában található kőzetbolygó felfedezése köthető a Kepler nevéhez.

A Kepler egy festő ábrázolásában. A küldetés rávilágított arra, hogy több bolygó lehet a Galaxisban, mint ahány csillag (NASA/Ames/Wendy Stenzel).

Forrás: NASA

Közeledik a Bennuhoz az OSIRIS-REx

Az OSIRIS-REx, mely december 3-án érkezik meg úticéljához, a Bennu kisbolygóhoz, pár napja egy káprázatos fotóval örvendeztetett meg minket. A montázs október 29-én, az aszteroidától 330 kilométerre készült.

A 330 km-re lévő Bennu aszteroida (NASA).

Forrás: NASA

Rekord közel a Naphoz a Parker Solar Probe

November 11-én kerül ember alkotta űreszköz legközelebb a Naphoz, a Parker Solar Probe mindössze 47 millió kilométerre közelíti meg központi csillagunkat, megdöntve  az amerikai-német Helios-2 1978-as, 43 millió kilométeres rekordját. A Nap külső légkörét vizsgáló űrszondának ez lesz az első “napsúrolása” a 24-ből, melyek során egyre kisebb távolságra suhan el csillagunk mellett.

Forrás: NASA

Szerző: Planetology.hu