Könyvajánló: Van-e élet a Földön kívül?

Johannes Dorschner könyve egy, az embert már régóta foglalkoztató kérdésre keresi a választ: “Egyedül vagyunk a Világegyetemben?

Van-e élet a Földön kívül? Gondolat Zsebkönyvek, 1975. ISBN 963-280-111-3

A szerző a problémafelvetés után felvázolja többek között az extraterresztiális élet számunkra elérhető bizonyítékait, bemutatja a földi élet keletkezését, ismerteti a Naprendszer égitestjeit asztrobiológiai szemszögből, betekintést nyújt a rádióhullámok természetébe, illetve bemutatja a szupercivilizációk egyik lehetséges osztályzását.

Érdemes beszerezni!

Könyvajánló: Kereszturi Ákos – Mars – fehér könyv a vörös bolygóról

A szerző, Kereszturi Ákos, a Mars legismertebb hazai szakértője tételesen veszi sorra a vörös bolygó kialakulását, fejlődéstörténetét, geo- (pontosabban areo-) szféráit, morfológiáját, kitér az égitest kémiai összetételére, a víz és az egyes üledékek jelenlétére. A könyvben 93 ábra és 8 táblázat, valamint egy tárgymutató segíti a bolygó jobb, könnyebb megismerését.

Kereszturi Ákos: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról.
2012, Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 978-963-87597-5-7

A kiadvány nagy erőssége (amellett, hogy rendkívül nagy űrt töltött be megjelenésével) abban rejlik, hogy tudományos szemszögből igen szerteágazóan és részletesen mutatja be a vörös bolygót. Aki jobban el szeretne mélyedni a Mars megismerésében, annak e könyv kötelező darab a polcán.

Könyvajánló: Kulin György – A távcső világa

Könyvajánlónk legújabb alanyáról mindenféle túlzás nélkül kijelenthető, hogy a hazai csillagászati tematikájú könyvek közül messze e mű érte el a legnagyobb hatást a magyar amatőrtársadalomra.


A távcső világa 1958-as és 1980-as kiadása főszerkesztőnk könyvtárában

A távcső világa legelőször 1941-ben [1] jelent meg, majd az ezredforduló előtt, a 80-as évekig több kiadása is megjelent: összesen négy kiadás született, 1941-ben [1], 1958-ban [2], 1975-ben [3] és 1980-ban [4]. Bár a könyv “elsőszerzőjének” Kulin Györgyöt tekintik, rajta kívül még igen sok részt vettek a könyvek szerkesztésében – lásd a lábjegyzetet.

A könyv vitathatatlan és múlhatatlan érdeme, hogy igen részletes, ugyanakkor nagyon szerteágazó tudásanyagot foglal magába. A teljesség igénye nélkül szó esik benne:

  • a Naprendszer égitestjeiről
  • a csillagok és az extragalaxisok fizikájáról
  • égi koordinátarendszerekről és égimechanikáról
  • csillagászattörténetről
  • a csillagászati távcsövek típusairól
  • a távcsőkészítésről
  • észlelési tanácsokról

További erőssége, hogy a benne megtalálható információk számtalan esetben mai napig megállják helyüket. A hazai amatőrmozgalom felvirágzásában, hazánk “csillagász-nagyhatalommá” válásában e könyvnek oroszlánrésze volt (van), nélküle pedig nem tartana a magyarországi mozgalom ott, ahol…

Ezek tükrében nem véletlen, hogy e könyv “Az amatőrcsillagászok Bibliája” nevet kapta. Minden műkedvelő csillagász könyvespolcán kötelező darab!



FORRÁS:
Sragner Márta szerk.: A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. http://csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm [Hozzáférés: 2020.04.04.]

[1]:
KULIN György: A távcső világa. Haeffner Tivadar közreműködésével írta Kulin György. Egy csillag- és egy holdtérképpel 64 táblával és 153 szövegképpel. Kiad. a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1. köt. XVI + pp. 1-320., 1 térk.; 2. köt. pp. 321-672., 1 térk. /A Királyi Magyar Természettudományi Társulat könyvkiadóvállalata. 121-122./ Kulin György előszava 1941. november hóban kelt. Az 1. kötetben egy kihajtható csillagtérkép, a 2. kötetben egy holdtérkép van. Haeffner Tivadar műve a VI. Távcsőkészítés című fejezet (pp. 175-246.), amelyben az házilagos tükörcsiszolás módszerét ismerteti. Kulin György írta a XVI. Az asztrológia elmélete és bírálata című fejezetet (pp. 530-609), amely az asztrológia részletes ismertetése és történelmi szerepe, végül cáfolata és elítélése.

