Bolygós rövidhírek: geológiai aktivitás az Enceladus poláris régióiban

Szerző: Rezsabek Nándor

A Szaturnusz 505 km-es, hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladus-nak felszíne alatt (a Jupiter Europájához hasonlóan) tenger hullámzik. Az égitest déli poláris régiójában ennek vize gejzírek formájában tör fel. A NASA Cassini űrszonda 13 évnyi megfigyelési adatai egyértelműen mutatják a felszíni friss jég és gázok okozta geológiai aktivitást. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy mindez nem korlátozódik a hold déli féltekéjére: az északi poláris régió felszínének korábbi újraképződéséért ugyanezen folyamat volt a felelős.

Az Enceladus infravörösben: jól látszódnak a gejzírek feltörése nyomán frissen keletkezett jég nyomai. Fotó: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/LPG/CNRS/University of Nantes/
Space Science Institute

Forrás: NASA/JPL

Bolygós rövidhírek: foszfin a Vénuszon

Szerző: Kovács Gergő

Brit és amerikai kutatók bejelentették, hogy egy potenciális biomarkert, foszfor-hidrogént, másik nevén foszfint (PH3) találtak a Vénusz bolygó légkörében. E vegyületet, melyre a földönkívüli élet egyik jelzővegyületeként is tekinthetünk, a hawaii JCMT és a chilei ALMA rádiótávcsövekkel találták meg a planéta légkörében. A kutatók vélekedése szerint a foszfint a Vénusz légkörében élő, oxigénmentes (anaerob) környezetben élő, eddig ismeretlen mikroorganizmusok állíthatják elő.

A foszfin molekulái a Vénusz légkörében. Illusztráció:
ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

Le kell szögezni azonban, hogy a foszfin nemcsak biológiai úton keletkezhet: e vegyület nagy mennyiségben van jelen például a Jupiter légkörében, ahol nagy hőmérsékleten és nyomáson keletkezik. Így még jó ideig nem jelenthetjük ki minden kétséget kizáróan, hogy életet találtunk a Vénuszon: ha a foszfin nem biológiai úton keletkezik a bolygó légkörében, akkor egy eddig teljesen ismeretlen természeti jelenség áll az anyag keletkezésének a hátterében.

Forrás:
Royal Astronomical Society
Liebertpub.com
Nature.com
Qubit.hu

Bolygós rövidhírek: új ausztrál asztroblémet fedeztek fel

Szerző: Rezsabek Nándor

Ausztrál kutatók a közismert Wolfe Creek-kráter méretét ötszörösen meghaladó asztroblémet fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az Ora Banda városától 10 km-rel délkeletre található objektum részletei a felszínen nem azonosíthatók – vizsgálata geofizikai és geológia módszerekkel lehetséges. Átmérője 5 km-es, és egy 100 m-es impaktor hozhatta létre. A Curtin University munkatársai korát 100 millió évre becsülik. Felfedezéséhez a becsapódás lökéshullámát „magukba záró” ún. nyomáskúpos kőzetek (shatter cone) adták a megfejtési kulcsot.

A Wolfe Creek kráter Ausztráliában. Fotó: Wikipedia

Forrás: ABC.net

Bolygós rövidhírek: zsugorodó Merkúr

Szerző: Rezsabek Nándor

Fotó: NAPA/JPL/MESSENGER

A Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban amerikai és kanadai kutatók a Merkúron található ún. sima síkságok (smooth plains) törésrendszereinek eredetével és geomorfológiájával foglalkoztak. A sima síkságok az aktív vulkanizmus során újraképződött felszín jellegzetességei. A megfigyelt törésvonalak 15-20 km mélységig húzódnak a kéregben. A kutatások megállapították, hogy a többezernyi tektonikus vető kialakulását a Merkúr magjának és köpenyének lassú lehűlése során bekövetkező kéreg-összehúzódás okozta. Ennek során a planéta sugara mintegy 7 km-el csökkent (mely zsugorodás a tudomány mai állása szerint még mindig tart).

Forrás: AGU

Bolygós rövidhírek: TÚK 2020 Közgyűlésen

Felelős szerkesztőnk, Kovács Gergő is részt vett a Tudományos Újságírók Klubja, azaz a TÚK idei közgyűlésén augusztus 28-án Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, ahol, mint újdonsült tag, be is mutatkozott.

Fotó: Trupka Zoltán