Teljesítette küldetését a SMOG-P

A SMOG-P, a világ első működő 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műholdja 2020. szeptember 28-án megtette utolsó Föld körüli pályáját és sűrűbb közegbe érkezve megsemmisült. Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és közel 10 hónapig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. Az űreszköz működő műholdként fejezte be küldetését, melynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe -feleslegesen- kijutó jeleit mérte, amit elektromágneses szennyezettségnek nevezünk. Ennek eredménye egy, a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmog térkép (2. ábra).

1. ábra. A SMOG-P, a világ első működő 5x5x5 cm-es műholdja
2. ábra. A Föld elektroszmog térképe

Fejlesztése 2014-ben indult, teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A projekt eredeti terve szerint a SMOG-1 2017-ben startolt volna, azonban a rakéta indításának többszöri elhalasztása kétségessé tette projekt indulását. Mivel a műholdból két darab repülő példány készült, így másik start lehetőséget keresett a csapat az eredetileg itthon maradó példánynak. Az új időpont új nevet kívánt, így az előfutár a SMOG-P, mint prekurzor elnevezést kapta. Végül 2019. decemberében elrajtolhatott a RocketLab Electron nevű rakétájával az új-zélandi Mahia-félszigetről. Fő feladata mellett másodlagos küldetésként egy Totál Ionizáló Dózis mérő rendszer kapott helyet a műholdban, illetve számos fedélzeti telemetria adatot is szolgáltatott.
Életútja során a SMOG-P jeleit több, mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. Többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amit képesek voltunk begyűjteni.

Összességében 238349 különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a SMOG-P-ről. Méréseinek köszönhetően képet alkothattunk az űrbe kijutó elektromágneses szennyezettség mértékéről. Ezeket szemléletes ábrákon mutattuk be területi elosztás szerint (2. ábra) vagy akár egy-egy területre jellemzően frekvenciatartomány szerint is (3. ábra).

3. ábra. Mérési eredmények Európa felett (kék) és az Antarktisz felett (szürke)

A műhold pályájának magassága (4. ábra) az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 km-es pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban mérhető a 2 műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elég a részecskékkel való ütközés során. Mindeközben az ATL-1, a harmadik magyar műhold is hasonló jövővel néz szembe, azonban a nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése. Működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

4. ábra. A SMOG-P és ATL-1 pályáinak magassága a felbocsátástól a visszatérésig

A SMOG-1-et 2020. szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Itt fog bekerülni az Unisat-7 nevű 32 kg-os műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021. márciusában fogják pályára állítani Magyarország következő műholdját.

Ég Veled, SMOG-P!
Forrás: Facebook

Sajtókapcsolat:
BME VIK, Dallos Györgyi PR felelős, dallos@mail.bme.hu, +36(1)463-1555
A SMOG műholdak weboldala: https://gnd.bme.hu/smog1, https://gnd.bme.hu.
Felhasználható anyagok (a forrás megjelölésével): http://152.66.80.46/smog1

Kapcsolat:
dr. Gschwindt András, gschwindt@hvt.bme.hu, a Műgyetemi műhold projektek vezetője
dr. Dudás Levente, dudas@hvt.bme.hu, a SMOG-P és ATL-1 műholdak műszaki vezetője

Forrás:
Sajtóközlemény, Budapest Műszaki Egyetem. A Tudományos Újságírók Klubja jóvoltából.

Bolygós rövidhírek: Perseverance – irány a Jezero kráter

Szerző: Rezsabek Nándor

A Perseverance leendő leszállási helye, a Jezero kráter. Forrás: Wikipedia

A vörös bolygó felé tartó Mars 2020 misszió hatkerekű, személygépkocsi méretű Perseverance roverének vizsgálati helyszíne a 48 km-es Jezero-kráter lesz. A Mars 3,5-3,9 milliárd évvel ezelőtti noachi “földtörténeti” időszakában tó borította, folyója deltatorkolatban végződött. Karbonátos kőzetei nagy jelentőséggel bírnak a tudományos vizsgálatok szempontjából. A NASA az ESA-val karöltve 2031-ben talaj-/kőzetminta visszahozatalát is tervezi. A marsi célpontnak van egy földi analógiája is: a törökországi Salda-tó. Medencéjét ugyan nem impakt esemény, hanem tektonikus mozgások hozták létre, ugyanakkor számtalan geológia, geomorfológiai és környezeti hasonlóság fedezhető fel a két bolygó egykori és jelenlegi tava között (deltatorkolat léte, eróziós folyamatok jellege, kőzettani sajátosságok stb.)