[2]:
KULIN György – ZERINVÁRY Szilárd: A távcső világa. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Athenaeum nyomda. 538 p. /A Természet Világa./ Kulin György és Zerinváry Szilárd egyes fejezetek elkészítésére Hernádi Károlyt, Orgoványi Jánost, Róka Gedeont kérte fel. Zerinváry 1958. jan. 1-i halála miatt néhány kisebb fejezetet Bartha Lajos, Gauser Károly, Sinka József írt meg. Szakmailag ellenőrizte: Földes István.

[3]:
A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 886 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava 1974. januárban kelt.

[4]:
A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 952 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava, 1978. januárban kelt Budapesten.

Failure is not an option – Houston, baj van! – A magyar kiadás születése

Szerző: Kuti Zoltán

Start-up fordítóként és kiadóként ez volt a második könyv-projektem. Az elsőbe még egy évvel korábban egy hirtelen jött ötletként vágtam bele. Korábban foglalkoztatott már a – hobby szintű – fordítás gondolata, de amikor szembe jött az első könyvfordításom témája – egy amerikai gyorsétteremlánc történetéről szóló film, amely az alapító könyve alapján készült – úgy éreztem, hogy itt az idő a korábbi kósza gondolat megvalósítására.

Először csak abban gondolkodtam, hogy elkészítem a fordítást, és megkeresek egy kiadót az ötlettel, de aztán hamar úgy döntöttem, hogy úgy izgalmas, ha A-tól Z-ig én viszem végig a dolgot, minden kockázatával és/vagy nyereségével együtt. Miután az első könyv fordításom és kiadásom a saját mércém szerint siker lett – tehát nem buktam bele sem szakmailag, sem anyagilag – elkezdtem keresni a következő ötletet.

Szerencsére megtehettem azt, hogy olyan témát válasszak, amely hozzám közel áll, persze azt is figyelembe kellett venni, hogy nincs szépirodalmi vénám, tehát inkább a non-fiction-ben gondolkodtam, valamelyest határt szab a terjedelem is, illetve azt is figyelembe kell venni, hogy a nagy nemzetközi kiadók nehezen állnak szóba egy ilyen mikro-szereplővel mint én, úgyhogy a realitás talajáról sem szabad – teljesen – elrugaszkodni.

Régi kedvenc témám az űrhajózás, de csak az amatőr érdeklődés szintjén. Megjelenése óta minimum egyszer egy évben megnéztem az Apollo-13 című filmet, amelyben kedvenc karakterem éppen a houstoni repülésirányítás vezetője volt. És eszembe jutott, hogy közeledik 2019, a Holdra szállás 50. évfordulója. Innentől kezdve adta magát a gondolat, hogy ebben a témában fogok keresni egy művet. Meglepetésemre azt találtam, hogy nagyon kevés visszaemlékezés jelent meg magyarul a témáról és a korszakról – és ami hozzáférhető volt, azokkal kapcsolatban is az volt az érzésem, hogy minőségibb fordítást érdemelt volna. Szóval úgy éreztem, hogy van betöltendő űr – annak ellenére, hogy várható volt, hogy a kerek évfordulóra bizonyára más könyvek is meg fognak jelenni (így is lett).

Elég gyorsan kikötöttem Gene Kranz, “Failure is not an option” című könyvénél, amely a szokásostól eltérő aspektusból mutatja be a Mercury, Gemini és Apollo programokat. Nem könnyű téma és nyelvezet, sőt a terjedelme is viszonylag komoly, de úgy gondoltam, hogy ha gyorsan meg tudom szerezni a jogokat, akkor még beleférünk az időbe. A jogtulajdonosra, egy kis new jersey-i ügynökségre gyorsan rátaláltam, de a vezetőjét – és rajta keresztül a szerzőt – így is majdnem fél évembe telt meggyőzni, hogy mennyire jó lesz mindenkinek, ha a könyv megjelenik magyarul is. De végül sikerült – bár a várakozás utolsó hónapjaiban már kockáztatni kellett – mert ha nem kezdem el a munkát, kifutok az időből, és lemaradok a 2019. júliusi évfordulóról.

