A SMOG-P, a világ első működő 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műholdja 2020. szeptember 28-án megtette utolsó Föld körüli pályáját és sűrűbb közegbe érkezve megsemmisült. Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és közel 10 hónapig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. Az űreszköz működő műholdként fejezte be küldetését, melynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe -feleslegesen- kijutó jeleit mérte, amit elektromágneses szennyezettségnek nevezünk. Ennek eredménye egy, a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmog térkép (2. ábra).

1. ábra. A SMOG-P, a világ első működő 5x5x5 cm-es műholdja
2. ábra. A Föld elektroszmog térképe

Fejlesztése 2014-ben indult, teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatók irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.

A projekt eredeti terve szerint a SMOG-1 2017-ben startolt volna, azonban a rakéta indításának többszöri elhalasztása kétségessé tette projekt indulását. Mivel a műholdból két darab repülő példány készült, így másik start lehetőséget keresett a csapat az eredetileg itthon maradó példánynak. Az új időpont új nevet kívánt, így az előfutár a SMOG-P, mint prekurzor elnevezést kapta. Végül 2019. decemberében elrajtolhatott a RocketLab Electron nevű rakétájával az új-zélandi Mahia-félszigetről. Fő feladata mellett másodlagos küldetésként egy Totál Ionizáló Dózis mérő rendszer kapott helyet a műholdban, illetve számos fedélzeti telemetria adatot is szolgáltatott.
Életútja során a SMOG-P jeleit több, mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. Többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amit képesek voltunk begyűjteni.

Összességében 238349 különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a SMOG-P-ről. Méréseinek köszönhetően képet alkothattunk az űrbe kijutó elektromágneses szennyezettség mértékéről. Ezeket szemléletes ábrákon mutattuk be területi elosztás szerint (2. ábra) vagy akár egy-egy területre jellemzően frekvenciatartomány szerint is (3. ábra).

3. ábra. Mérési eredmények Európa felett (kék) és az Antarktisz felett (szürke)

A műhold pályájának magassága (4. ábra) az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 km-es pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban mérhető a 2 műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elég a részecskékkel való ütközés során. Mindeközben az ATL-1, a harmadik magyar műhold is hasonló jövővel néz szembe, azonban a nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése. Működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

4. ábra. A SMOG-P és ATL-1 pályáinak magassága a felbocsátástól a visszatérésig

A SMOG-1-et 2020. szeptemberében a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, az Olasz Űrügynökség (ASI) és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási karának társintézményében. Itt fog bekerülni az Unisat-7 nevű 32 kg-os műhold egyik kidobó szerkezetébe, ahonnan várhatóan 2021. márciusában fogják pályára állítani Magyarország következő műholdját.

Ég Veled, SMOG-P!
Forrás: Facebook

Sajtókapcsolat:
BME VIK, Dallos Györgyi PR felelős
A SMOG műholdak weboldala: https://gnd.bme.hu/smog1, https://gnd.bme.hu.
Felhasználható anyagok (a forrás megjelölésével): http://152.66.80.46/smog1

Forrás:
Sajtóközlemény, Budapest Műszaki Egyetem. A Tudományos Újságírók Klubja jóvoltából.