Bolygós rövidhírek: holdi por a Földön

Szerző: Rezsabek Nándor

A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.

A Csang’e-5 visszatérő egysége Belső-Mongóliában, 2020. december 17-én
Fotó: CASC

Chang’e-5: teljes siker!

Szerző: Kovács Gergő

Ma, helyi idő szerint 19 órakor sikerrel Földet ért a kínai Chang’e-5 űrszonda visszatérő, a Hold anyagából 2 kilogramm mintát hazahozó kapszulája Siziwangban, Belső-Mongóliában.

Ezzel Kína beírta magát az űrtörténelembe: 1976 óta nem történt mintavételezés a Holdból. Emellett e küldetés igen bonyolult volt, a misszió és a szonda összetettsége már jóval túlhaladta a Luna-szondákét és már-már az Apollo-módszertan szerint (szervizmodul, landoló egység, felszálló egység, visszatérő kapszula) operált…

A Chang’e-5 november 24-én, magyar idő szerint 21:30-kor indult el a Hajnan szigetén lévő Vencsang Űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakéta fedélzetén. Hold körüli pályára novemer 28-án állt, majd a leszálló egység leválása november 30-án történt meg. A leszállásra december elsején került sor a Viharok Óceánján, a Rümker-hegy területén.

A sikeres landolás után december 2-án a szonda egy fúró segítségével mintát vett a Hold anyagából, egészen a 2 méter mélyen lévő rétegekből is.

Ezt követően másnap a szonda felszálló egysége Hold körüli pályára állt, hogy két nappal később, december 5-én “átadja” a rakományt, azaz a holdkőzetet rejtő kapszulát a továbbra is az égitest körül keringő szervizmodulnak. A felszálló egység ezután visszazuhant a Holdra, a szervizmodul pedig, az értékes rakománnyal, a Föld felé indult.

1st time ever! The ascender of China’s Chang’e-5 probe rendezvoused and docked with the orbiter-returner combination in lunar orbit xhne.ws/jGs4i

Közzétette: China Xinhua News – 2020. november 20., péntek


Ezzel Kína lett a harmadik, aki leszállt a Holdra, mintát vett az égitestből; illetve a második nemzet, akinek a lobogója ki lett tűzve kozmikus szomszédunkon.

Gratulálunk a Kínai Nemzeti Űrhivatalnak!

Visszaindult a Holdról a Csang’e-5

Szerző: Szabó Bence

A CGTN megerősítette, hogy magyar idő szerint 16:15-kor leszállt a Csang’e-5 leszállóegysége a Hold felszínére. A kínai mérnökök elmondása szerint minden rendben működött a szondával, és teljes sikerrel zárult a leszállási stádium.

Most, hogy a szonda a felszínen van, 48 óra áll a rendelkezésére a mintagyűjtése elvégzésére és a felszállóegység felkészítésére. A 2 kilogrammnyi minta 0,5 kg kőzetmintából fog állni, amelyet fúrással nyernek ki, a maradék 1,5 kg pedig felszíni talajminta lesz, amit a szonda oldalán található robotikus kar segítségével gyűjtenek be. Ezt egy tárolóegységbe helyezik el a felszállómodulban.

Ezután következik talán a küldetés legnehezebb része: a körülbelül 500 kg tömegű felszállómodul a leszállóegységről egy 15 km x 185 km-es pályára áll, itt fogja megvárni a keringőegységet – ami eközben manővereket hajt végre egy űrrandevú létrehozásához. Körülbelül 2 nappal a felszállás után egy 3,5 órás idősávban hajthatják majd végre a randevút és dokkolást – és ezzel egyben a minták átadását. Egy automata mechanizmus segítségével a tárolókonténert áthelyezik a keringőegységen található visszatérőmodulra (kicsinyített Szojuz kabinhoz hasonlít).

Kína már hajtott végre űrrandevút, illetve automata és manuális dokkolást is a Sencsou űrhajóval és a Tiencsou teherűrhajóval a Tienkung űrállomásokon. Ez lesz az első szondás dokkolás Hold körüli pályán világviszonylatban.

UPDATE1:
A tegnapi sikeres leszállást végrehajtó Csang’e-5 űrszonda magyar idő szerint ma hajnalban elkezdte a mintavételezést a Hold felszínén. Kaptunk pár csodás képet a mintaszerző műveletekről és a landolási szekvenciáról. A terv szerint holnap 16 óra 10 perckor hagyja el a holdfelszínt a felszállóegység 2 kg mintával, ha minden a terv szerint halad. 

UPDATE2:
Sikeresen Hold körüli pályára állít a Csang’e-5 felszállóegysége a Hold felszínéről begyűjtött talaj és kőzetmintákkal, erősítette meg a kínai média. A 3000 Newton tolóerejű hajtómű 6 percen keresztül gyorsította az űreszközt a tárolókonténerrel. A hírek szerint a szonda a kijelölt 15 km x 185 km-es pályára állt és a napelemtábláit is kihajotta. Most a felszállóegység és a keringőegység is pályakorrekciókat fog végrehajtani, és a tervek szerint december 5-én magyar idő szerint 22:40-kor várható a dokkolás. 