Viszont semmiképpen nem akartam összecsapni, mert nem szerettem volna, ha a sietség a minőség rovására megy. Szerkesztőm főleg a stilisztikában segített, kifejezett szakmai lektorom nem volt – bár azt is el kell mondani, hogy manapság már sokkal szélesebb körben elérhető az a szakirodalom vagy referenciák, amely – kellő óvatossággal – megbízható támaszt jelentenek egy ilyen szakszöveg fordításában. Az egyik biztos pont az Almár Iván által szerkesztett Űrhajózási Lexikon volt, amelyet gyakorlatilag naponta forgattam.

A címválasztásról: a mű eredeti címe egy angolul sokat idézett mondat, de az eredeti megfogalmazás ütősségét nehéz – én legalábbis nem tudtam – “tükörfordításban” visszaadni. Ezért döntöttem a bevett szófordulatként használt, és talán drámaibban hangzó magyar cím mellett.

Egyetlen szomorúságom a projektben az volt, hogy sajnos nem sikerült a szerzővel kapcsolatba kerülnöm, Gene Kranz már 87 éves, a jogok egyeztetésekor betegeskedett is, úgyhogy tiszteletben tartottam, hogy csak a képviselőjén keresztül tudtunk kommunikálni.

Houston, nincs baj!

Szerző: Rezsabek Nándor

A Holdra szállás 2019. évi fél évszázados évfordulójának, sőt, az azt megelőző, majd követő fontosabb Apollo-misszióknak emlékmorzsái nemcsak a tudományok iránt érdeklődő, de a napi sajtó és több hazai esemény révén a szélesebb közvéleményhez is eljutottak.

Utólag is hihetetlen, hogy mindez még a hazai könyvpiacot is megmozgatta! Az Élet és Tudomány Könyvsarok rovatában, valamint a Rezsabek Nándor ScienceBlogon jómagam ismertettem Robert Kursonnak az Apollo-8-ról (Rakétaemberek), valamint James R. Hansennek az Apollo-11-ről (Az első ember, mely az azonos című sikerfilm alapját is képezi) szóló műveit. A megszámlálhatatlan nyomtatott újságcikk, honlap- és blogbejegyzés, internetes poszt közepette ráadásul egy harmadik kötet is napvilágot látott a témában…

…kissé más perspektívából közelítve azt. A szerző maga a jellegzetes arcvonású, tán’ az űrhajósoknál is ismertebb fizimiskájú NASA repülésigazgató, Gene Kranz (1933–). A Fornebu Books gondozásában (a 2000-es Failure is Not an Option című eredetiből) 2019-ben megjelent magyar kiadást a téma jó ismerője (egyben a kiadó vezetője), Kuti Zoltán magyarította. Gördülékenyen, és a számomra jellemzően bosszúságot okozó hibáktól (az űreszközök elnevezésének helyessége, hogy csak egy példát említsek) mentesen.

De térjünk vissza a tartalmi vonatkozásokra! (Szerencsére), a Houston, baj van! Akik felmentek a Holdra… és akik visszahozták őket nem Kranz önéletrajz, pláne nem valamiféle családregény. Az, amit igazán várhatunk tőle: az általa megélt, és az elsőszámú repülésirányítóként vezetett időszak „repülési naplója”. A Mercury– és Gemini-korszakoknak is tág teret szentel, hiszen a mű mintegy fele ennek az időszaknak technikai információkkal, ugyanakkor személyes szálakkal gazdagon átszőtt krónikája.

A könyv másik fele (természetesen, a magyar kiadást indukáló évfordulóhoz illően) az Apollo-éra részletes kibontása. Az Apollo–1-nek három asztronauta halálát a Földön eredményező tűzesetétől kezdve az Apollo–8 első Hold körüli repülésén, majd az Apollo–11 történelmi leszállásán át az Apollo–13-nak (kishíján) Hold közeli elvesztéséig, és bravúros hazavezényléséig.