Bolygós rövidhírek: geológiai aktivitás az Enceladus poláris régióiban

Szerző: Rezsabek Nándor

A Szaturnusz 505 km-es, hatodik legnagyobb holdjának, az Enceladus-nak felszíne alatt (a Jupiter Europájához hasonlóan) tenger hullámzik. Az égitest déli poláris régiójában ennek vize gejzírek formájában tör fel. A NASA Cassini űrszonda 13 évnyi megfigyelési adatai egyértelműen mutatják a felszíni friss jég és gázok okozta geológiai aktivitást. A vizsgálatok azt is megmutatták, hogy mindez nem korlátozódik a hold déli féltekéjére: az északi poláris régió felszínének korábbi újraképződéséért ugyanezen folyamat volt a felelős.

Az Enceladus infravörösben: jól látszódnak a gejzírek feltörése nyomán frissen keletkezett jég nyomai. Fotó: NASA/JPL-Caltech/University of Arizona/LPG/CNRS/University of Nantes/
Space Science Institute

Forrás: NASA/JPL

Az Űrbatyu II fantasztikus utazása – 360 fokos VR videó a Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával

Szerző: Rezsabek Nándor

Augusztus 20-án Várpalotáról 30 km-t meghaladó magasságba emelkedett, majd Tolna megyében, Dúzs község külterületén landolt a Bakonyi Csillagászati Egyesület magaslégköri ballonja. A Rezsabek Nándor ScienceBlog és a Planetology.hu médiatámogatásával zajló eseményről elkészült az a 12 perces videó, amely összefoglalja az Űrbatyu II útját a felengedéstől a leszállásig. Hazánkban ez az első 360 fokos 4K VR videó, ami a sztratoszférában, a világűr peremén készült. A kisfilmet VR szemüveggel a legjobb megtekinteni, így olyan élménnyel szolgál, mintha a ballonnal együtt repülnénk.

A XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia eredményhirdetésén

Szerző: Rezsabek Nándor

Szeptember 15-én a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán került sor a XVII. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (OFKD) ünnepélyes eredményhirdetésére. A még az előző tanévhez kötődő, de a koronavírus-járvány okán őszre tolódott eseményt a fővédnök, Dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke videóüzenetben köszöntötte. Az alkalmat jelenlétével és hozzászólásával megtisztelte a Szent István Egyetem több vezetője. Az előadások sorában három díjnyertes diák adott számot kiemelkedő szakmai tudásáról és izgalmas kutatási témájáról.

A „környezettanos OTDK”-n 14 szekcióban 134 pályamű versenyzett. Az éllovas ELTE TTK, SZIE MKK, PTE TTK, SZTE TTIK, DE MÉK, DE TTK, valamint minden további résztvevők mellett, személyemben a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék is képviseltette magát. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a Földtudományok I. szekcióban benyújtott dolgozatom pozitív bírálatot kapott, majd napvilágot látott a nagy hagyományokkal rendelkező versenysorozat absztraktkötetében. Megtisztelő módon ennek 70. oldalán olvasható a Morasko, Ries és Steinheim asztroblémek – környezeti és geomorfológiai megállapítások című, Dr. Géczi Róbert tanár úr témavezetésével meteoritikai kutatási témámra épülő pályaművem összefoglalója. (Elektronikusan elérhető a következő linken: http://www.ofkd2020.hu/sites/default/files/xvii._ofkd_absztraktkotet.pdf)

A staféta átadása is megtörtént: a 2022-es OFKD helyszíne Pécs, szervezője a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara. A 2020-as konferencia az egyetemi Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum tudománytörténeti kiállítási tárgyai közepette megtartott fogadással zárult. Végezetül idézem Dr. Czóbel Szilárdot, a konferencia szervezőbizottságának elnökét az eseménysorozat rangját és fontosságát illetően: A részvételnek is presztízse van.