Forrás: Spacejunkie.hu

Bolygós rövidhírek: Hamarosan startol az új kínai holdszonda

Szerző: Marcu András

November 17-én reggel, a Wenchang űrközpontban, inditóállásba került az a rakéta, amely Kína legújabb holdszondáját, a Chang’e 5-öt fogja felvinni az űrbe, jelenti a Kínai Országos Űrügynökség.

A start november 24-re várható, ha az időjárási viszonyok is kedvezőek.

A rakéta szeptember végén, hajón jutott el az űrközpontba, ahol két hónap alatt összeszerelték, ellenőrizték és feltöltötték a rendszereit.

Ez a Chang’e program hatodik küldetése, az előbbiekről bővebben itt olvashtnak. A Chang’e 5 kitűzött célja, hogy holdkőzeteket hozzon vissza a Földre. Erre közel negyven éve nem volt példa, hiszen utoljára ezt az 1970-es években, a szovjet Luna robotok tették meg.

A Chang’e 5 négy alapegységből áll: keringő-, leszálló-, felszálló-, valamint visszatérő modulokból. Miután az űrhajó eléri a Holdkörüli pályát, két részre bomlik, a keringő- és a visszatérő modul pályán marad, míg a másik kettő leszáll a Hold felszínére.

Ha a Chang’e 5 küldetése sikeres lesz, Kína lesz a harmadik nemzet az Egyesült Államok és Oroszország után, akik holdkőzeteket hoztak vissza a Földre. A küldetések viszont nem állnak meg itt. 2023-2024-re már terveznek egy újabb holdkőzet gyűjtő küldetést, amely a Chang’e 6 nevet kapta.

BREAKING: leszállt a Csang’e-4 a Hold túlsó oldalára

Sikeresen leszállt a Hold túlsó oldalára a kínai Csang’e-4 űrszonda, pekingi idő szerint 10:26-kor, jelentette be a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA). A küldetés magyar vonatkozása, hogy a szonda leszállóhelye a Kármán Tódor mérnők-fizikus-matematikusról elnevezett Von Kármán kráterbe szállt le.

A Von Kármán kráter. Fotó: NASA

A kínai holdszonda úttörő lett az űrkutatás történetében, most először sikerült ugyanis a Hold túlsó, Földünkről soha nem látható oldalára leszállni. Mivel a szonda ezen a területen landol, így a Földdel való rádió-összeköttetést a Queqiao (Csüecsiao) reléműhold biztosítja. Ezen a rádiózajtól árnyékolt oldalon viszont (mely oldalát a Holdnak gyakran nevezik a Hold “sötét” oldalának, mivel az angol going dark annyit jelent: csöndben maradni) a szonda minden, Földről és Föld körüli műholdakról származó zajtól mentesen végezhet rádiócsillagászati megfigyeléseket is.

A landolás előtti pillanatok. Fotó: CNSA

A landolás előtti pillanatok. Fotó: CNSA

Az első kép a Hold túlsó oldaláról. Fotó: CNSA

A szonda műszerei közt helyet kapott többek között egy szeizmométer, egy neutrondetektor, de az előző küldetéshez hasonlóan a Csang’e-4 is visz magával egy rovert, mely műszerei közé tartozik egy panorámakamera, egy infravörös képalkotó spektrométer, illetve egy, a holdi felszín legfelső száz méteréig “lelátó”, a felszínt borító regolitot vizsgáló radar.

Forrás: China Xinhua News, LRO NASA, Planetology.hu

Szerző: Kovács Gergő

Chang’e-4: leszállás a Hold túlsó oldalára

A jövő év eleje űrtörténeti dátumnak ígérkezik: január első felében elsőként landol ember alkotta űreszköz a Hold túlsó, Földünkről soha nem látható oldalára. A küldetés magyar vonatkozása, hogy a december 7-én indult  kínai Chang’e-4 a Hold déli pólusának közelében található Aitken-medencében lévő Von Kármán kráterbe száll le, melyet Kármán Tódor fizikus-matematikusról, a szuperszonikus űrrepülés atyjáról, az amerikai légierő “védőszentjéről” neveztek el.

Mivel a szonda a Hold túlsó oldalán landol, így a Földdel való rádió-összeköttetést a Queqiao (Csüecsiao) reléműhold biztosítja. Ezen a rádiózajtól árnyékolt oldalon viszont (mely oldalát a Holdnak gyakran nevezik a Hold “sötét” oldalának, mivel az angol going dark annyit jelent: csöndben maradni) a szonda minden, Földről és Föld körüli műholdakról származó zajtól mentesen végezhet rádiócsillagászati megfigyeléseket is.

A szonda műszerei közt helyet kapott többek között egy szeizmométer, egy neutrondetektor, de az előző küldetéshez hasonlóan a Chang’e-4 is visz magával egy rovert, mely műszerei közé tartozik egy panorámakamera, egy infravörös képalkotó spektrométer, illetve egy, a holdi felszín legfelső száz méteréig “lelátó”, a felszínt borító regolitot vizsgáló radar.

Szerző: Kovács Gergő

Forrás: 1 2 3