Nevek, űreszközök, műszaki tényadatok, események, sztorik sorjáznak a 398 oldalas, igényes puhaborítóval dizájnolt, amerikai megjelenésekor valódi bestselleré váló kötetben. Kívánom, a magyar változat is sokaknak okozzon mind hasznos felüdülést, mind műszaki és természettudományos ismeretbővülést, hiszen „Lebilincselő visszaemlékezés, amely betekintést nyújt az űrprogram kulisszái mögé” (The New York Times).

Gene Kranz: Houston, baj van! Akik felmentek a Holdra… és akik visszahozták őket.

Fordította: Kuti Zoltán. h. n., 2019. Fornebu Books. 398 p.

Könyvajánló: Csillagászati földrajz

Sorozatunk legújabb alanya ezúttal egy egyetemi tankönyv, a Gábris Gyula – Marik Miklós – Szabó József szerkesztette, először 1977-ben megjelent Csillagászati földrajz. Szerzői a hazai földtudományi és a csillagászati szakma jeles képviselői.

A könyv tartalmilag öt nagy fejezetre tagolható: a bevezetést követően az első fejezetben a szférikus csillagászatba nyerhetünk betekintést. E fejezetben szó esik többek között az egyes égi koordinátarendszerekről, az időszámításról, illetve az égbolton való tájékozódásról. A következő részben maga a Föld, mint égitest van fókuszban, annak alakja, mozgásai, illetve pályaelemei változásainak következményei. A harmadik fejezet a Naprendszer égitestjeiről szól, sorra véve az egyes égitesteket a Naptól kezdve a kőzet- és gázbolygókon át egészen az üstökösökig és meteoritokig. A negyedikben már kilépünk Naprendszerünk korlátaiból, és kitekintünk a csillagok és csillagrendszerek világába. Megismerhetjük a csillagok fejlődésének, típusainak főbb ismérveit, valamint az égbolt csillagait magába foglaló csillagvárost, a Tejútrendszert, végül a hozzá hasonló többi, ún. extragalaxist is. A könyv utolsó szakaszában a Naprendszer, illetve a Világegyetem keletkezésére vonatkozó elméleteket ismerhetjük meg.

A könyv nagy erőssége, hogy bár a Föld kozmikus környezetét a távolsággal arányosan csökkenő részletességgel mutatja be, nincs meg benne a Föld és az ég elvi különválasztása. Emiatt pedig kielégítő részletességgel mutatja be Földünk “kozmikus kapcsolatait”.

A könyv teljes tartalma elérhető itt.

Szerző: Kovács Gergő

Könyvajánló: Hédervári Péter – Ismeretlen (?) Naprendszerünk

A könyv szerzője, Hédervári Péter (1931-1984) földrajztanár, természettudományi doktor, csillagászati ismeretterjesztő, tucatnyi könyv és több száz (!) cikk szerzője, jelen művében a Naprendszerről (az űrkutatás forradalmi eredményeinek köszönhetően) az akkor legfrissebb tudományos eredmények tükrében ír. Célja nem a Naprendszer megismerésének történeti háttere, továbbá nem is annak kialakulásának bemutatása, hanem a Nap és a körülötte keringő égitestek bolygótani értelemben legnaprakészebb ismertetése.

Hédervári Péter: Ismeretlen (?) Naprendszerünk. 1986, Kossuth kiadó. ISBN 963 09 2678 4 Univerzum Könyvtár.

A könyv nagy erőssége, hogy az ismeretanyag fotókban, ábrákban, táblázatokban igen gazdag. Továbbá nem rejti véka alá, hogy egy befejezetlen mű (a címe is erre utal), hisz’ Naprendszerünk megismerése egy soha véget nem érő történet: az új űrszondákkal, az egyre nagyobb teljesítményű távcsövekkel és egyre kifinomultabb képalkotási technikákkal egyre nő tudásanyagunk, új tudományos eredmények születnek, illetve új kérdések fogalmazódnak meg…

A könyvről és szerzőjéről Rezsabek Nándor is megemlékezett Az ismeretlen (?) Hédervári Péter c. emlékkötetben.

Értékelés: 10/10

Szerző: Kovács Gergő

Könyvajánló: Jeff Grubb – Tűzkeresztség

Jelen science fiction könyv alapját egy nagy sikerű és szakmailag is elismert valós idejű stratégiai játék, a StarCraft adja, mely három faj, az emberek, a protossok és a zergek összecsapásokkal teli történetéről szól.