Bolygós rövidhírek: foszfin a Vénuszon

Szerző: Kovács Gergő

Brit és amerikai kutatók bejelentették, hogy egy potenciális biomarkert, foszfor-hidrogént, másik nevén foszfint (PH3) találtak a Vénusz bolygó légkörében. E vegyületet, melyre a földönkívüli élet egyik jelzővegyületeként is tekinthetünk, a hawaii JCMT és a chilei ALMA rádiótávcsövekkel találták meg a planéta légkörében. A kutatók vélekedése szerint a foszfint a Vénusz légkörében élő, oxigénmentes (anaerob) környezetben élő, eddig ismeretlen mikroorganizmusok állíthatják elő.

A foszfin molekulái a Vénusz légkörében. Illusztráció:
ESO/M. Kornmesser/L. Calçada & NASA/JPL/Caltech

Le kell szögezni azonban, hogy a foszfin nemcsak biológiai úton keletkezhet: e vegyület nagy mennyiségben van jelen például a Jupiter légkörében, ahol nagy hőmérsékleten és nyomáson keletkezik. Így még jó ideig nem jelenthetjük ki minden kétséget kizáróan, hogy életet találtunk a Vénuszon: ha a foszfin nem biológiai úton keletkezik a bolygó légkörében, akkor egy eddig teljesen ismeretlen természeti jelenség áll az anyag keletkezésének a hátterében.

Forrás:
Royal Astronomical Society
Liebertpub.com
Nature.com
Qubit.hu

Bolygós rövidhírek: új ausztrál asztroblémet fedeztek fel

Szerző: Rezsabek Nándor

Ausztrál kutatók a közismert Wolfe Creek-kráter méretét ötszörösen meghaladó asztroblémet fedeztek fel Nyugat-Ausztráliában. Az Ora Banda városától 10 km-rel délkeletre található objektum részletei a felszínen nem azonosíthatók – vizsgálata geofizikai és geológia módszerekkel lehetséges. Átmérője 5 km-es, és egy 100 m-es impaktor hozhatta létre. A Curtin University munkatársai korát 100 millió évre becsülik. Felfedezéséhez a becsapódás lökéshullámát „magukba záró” ún. nyomáskúpos kőzetek (shatter cone) adták a megfejtési kulcsot.

A Wolfe Creek kráter Ausztráliában. Fotó: Wikipedia

Forrás: ABC.net

Bolygós rövidhírek: zsugorodó Merkúr

Szerző: Rezsabek Nándor

Fotó: NAPA/JPL/MESSENGER

A Journal of Geophysical Research: Planets című szaklapban amerikai és kanadai kutatók a Merkúron található ún. sima síkságok (smooth plains) törésrendszereinek eredetével és geomorfológiájával foglalkoztak. A sima síkságok az aktív vulkanizmus során újraképződött felszín jellegzetességei. A megfigyelt törésvonalak 15-20 km mélységig húzódnak a kéregben. A kutatások megállapították, hogy a többezernyi tektonikus vető kialakulását a Merkúr magjának és köpenyének lassú lehűlése során bekövetkező kéreg-összehúzódás okozta. Ennek során a planéta sugara mintegy 7 km-el csökkent (mely zsugorodás a tudomány mai állása szerint még mindig tart).

Forrás: AGU

Bolygós rövidhírek: TÚK 2020 Közgyűlésen

Felelős szerkesztőnk, Kovács Gergő is részt vett a Tudományos Újságírók Klubja, azaz a TÚK idei közgyűlésén augusztus 28-án Budapesten, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, ahol, mint újdonsült tag, be is mutatkozott.

Fotó: Trupka Zoltán