Friss képek a Ryugu kisbolygóról

A japán Hayabusa-2 illetve az általa ledobott “robotszöcskék” újabb fotókkal örvendeztettek meg minket. Ezekből mutatunk most egy rövid összeállítást:

A Ryugu aszteroida, piros nyíllal jelölve a jobb oldali “szelfi” fotó készítésének helyét. Utóbbi képet a szonda 70 méter magasságban készítette.
Erről a képről egy másik szenzor szubméteres felbontású fotót készített.
Az 1B rover által készített fotó, közvetlenül az első “pattanás” előtt…
…majd a landolást követően.
Az 1B rover által készített felszíni fotó.

 

Forrás: JAXA

Szerző: Planetology.hu

‘Oumuamua: megvan a forrás?

Tavaly októberben egy ezidáig párját ritkító égitestről szerzett az emberiség tudomást, a bizarr, szivar-alakú, félig üstökös-félig kisbolygó ‘Oumuamua-ról, melyről itt írtunk. Most a németországi Max Planck Intézet tudósai a GAIA mérései alapján találtak néhány jelöltet az ‘Oumuamua forrás-égitestjére.

Fantáziarajz az ‘Oumuamua-ról. (M. Kornmesser)

A másfél milliárd csillagot tartalmazó GAIA adatbázis nemcsak a csillagok háromdimenziós helyzetét tartalmazza: magában foglalja a csillagok sajátmozgását is, azok irányát és sebességét. Hétmillió csillag múltbeli mozgásának megvizsgálása után több olyan csillagot találtak, melyek az elmúlt néhány millió év során megközelíthették az ‘Oumuamua múltbéli pályáját. E között a néhány csillag között lehet az, amelyik, vélhetően saját naprendszerének formálódása közben lökhette ki (valószínűleg egy óriásbolygó által) az ‘Oumuamua-t a Naprendszerünk felé.

 

Az ‘Oumuamua szokatlan pályája, összehasonlítva egy üstökösével. (Brooks Bays / SOEST Publication Services / UH Institute for Astronomy)

Összesen négy csillagot találtak, mindegyikük törpecsillag, a Naphoz hasonló méretű vagy annál kisebb. Kettő közülük már rendelkezik “névvel” (HD 292249 és HIP 3757), kettőt viszont csak most neveztek el a tudósok, ideiglenesen “home-3” illetve “home-4” néven. A legesélyesebb jelölt a négy csillag közül a HIP 3757: a csillag, valamint az ‘Oumuamua pályája közötti legkisebb múltbeli távolság mindösszesen két fényév. Így a négy jelölt közül a legnagyobb valószínűséggel ez lehet a titokzatos csillagközi égitest szülőcsillaga.

A félig üstökös-félig kisbolygó, egy fantáziarajzon. (M. Kornmesser)

A tanulmány mögött álló kutatók természetesen nem jelenthetik ki teljes bizonyossággal, hogy megtalálták az ‘Oumuamua forrás-égitestjét. Egyrészt, a kijelölt négy csillag egyike körül sincs tudomásunk bolygórendszerről, másrészt, az ‘Oumuamua igen nagy sebessége jobban magyarázható kettős rendszerből való kilökődéssel. Így arra is komoly esély van, hogy az ‘Oumuamua a vizsgált időintervallumhoz képest sokkal régebb óta várja a csillagközi teret.

Szerző: Kovács Gergő

Forrás: Space.com

GYORSHÍR: sikeres japán landolás a Ryugu aszteroidán!

Sikeresen landolt a 162173 Ryugu aszteroidán a Hayabusa-2 űrszonda két apró leszálló egysége, tette közzé a hírt a Japán Űrügynökség (JAXA). A 900 méter átmérőjű, jellegzetes formájú kisbolygóra leereszkedő egységek a gyenge tömegvonzás miatt gurulás helyett apró ugrásokkal oldják meg a helyváltoztatást. A leszállás fázisairól az egyik egység képeket is készített (JAXA):

Az 1A jelű rover fotója a Hayabusa-2-ről való lekapcsolódás után. A kép alján a Ryugu aszteroida látható.
A másik, 1B jelű rover közeledik a kisbolygó felé.
A Rover-1A “visszapattan” a Ryugu-ról, közvetlenül a landolás után.

Forrás és képek: JAXA

Szerző: Planetology.hu

Kisbolygók Világnapja

Időpont: 2018. június 30., szombat, @ 21:00 – 23:30
Helyszín: Óbudai Polaris Csillagvizsgáló

Június 30-án tartjuk a Kisbolygók Világnapját az Óbudai Polaris Csillagvizsgálóban. Az este folyamán előadást hallhatunk a kisbolygókról és az aktuális égi látnivalókról. Az est égi célpontjai: a Vénusz, a Jupiter és a földközelben levő Vesta kisbolygó.

A világnap ötlete a Queen együttes gitárosától, a csillagász végzettségű Brian May-től és Grigorij Richterstől, a 51 Degrees North (Északi szélesség 51 fok) című film rendezőjétől származik. A kisbolygó-becsapódás lehetősége évtizedek óta foglalkoztatja a filmeseket, akárcsak a közvéleményt. Napjainkban is ki vagyunk szolgáltatva a váratlan látogatóknak, gondoljunk csak a 2013-as cseljabinszki meteorrobbanásra.

A kisbolygók világa, ezen belül a földsúroló kisbolygók világa iránt óriási az érdeklődés. Meg tudjuk-e védeni magunkat egy komolyabb, ugyanakkor előrejelezhető becsapódástól? Tudjuk-e hasznosítani a kisbolygók anyagát a földi, nyersanyag-igényes iparágakban? Mit kell tudni a kisbolygókról?

Ezen az estén a teraszra kihelyezett szabadtéri előadással fogadjuk az érdeklődőket, majd távcsöves bemutató következik.

21:00 – Kulin György emléktáblájának megkoszorúzása. A kitűnő csillagász egyike volt a legeredményesebb hazai kisbolygókutatóknak. Kisbolygó-felfedezései mellett sokat tett az égitesttípus megismertetéséért, kozmikus fenyegetettségünk tudatosításáért.

21:05 – Eros, Ceres, Vesta: kisbolygók a láthatáron (Kereszturi Ákos, MTA CSFK)

22:00 – Mit látunk a nyári égen? (égbolt- és csillagképismertető)

22:15 – Távcsöves bemutató a teraszon és a kupolában

Szerző: Mizser Attila (MCSE)