A történet a távoli jövőben (egészen pontosan a XXV. században) játszódik. Az emberek ekkorra elhagyták a Földet (melyet el is nyelt “a történelem köde”) és megalapították Galaktikus Konföderáció nevű, több bolygóra is kiterjedő birodalmukat. Erre az “uradalomra” egyszerre három irányból érkezik csapás: megjelennek az emberek kolóniáit rákos sejtekként megfertőző, alien-szerű zergek, a fertőzött bolygókat és így az embereket is hamuvá perzselő titokzatos protossok, valamint a Konföderáció belső ellenségei, a Korhal Fiai is felütik a fejüket.

Ebbe a kaotikus helyzetbe csöppen bele Michael Liberty, az Univerzum Hírhálózat tudósítója. A háború “sűrűjében” azonban nem sokáig marad egyszerű riporter: maga is fegyvert fog, hogy szembeszálljon a zergekkel, a Konföderációhoz hű gárdistákkal, miközben társaival igyekszik megmenteni az emberiséget…

Jeff Grubb: Tűzkeresztség. 2006, Szukits Kiadó. Fordította: Szente Mihály. ISBN: 9639441651 Borítókép: moly.hu

Jeff Grubb könyve több, mint egyszerű játékadaptáció, továbbá kiemelkedik a többi, más szerzők által megírt StarCraft-könyvek közül. A stratégiai játék “Terran” kampányát feldolgozó mű könnyű, sallangmentes fogalmazásával, sajátos humorával és nagyszerű akciójeleneteivel rabul ejti az olvasót. Külön élményt jelentenek a riporter saját gondolatai a fejezetek elején (“A Liberty-kiáltvány”), mellyel, mivel a háborút az egyszerű “kisember” szemszögéből írja le, mind könnyedén azonosulhatunk.

Értékelés: 10/10

Szerző: Kovács Gergő

Könyvajánló: Ég és Föld

Jelen könyv az egyik leghíresebb a régi, klasszikus ismeretterjesztő könyvek közül. Rengeteg, szám szerint 365 kérdést tesz fel és válaszol meg, miközben a természet világába avatja be olvasóit. Bemutatja Naprendszerünk égitestjeit, betekintést enged a csillagok életébe (és halálába), megismerteti velünk az egyes évszakok jeles csillagképeit. Ezen túl megismerteti velünk Földünket, többek között belső felépítését, vizeink földrajzát, az időjárási jelenségeket. Ideális tizenéveseknek (sőt, fiatalabbaknak is!), de nagy hasznát vehetik azok a felnőttek, szülők és pedagógusok is, akik szeretnék megismertetni világunkat a következő generáció képviselőivel.

Ég és Föld. Szerkesztette: D. Nagy Éva. Szakértők: Dr. Balázs Lajos, Dr. Dobosi Zoltán, Dr. Juhász Árpád. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 9631151794. Térkép: Topográf Nyomda.

Sikeréhez nemcsak a könnyen emészthető, egyszerű nyelvezetű szöveg járul hozzá, de a nagyszerűen megszerkesztett ábrák is, melyeket Kiss István készített. Azon kevés könyvek egyike, melyek mind a mai napig megállják helyüket.

Könyvajánló: Arthur C. Clarke – 2010: Második űrodisszeia

Tavaly volt 50 éves a science fiction időtlen alkotása, a 2001: Űrodüsszeia. Ezt a szálat folytatva, most szeretném bemutatni a könyv (és a film) folytatását: a 2010 – Második űrodisszeiát.

Ahogy az előző írásomban, úgy most is ki kell térnem pár különbségre a két mű közt. Már most le kell szögeznem azt, hogy bár a könyv címében (2010 – Második űrodisszeia) nincs “újítás” az első kötethez képest, az e könyvből készült film címe már a “2010 – A kapcsolat éve” nevet viseli. Továbbá, ahogy a 2001-ről szóló cikkben, itt sem tudok elmenni a film mellett anélkül, hogy arról is ejtsek – a teljesség igénye nélkül – néhány szót.

2010-et írunk. Dave Bowman, utolsó rádióadását (“Istenem, tele van csillagokkal!“) követően nyomtalanul eltűnt, űrhajója, a Discovery One pedig azóta rója köreit a Jupiter körül (fontos itt kitérni arra, hogy a könyv és a film is a Jupiteren “játszódik”, ellentétben a 2001 könyvváltozatával).

A hidegháborús versengés közepette nemcsak az amerikaiak, de a szovjetek is el akarnak jutni a bolygóhoz, a sors pedig úgy hozta, hogy az oroszok fognak előbb odaérni. Ők pedig sikeresen oldalukra állították a Jupiter-misszió szellemi atyját, Heywood Floydot, akit Bowman eltűnése miatt személyesen is terhel a bűntudat. Így Floyd, Dr. Curnow és Dr. Chandra társaságában csatlakozik a szovjetekhez, akik a Leonov nevű űrhajón elindulnak, felkutatni Bowmant. A könyvben rövid időre feltűnik egy harmadik fél, Kína is, a Csien nevű űrhajóval, ők azonban egy furcsa “baleset” miatt hamar kikerülnek a cselekményből…

A Jupiterhez érkezvén megtalálják a bolygó körül keringő Discoveryt, amit azóta már vörösre festett az Io vulkánjaiból származó kén. Az űrhajóba átszállva nyomát sem találják életnek, azonban Dr. Chandra sikerrel újraaktiválja HAL9000-et. A cselekmény azonban jóval előrébb jár az űrhajósoknál: megjelenik a maga fenyegető módján a “TMA-2“,  azaz a Bowmant elnyelő monolit, Floyd pedig egy titokzatos üzenetet kap, miszerint el kell hagyniuk a Jupitert, míg nem késő. A férfi rájön, hogy maga Dave Bowman üzent neki, HAL pedig figyelmezteti, hogy a monolit önállósította magát: miután nyomtalanul eltűnt, kisvártatva megjelent a Jupiter légkörében, percről-percre több millióvá sokszorozva magát, fekete foltot alkotva a bolygó légkörében. A feketeség lassan elnyeli a Jupitert, mely az immár menekülő űrhajósok megrökönyödésére zsugorodásnak indult, hogy azután, egy hatalmas robbanás és a hidrogénfúzió beindulása után Jupiterből Lucifer legyen. Bowman pedig egyértelmű üzenetet küld az embereknek, mely hosszú időre meghatározza jövőjüket.

Mit lehet összességében elmondani a 2010-ről?

Jó könyv? Igen. Megállja a helyét a 2001 után? Igen.
Jó film? Igen. Megállja a helyét a 2001 után? Sajnos nem.

A könyv nagyszerű folytatása lett a 2001-nek, teljes mértékben magán viseli szerzőjének jellegzetes stílusát, melyben a feszültség a könyvek végére lassan a tetőfokára hág. Mindeközben Bowman és a monolit rejtélye átszövi a könyv minden oldalát. Nagyszerű leírásainak köszönhetően magunk elé képzelhetjük többek között a Jupiter felhőrendszerében tomboló, Föld-méretű viharokat éppúgy, mint az Io hatalmas, fortyogó vulkánokkal teli forró “kénköves poklát”, vagy az Europa fagyott, jeges világát.

Ha úgy gondolunk a filmre, mint egy önálló science fiction-re, egy könnyed, élvezhető, bár sok helyen nehezen értelmezhető művet kapunk. Emeli a színvonalát, hogy apró “easter egg”-ként Stanley Kubrick és Arthur C. Clarke is feltűnik a filmben, utóbbi kétszer.

Ha azonban úgy gondolunk a filmre, mint a 2001 folytatására, akkor…inkább ne gondoljunk rá így! Ha csak a látványvilágról kell szóljak, már alulmaradt az utód a 2001-el szemben. Az idealizált jövőképről, a hideg és végtelen űr érzéséről, a sokszor tapintható feszültségről, a film akárhogyan értelmezhető mondanivalójáról, illetve a műben megjelenő számtalan szimbólumról nem is beszélve…mondjuk, amikor Floyd hátrapillantva meglátta Bowmant, abban az egy pillanatban minden benne volt, aminek kellett. Kár, hogy ez csak egy pillanat volt.

Discovery és Jupiter: a spermium és a petesejt?

A 2001 önmagában egésznek, páratlannak és bonthatatlannak mondható. A 2010 – A kapcsolat éve inkább tekinthető a könyv megfilmesítésének, mint a film szerves folytatásának. Ennek ellenére bátran ajánlom mind a filmet, mind a könyvet.

Értékelés: 8/10

Szerző: Kovács Gergő